Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.
A Gecsemáné-kerti történet középpontjában a valóság áll. Az, hogy Jézus magányosan fohászkodik a megváltás emberi erőt és lelket meghaladó viharában. A tanítványok alszanak. Korábban megéltek már vihart együtt, a tenger hullámai között egy bárkában. Csak akkor Jézus aludt, ismerve a valóságot, hogy még nem jött el az ő órája...
– Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai
A Kárpát-medence számos pontjáról mintegy kétszáz egyetemi hallgató és ifjúsági lelkipásztor vett részt a Református Egyetemi Gyülekezetek XXIII. Tavaszi Találkozóján, a fővárosi Ráday Házban. A háromnapos rendezvény a többi között arra a kérdésre kereste a választ, mi köt össze bennünket. Lehetőség nyílt a közös elcsendesedésre, a lelki feltöltődésre és a hitbeli kapcsolatok elmélyítésére.
Egyházunk 2017 óta segíti a Szíriai és Libanoni Református Nemzeti Zsinat és a Közel-keleti Örmény Református Egyházak Uniója szolgálatát. – 2021-től ezt a kapcsolatot már közvetlen anyagi támogatással is erősítjük. A jelen helyzetben a segítség elsősorban humanitárius célú: a gyülekezetek diakóniai munkáját, a rászorulók ellátását és az alapszükségletek biztosítását szolgálja – jelzi Berecz Júlia, a Zsinati Hivatal Külügyi Osztályának vezetője.
Szeretnék a történetre figyelni, annak részleteiben elmerülni, szeretnék úgy gondolni erre az ünnepre, hogy annak öröme átjárhasson. Hogy ott lehessek gondolatban a tömeggel, és énekelhessem, kiálthassam: „Áldott, aki az Úr nevében jön!” Megjelenne ebben a saját életem személyes öröme, a társak jelenléte által a közösség és az egy akarat öröme, a leterített ruhák tapinthatósága, a por és a zaj, amely mégsem zavar, a sodrás.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A testi-lelki egészség egyik alapfeltétele a munka és a pihenés érzékeny egyensúlyának megtalálása. Általános tapasztalat, hogy nem az egyensúlyi állapothoz közeledünk, inkább távolodunk attól, azaz vagy teljes egészében a munka tölti ki az életünket, vagy úrrá lesz rajtunk a semmittevés. A Szentírás iránytűje ebben a kérdésben is utat mutat.
Az abaúji Felsődobsza reformátussága mára jóval kisebb létszámú az évtizedekkel ezelőttihez képest, mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy vasárnapról vasárnapra és az ünnepeken együtt álljanak meg Isten színe előtt. A gyülekezetben a hagyományőrzés és az egymásra figyelés ma is természetes. A húsvéti készülődés pontosan megmutatja, mit jelent egy kis közösség életében a megmaradás, a családi ünneplés és a reménység továbbadása.
A mentális betegség olyan tartós pszichés zavar, amely jelentősen megváltoztatja az egyén gondolkodását, érzelmeit, hangulatát és viselkedését. A hívők ugyanúgy szenvedhetnek lelki problémáktól, mint a nem keresztyének, ráadásul mindezt ma is tabu övezi. De vajon hogyan támogathatja őket a gyülekezetük? A riport egy szakértő, egy lelkipásztor és egy depresszióból szabaduló anya segítségével keres erre választ.