Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Fontos a személyes jelenlét az online világban. Szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne, ha egy újságíró ország-világ előtt tanúságot tesz a hitéről. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a hívő publicistának az emberek megszólítására az online térben is – vallja Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke.
Március 15. történelmünk meghatározó, fényes eseménye, nemzeti önazonosságunk egyik legszebb kifejezője. Számtalan írás, történelmi elemzés feltárta, vitatta, magyarázta, mégis maradt kutatásra váró dokumentum. Érdekes volna például a korabeli igehirdetéseket vizsgálni, miről szólt akkor a prédikáció. A szabadságról? Kánaánról?
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.
Magyarországon minden negyedik kiskorú mentális problémák tüneteit mutatja – állítja Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Nemzeti Mentál Pajzs program szakmai vezetője. Ez a nagyszabású koncepció a közösségek lelki ellenálló képességének erősítését és a megelőzés szemléletének elterjesztését tűzte ki célul. A szakember reméli, a fiatalok megértik: a kultúra, a hit és a lelki egészség olyan belső erőforrások, amelyek segítenek eligazodni az élet döntéseiben.
A húsvét előtti a legklasszikusabb böjti időszak. Különféle bibliai szimbólumok és rengeteg szokás kapcsolódik hozzá. A zsidó nép negyven éve a pusztában, Jézus negyven napja, amelyet elvonulva, Istennel töltött, és közben kísértette a Sátán. A hús és egyéb ételek megtagadása, hamu, imádság, bűnbánat. Mindez könnyen kiüresedhet, ha csupán arra figyelek, milyen szabályokat, előírásokat, ajánlásokat kell számba vennem.
Sajátos jelenség a mai magyar reformátusság térképén a soproni egyházközség: miközben az országban sok helyütt a fogyás a meghatározó, itt növekedést tapasztalnak. A padsorokban felvidékiek, erdélyiek, kárpátaljaiak, délvidékiek ülnek egymás mellett – életük egy pontján útnak indultak, és végül a nyugati határszélen találtak otthonra. Ezért nevezi zarándokközösségnek az eklézsiát Barta Zsolt lelkipásztor.
... esetben észre sem vesszük, hogy lélegzünk. Nem tudjuk, hogyan, nem is kell figyelni rá, ösztönösen működik. Az emberi szervezet áldott ajándékszerkezet Istentől. Akkor figyelünk fel a légzésünkre, amikor kihagy, amikor vészhelyzet van, váratlan esemény tör ránk, netán rosszullét. Olyankor fulladozunk, pánikba esve kapkodjuk a levegőt, mert kevésnek érezzük. A sokkos állapotba kerülőt is arra biztatjuk, hogy lélegezzen mélyeket.
A Református Szeretetszolgálat közösségének különös ajándék, hogy lánya, Csanády Andrásné Bodoky Ágnes személyes soraival enged bepillantást édesapja, Bodoky Richárd utolsó napjaiba és életének csendes szilárdságába, a békességbe és az Istenhez tartozás biztonságába. Levele emlékezés egy jelentős életműre, lelki iránytű a jelen szolgálatához.
A két fiatal zenész, Péntek-Domschy Mercédesz és Péntek Attila alkotta MÉSA formáció református énekek modern köntösbe öltöztetésével írja át, amit eddig a keresztyén zenéről gondoltunk. A régi egyházi dallamokat a dzsessz műfajába ültették át. – Ez a műfaj mára klasszikussá vált, sokan kedvelik, és megfelelőnek éreztük a dicsőítésre is. És szeretnénk közelebb hozni a fiatalokhoz, átemelni a liturgia közegéből, hogy a köznapokban is fogyasztható legyen.
A „Református épített örökség” nevű programnak beértek az első gyümölcsei. Létrejött egy gazdagon illusztrált kiadvány, mely száz magyarországi református templomot gyűjt egybe. Elkészült egy részletgazdag honlap, valamint egy összeállt egy kiállítás is. Mindezek a reformátusság elmúlt ötszáz évének épített örökségét mutatják be.
– Szerintem manapság a lelkésznek sokoldalúnak kell lennie. A munka egyik legnagyobb része a menedzselés, az egyházközség életben és személyesen is. A másik pedig a pásztorkodás abban az értelemben, hogy az embereknek utat kell mutatni, hogyan, merre induljanak. Még kiemelném a magvetés fontosságát. Egy lelki közösség pásztora nem húzhatja ki magát a gyermekekkel való munka alól...