Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Az ötvenes években az államosítás miatt csak néhány létesítmény maradt egyházi kézben. Fél évszázada indult újra a „jutalmam, hogy tehetem” jelmondatát valló és gyakorló diakónusok alapképzése Debrecenben. A Szeretetszolgálat jubileumi tanácskozása alkalmat nyújt a mozgalom történetének felelevenítésére, az e hivatásnak élők találkozására, a további lelki épülésre – tudatta Vörös Éva szervező.
A konfirmáció vasárnapjára készülve hadd kezdjem személyes emlékkel. Lelkipásztorként magam is sokat vívódom, hogy a konfirmációi felkészítés mai gyakorlata, a tananyag, az életkor, a családi lelki háttér gyakori hiánya vajon mit eredményez. Min lehetne vagy kellene változtatni, hogy a gyermekek komolyabban vegyék, hogy megmaradjanak a gyülekezetben?
A magyar református diaszpóra helyzetéről, átalakulásáról és jövőjéről rendeztek konferenciát Balatonszárszón. A világ különböző pontjain szolgáló magyar református lelkipásztorok és egyházi vezetők találkoztak. Együtt gondolkodtak arról, hogyan őrizhető meg a hit és a magyar református identitás olyan diaszpóraközösségekben, amelyek nyelvi, kulturális és generációs átalakulások közepette élnek.
A Debrecen-Széchenyikerti Református Egyházközség lelki oázis: nemzedékek, szolgálatok és életutak találkozóhelye. Egyik kulcsszavuk a sokszínűség. Oláh Attila gondnok szerint ez napi tapasztalat. A lakótelep önmagában több nemzedéket hordoz, és a gyülekezet is egy nagycsaládhoz hasonlóan épül fel. – Kicsi gyerekek foglalkozásától kezdve az idősek klubjáig minden korosztály talál alkalmat.
A fogyatékossággal élők életminőségének javítása érdekében gyűlt össze közös gondolkodásra a nemzet református gyülekezeteinek számos szakembere és érintettje a Kárpát-medencei Református Fogyatékosságügyi Konferencián. A tanácskozás idei, immár második alkalma – Életminőség határok nélkül címmel – a központi témával összefüggésben a szeretetszolgálat további lehetőségeit is taglalta.
– Az egyéni hit megélése alapkérdés, de úgy érzem, hogy amint a kórusban közösen vesszük a levegőt, és különböző hangszíneinkkel képesek vagyunk egységes, szép harmóniákat megszólaltatni, ugyanúgy szükséges, hogy a közösségben egymás hite által is épüljünk. Ha az ember egyedül énekel, csak magára összpontosít, a saját érzéseire, ám ha közösségben teszi ezt, az embertársaira is figyel.
Sok helyi a létezéséről sem tud, pedig csaknem százhúsz idős és fogyatékossággal élő embert lát el a vésztői Református Nefelejcs Otthon. – Elképesztő sorsok bontakoztak ki előttem. Előfordul, hogy valaki egészségesen született, a családi körülményei tették olyanná, amilyen. Az enyhén sérült lakók emlékeznek a korábban átélt traumákra, de nem szívesen beszélnek róla, mi sem firtatjuk – osztja meg az intézményt vezető Kocsis Ádám lelkipásztor.
A hagyományos családi modell az elmúlt évtizedekben megváltozott. Az apák szerepéről, annak módosulásairól és a gyermekükkel otthon maradó apákról írt monográfiát a Károli-egyetem két docense. Sztáray Kézdy Éva és Drjenovszky Zsófia olyan férfiak körében végeztek szociológiai kutatást, akik közül többen kivonultak a munkaerőpiacról, és a gyermekük nevelését választották – miközben az édesanya vállalta az anyagiak előteremtését.
Valójában a hívő ember két lábbal a földön jár, de a hite által állandó kapcsolatban áll a mennyei világgal, miközben Urát követve reménységgel előre, a krisztusi jövőbe tekint. A mi krisztusi szolgálatunk lényege is az, hogy „egy darab” mennyei világot teremtsünk meg ezen a földön az Úrban. Minél többen törekednek erre, annál inkább lehetséges, hogy a sok kis mennyei világ összeér…
Miközben elszivárog belőlünk az erő, kétségbeesett kérdések fogalmazódnak meg bennünk: hát ennyi az élet? Valamiféle elsorvadt tömegjelenet? Hol vagyok én ebben? Ez az én életem? A szorongás azért válik örökös társunkká, mert a figyelmünk középpontja lassan elterelődik Jézusról, míg végül teljesen szem elől tévesztjük őt. Ennek szól a kétségbeesett próbálkozásunk vasárnaponként.
A mohácsi ütközet után az ország egy része elpusztult. A középkori Magyar Királyság összeomlott, és olyan folyamatok indultak el, amelyek évszázadokra meghatározták hazánk sorsát. E térség közvetlenül is megérezte a történtek következményeit, az átfogó hatások azonban csak később bontakoztak ki. Hidán Csaba, a Károli-egyetem oktatója segít felidézni, mi történt a csatatéren, mi vezetett a vereséghez, és hogyan formálta mindez a magyar történelem későbbi alakulását.