Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Húsvéti körlevél a Magyar Református Egyház minden gyülekezete és intézménye számára
Egyházunk a Feltámadottat, Isten igazságát, az életet és a megváltást hirdeti a felbolydult, háborúba rohanó, káoszba sodródó világban is. A húsvét üzenete, hogy Isten megfékezi a gonosz erőket, és megszabadítja az embert.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Három és fél évszázada született II. Rákóczi Ferenc. A szabadságharc vezére a felekezeti békét kereső keresztyénként is figyelmet érdemel. Személyi titkárának is hívő reformátust választott: Ráday Pált. A jubileumot országos és határokon átívelő emlékév köszönti. Hogy mit jelent ma fejedelem ő öröksége, hogyan őrzi emlékét Sárospatak, erről Dienes Dénes egyháztörténész, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettese beszélt.
Közvetlenül tőle kérdezte meg, ő-e a Krisztus. Amikor Jézus kimondta: „Én vagyok”, ez elegendőnek bizonyult az elítéléshez. E kijelentés döntött a sorsáról. Ez nem puszta válasz volt: az a név hangzott el, amellyel Isten maga mutatkozott be – az örökkévaló, önmagában létező Úr neve, amelyet Izráel különös tisztelettel őrzött. Nem azért ítélték el, mert félreértették. Hanem mert nagyon is jól értették.
A Gecsemáné-kerti történet középpontjában a valóság áll. Az, hogy Jézus magányosan fohászkodik a megváltás emberi erőt és lelket meghaladó viharában. A tanítványok alszanak. Korábban megéltek már vihart együtt, a tenger hullámai között egy bárkában. Csak akkor Jézus aludt, ismerve a valóságot, hogy még nem jött el az ő órája...
– Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai
A virágvasárnapi ünneplés rövid találkozás. A tanítványok és a hozzá legközelebb állók kivételével a korabeli emberek pusztán ilyen rövid találkozások formájában tapasztalták meg az Örökkévaló jelenlétét, de ezeknek a „kommunikációs mozzanatoknak” (a hit erejének és a csoda hatalmának) a hatása nemcsak az önismereti kérdések vagy a bűnbánat, hanem a megtérés (és megértés), illetve a cselekvés formájában is megnyilvánult.
Azon az estén a tanítványok leültek vacsorázni. De senki sem mosta meg a lábukat. Akkor Jézus felállt az asztaltól. Levette a felsőruháját. Vett egy kendőt, és a derekára kötötte. Aztán egy korsóból vizet öntött egy tálba. És térdre ereszkedett. A tanítványok döbbenten nézték. Mit csinál a Mester? Jézus pedig mosni kezdte a tanítványok lábát.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz
Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A híd közepe föl volt szedve, így csak a mintegy harminc centiméter széles kerékvető betonon, mint alkalmi járdán, tudtam oda-vissza átgyalogolni. Igencsak veszélyes vállalkozás, szédítő volt látni az alattam örvénylő vizet. Ha ott belepottyantam volna a Dunába, soha senki sem tudta volna meg, hova lettem… Bevallom, ma is látom lelki szemeimmel azt a gyors sodrású vizet.
A testi-lelki egészség egyik alapfeltétele a munka és a pihenés érzékeny egyensúlyának megtalálása. Általános tapasztalat, hogy nem az egyensúlyi állapothoz közeledünk, inkább távolodunk attól, azaz vagy teljes egészében a munka tölti ki az életünket, vagy úrrá lesz rajtunk a semmittevés. A Szentírás iránytűje ebben a kérdésben is utat mutat.
Életútját végigkíséri a hídépítés szándéka: ember és ember, felekezet és felekezet, valamint egyház és társadalom között. Püspöki és ökumenikus vezetői szolgálata a békesség, az együttműködés és a közösségépítés szellemiségét jeleníti meg. Mindezek alapján Steinbach József munkássága méltán tekinthető nemzetünk erkölcsi és szellemi élete meghatározó értékének.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.