Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
Tágabb értelemben az irodalmi kultúra ápolása is nyelvművelés – a jó literatúra megkedveltetésének, értetésének törekvésével együtt szándéka a nyelvi igényesség növelése is. Misszióm egy nemzeti ügynek: a magyar nyelv ügyének segítése, az anyanyelvhasználat pallérozása – mondja Arany Lajos újságíró, akinek anyanyelvi-irodalmi munkáját Magyar Kultúra Lovagja címmel ismerték el.
A Kölcsey Ferenc által értelmező háttérként választott magyar reformátori történelemszemlélet alapeleme ez: Isten féltő szeretete abban nyilvánul meg népe iránt, hogy számonkéri bűneit. „Hajh, de bűneink miatt…” Ezzel azonban nem eltaszítja, hanem visszatéríti magához kegyelmesen. Ennek a török kor viszontagságai között született önértelmezésnek olyan ereje volt, hogy a felekezeti határokat is áttörte.
Hosszú évek egyházközi összefogásának eredményeként indult útjára Gyökössy Endre református lelkipásztor, író és lelkigondozó egységesített életműsorozata. A társkiadókkal, Nagy Alexandrával és Czibere Károllyal folytatott beszélgetésből kiderül, ez az életmű arra tanítja az egyházakat, hogy közös nyelven tudjanak együtt kiállni társadalmi ügyekben. Minden esztendőben tíz könyvet jelentetnek meg, a kiadás öt évet vesz igénybe.
Igazságkereső, önazonos, puritán, igazi iránytű, bölcs, igaz ember, jó pedagógus, hiteles, következetes, igényes, határozott, példakép, emberséges… A jelzők tanítványoktól származnak, kik az Érték és mérték: dokumentumfilm Pap László református teológusról című alkotásban szólnak régi tanárukról. Egyike volt ő azoknak, akik mindkét XX. századi totális diktatúrát elutasították.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Szürke fellegek haladnak felettünk, mi pedig óvatosan lépkedünk a mindennapok sodrásában. Semmilyen irányból nem találjuk a lelket felszabadító bizonyosságot. Aztán elmegyünk egy istentiszteletre, és az ott tapasztalt békesség és megnyugvás rádöbbent, hogy csak egyvalami nem változik. Az, ami maga az állandóság, a kiszámíthatóság. És ami annyira hiányzik a mai világból, a közéletből, voltaképpen mindenhonnan. Gyakran a saját életünkből is...
A SzóTér mint egyházi közösségi tér programjai az egyetemisták konkrét élethelyzeteiből indulnak ki. A rendszeres lelki alkalmak mellett közösségi estek és workshopok is helyet kapnak, amelyek a hallgatók mindennapi döntéseire és bizonytalanságaira reagálnak. Társasjátékestek, kvízfejtések és filmvetítések váltják egymást – nem önálló eseményekként, hanem a közösségi élet természetes részeként.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia lapjain gyakran találkozunk az állhatatosság fogalmával, mégis talán keveset gondolunk arra, mit jelent ez a mindennapokban. Pedig korunkban különösen nagy erőt adhat, ha képesek vagyunk kitartóan helytállni. Pontosan mit értünk állhatatosságon? Fejleszthető-e bennünk ez a belső erő? Erről beszélgettünk P. Tóth Béla református lelkésszel és pszichológussal, a hazai református telefonos lelkigondozás alapítójával.
A mormon hitvilág alapeleme a többistenhit, valamint az a meggyőződés, hogy ezek az istenek anyagi természetű szellemekként már a világ teremtése előtt léteztek. Szerintük e világ Istene egykor maga is ember volt, aki később vált istenné. Joseph Smith így fogalmazott: „Maga Isten is olyan volt egykor, mint mi most, és felmagasztalt ember. Feltételeztük és elképzeltük, hogy Isten öröktől fogva Isten volt.”
Miközben fiatalok egy zsúfolt bárban ünnepelték az újévet a svájci Alpokban, az öröm percek alatt rémálommá változott. A crans-montanai Le Constellation pincehelyiségében pusztító tűz söpört végig, negyven ember életét oltotta ki, további száz tizenkilencen kritikusan megsebesültek. A végzetes esemény megrázta az egész térséget: az elnök az esetet az állam „legsúlyosabb tragédiái” közé sorolta, és ötnapos gyászt rendelt el.