Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
A Bárka Akadémia programjai arra törekszenek, hogy a nyári tábort erős szakmai alapokra helyezzék, népszerűsítve a kezdeményezést, és segítve, hogy a fiatalokat leginkább foglalkoztató kérdések kerüljenek előtérbe. A Közösség mint motiváció – az ifjúság kapcsolati hálója nevű eseménysor ráhangol a nyári táborra, egyszersmind arra szolgál, hogy beszéljünk a közösség fontosságáról, motivációs erejéről – tudatja Kovács Nikoletta szakmai vezető.
Valójában a hívő ember két lábbal a földön jár, de a hite által állandó kapcsolatban áll a mennyei világgal, miközben Urát követve reménységgel előre, a krisztusi jövőbe tekint. A mi krisztusi szolgálatunk lényege is az, hogy „egy darab” mennyei világot teremtsünk meg ezen a földön az Úrban. Minél többen törekednek erre, annál inkább lehetséges, hogy a sok kis mennyei világ összeér…
Sok helyi a létezéséről sem tud, pedig csaknem százhúsz idős és fogyatékossággal élő embert lát el a vésztői Református Nefelejcs Otthon. – Elképesztő sorsok bontakoztak ki előttem. Előfordul, hogy valaki egészségesen született, a családi körülményei tették olyanná, amilyen. Az enyhén sérült lakók emlékeznek a korábban átélt traumákra, de nem szívesen beszélnek róla, mi sem firtatjuk – osztja meg az intézményt vezető Kocsis Ádám lelkipásztor.
A mohácsi ütközet után az ország egy része elpusztult. A középkori Magyar Királyság összeomlott, és olyan folyamatok indultak el, amelyek évszázadokra meghatározták hazánk sorsát. E térség közvetlenül is megérezte a történtek következményeit, az átfogó hatások azonban csak később bontakoztak ki. Hidán Csaba, a Károli-egyetem oktatója segít felidézni, mi történt a csatatéren, mi vezetett a vereséghez, és hogyan formálta mindez a magyar történelem későbbi alakulását.
– Öt évig jártuk hazánkat, hogy felkutassuk az ország legnagyobb fáit, valamint azokat, amelyek kultúrtörténetileg jelentősek. Láttunk képes fákat is, például amelyiknek a törzsébe Krisztus arcát vésték – ez azért is különös, mert egy erdő közepén megbújó, elnéptelenedett falu, Körtvélyespuszta temetője mellett áll. Az összegyűlt képanyagot kiállításon mutattuk be, ezután adtuk ki könyvként.
Az óriás töltött kagylótészta (lumaconi) – borsóval, spenóttal és édesköménnyel – az olasz családok klasszikus étele, amelyet mi is könnyen elkészíthetünk. Úgy számoljunk az adagokkal, hogy szinte mindenki fog venni még egyszer… A kagyló alakú tésztába krémes töltelék kerül, majd paradicsomos szósszal és sajttal sütjük aranybarnára.
Megkockáztatom azt a hitet: Isten egyébként minden ember javát is akarja és készíti, csak a legtöbben ezt nem ismerik fel életük eseményeiben és élményeiben. Különösen, ha azok nehezek és fájdalmasak. Talán a mi mulasztásunk, hogy nem beszélünk ezekről elég őszintén és mélyen. Például arról, hogy a Krisztus követésében nem lehet elkerülni a test és lélek belső viaskodását, páli szóhasználattal a megküzdést mindennap az óemberünkkel.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
Az „anya” életet adó és kis vagy nagycsaládot összefogó szerepére, a meghatározó eredetre a nyelvhasználat széles köre is utal. Kosztolányi Dezső a tíz legszebb szó közé emelte az anyát. (S hogy érzékeltessük gazdagságát: létezik szűz- és őszanya, anyavér; az anya gyöngy-csókja mint a láng; s a szíve sír, ha gyermekét űzi kard.) – Az anyatermészet alkotója pedig Isten. Ötödik parancsolata az anyatiszteletről (is) szól.
Több évtizedig harcolt az alkohollal, és kétszer is megpróbált véget vetni az életének. – A mélypontjaim nem szakítottak el bennünket egymástól a lányommal és fiammal, hanem még inkább összekovácsoltak. Rájöttem, nem cselekedhetek helyettük, de imádkozom értük, és látom, a Szentlélek munkálkodik – tudatja Helyes Sarolta. Gyógyulásának története újabb bizonyság: Isten a legmélyebb gödörből is képes felemelni.
Mennyi képzőművészeti ábrázolását ismerjük Jézus édesanyjának, Máriának a fiával! Szinte mindegyik hitbeli meggyőződést is tükröz. Sokak szerint az igazi hívők azért viseltetnek – az evangélium erre utasító szavai mellett – a gyengébb nem iránt tisztelettel, szeretettel, nagyrabecsüléssel, kedvességgel, mert Jézus anyját is látják bennük. Az anyák napja épp arra emlékeztet, hogy a szótlanságban felfedezzük: sok szó rejlik a kimondatlanságban...