Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Magyar állami kitüntetéseket vehettek át azok a közéleti, tudományos, oktatási és egyházi szereplők, akik munkájukkal hosszú időn át szolgálták a magyar közösséget. A díjazottak között néprajzkutató, pedagógus, közéleti vezető, szociális szakember és református lelkipásztor is szerepel. Elismerésben részesültek többek között a kulturális örökség ápolásában, az oktatásban, a közösségépítésben és a szociális szolgálatban végzett kiemelkedő tevékenységek. A kitüntetések azt a sokszínű szolgálatot is jelzik, amelyben a református közösségekhez kötődő személyek a társadalom javát munkálják.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
A magyar klasszika-filológia egyik legtekintélyesebb alakját veszítette el a tudományos és egyházi közélet. Ritoók Zsigmond akadémikus több mint hét évtizeden át formálta az ókortudomány hazai művelését, miközben tanárként és gondolkodóként nemzedékek számára jelentett szellemi iránytűt. A budapesti Kálvin téri református gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka életének 97. évében hunyt el. Lapunknak 2022-ben adott interjút, amely itt olvasható.
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.
Fontos a személyes jelenlét az online világban. Szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne, ha egy újságíró ország-világ előtt tanúságot tesz a hitéről. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a hívő publicistának az emberek megszólítására az online térben is – vallja Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
– Szerintem manapság a lelkésznek sokoldalúnak kell lennie. A munka egyik legnagyobb része a menedzselés, az egyházközség életben és személyesen is. A másik pedig a pásztorkodás abban az értelemben, hogy az embereknek utat kell mutatni, hogyan, merre induljanak. Még kiemelném a magvetés fontosságát. Egy lelki közösség pásztora nem húzhatja ki magát a gyermekekkel való munka alól...
A „Református épített örökség” nevű programnak beértek az első gyümölcsei. Létrejött egy gazdagon illusztrált kiadvány, mely száz magyarországi református templomot gyűjt egybe. Elkészült egy részletgazdag honlap, valamint egy összeállt egy kiállítás is. Mindezek a reformátusság elmúlt ötszáz évének épített örökségét mutatják be.
A XXI. századi Európában elengedhetetlen az egyházak közös társadalmi megszólalása és jelenléte. Steinbach Józseffel, a Zsinat lelkészi elnökével ennek lehetőségeit vizsgáltuk az új, tavaly novemberben elfogadott európai Ökumenikus Charta irányelveinek fényében. Vallja: a Szentháromságba vetett hitünk mélyebb, mint a közöttünk lévő megosztottság – az egység a Lélek által még a történelem repedéseiben is megmutatkozhat.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
A húsvét előtti a legklasszikusabb böjti időszak. Különféle bibliai szimbólumok és rengeteg szokás kapcsolódik hozzá. A zsidó nép negyven éve a pusztában, Jézus negyven napja, amelyet elvonulva, Istennel töltött, és közben kísértette a Sátán. A hús és egyéb ételek megtagadása, hamu, imádság, bűnbánat. Mindez könnyen kiüresedhet, ha csupán arra figyelek, milyen szabályokat, előírásokat, ajánlásokat kell számba vennem.
Sajátos jelenség a mai magyar reformátusság térképén a soproni egyházközség: miközben az országban sok helyütt a fogyás a meghatározó, itt növekedést tapasztalnak. A padsorokban felvidékiek, erdélyiek, kárpátaljaiak, délvidékiek ülnek egymás mellett – életük egy pontján útnak indultak, és végül a nyugati határszélen találtak otthonra. Ezért nevezi zarándokközösségnek az eklézsiát Barta Zsolt lelkipásztor.