Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.
A Gecsemáné-kerti történet középpontjában a valóság áll. Az, hogy Jézus magányosan fohászkodik a megváltás emberi erőt és lelket meghaladó viharában. A tanítványok alszanak. Korábban megéltek már vihart együtt, a tenger hullámai között egy bárkában. Csak akkor Jézus aludt, ismerve a valóságot, hogy még nem jött el az ő órája...
– Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai
Életútját végigkíséri a hídépítés szándéka: ember és ember, felekezet és felekezet, valamint egyház és társadalom között. Püspöki és ökumenikus vezetői szolgálata a békesség, az együttműködés és a közösségépítés szellemiségét jeleníti meg. Mindezek alapján Steinbach József munkássága méltán tekinthető nemzetünk erkölcsi és szellemi élete meghatározó értékének.
A mentális betegség olyan tartós pszichés zavar, amely jelentősen megváltoztatja az egyén gondolkodását, érzelmeit, hangulatát és viselkedését. A hívők ugyanúgy szenvedhetnek lelki problémáktól, mint a nem keresztyének, ráadásul mindezt ma is tabu övezi. De vajon hogyan támogathatja őket a gyülekezetük? A riport egy szakértő, egy lelkipásztor és egy depresszióból szabaduló anya segítségével keres erre választ.
Nemcsak Péter, hanem mi, mai fogadkozók is rázódunk a gonosz rostájában. A reménységünk, hogy a megkísértett és győztes Jézus könyörög értünk, el ne fogyjon a hitünk. Ha magunkba nézünk, a helyükben mi sem lettünk volna hűségesebbek. Jézusnak nem lehettek társai abban a szenvedésben és halálban, amelyet az emberiségért viselt.
Azon az estén a tanítványok leültek vacsorázni. De senki sem mosta meg a lábukat. Akkor Jézus felállt az asztaltól. Levette a felsőruháját. Vett egy kendőt, és a derekára kötötte. Aztán egy korsóból vizet öntött egy tálba. És térdre ereszkedett. A tanítványok döbbenten nézték. Mit csinál a Mester? Jézus pedig mosni kezdte a tanítványok lábát.
A testi-lelki egészség egyik alapfeltétele a munka és a pihenés érzékeny egyensúlyának megtalálása. Általános tapasztalat, hogy nem az egyensúlyi állapothoz közeledünk, inkább távolodunk attól, azaz vagy teljes egészében a munka tölti ki az életünket, vagy úrrá lesz rajtunk a semmittevés. A Szentírás iránytűje ebben a kérdésben is utat mutat.
A Kárpát-medence számos pontjáról mintegy kétszáz egyetemi hallgató és ifjúsági lelkipásztor vett részt a Református Egyetemi Gyülekezetek XXIII. Tavaszi Találkozóján, a fővárosi Ráday Házban. A háromnapos rendezvény a többi között arra a kérdésre kereste a választ, mi köt össze bennünket. Lehetőség nyílt a közös elcsendesedésre, a lelki feltöltődésre és a hitbeli kapcsolatok elmélyítésére.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.