Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Időszaki kiállítás nyílt Kondor Béla, a modern magyar művészet egyik meghatározó alakja életművéről, Ki hengeríti el nekünk a követ? címmel. A Bibliamúzeum több mint száz alkotást mutat be. A keresztény ikonográfia erőteljes jelenléte arra utal, a művészben élhetett a hit, a meggyőződés: létezik valami a szemmel látható világon túl, mert „több az élet” – véli a tárlat kurátora, Horváth Gyula és a múzeum vezetője, Timár Gabriella Ulla.
Némely kérdések a gyülekezet lényegét alkotják: az evangélium, a hit, a megtérés, a Krisztus személyéről és művéről szóló tanítás. Ezekben nem lehet relativizmus. Ezek határozzák meg, ki tartozik hozzá. Ha azonban egy politikai kérdést a hit lényegi feltételeként kezdünk kezelni, akkor észrevétlenül kizárunk másokat a közösségből – ha nem formálisan, akkor szívben.
Jézus meggyógyította azok szemét, akik erre kérték őt. A helyreállt vizualitás hozzájárulhat ahhoz, hogy örömteli, kiegyensúlyozott Krisztus-követők legyünk. Ez pedig szorosan összefügg Isten megszentelő akaratával: a szentség és boldogság nem választható el egymástól – mondja Békési Sándor teológus és rajzfilmrendező a reformátusság és a vizualitás, a kegyesség és a művészet kapcsolatát tárja elénk.
Példává vált számomra a XVII. századi prédikátorok és tanítók helytállása az üldöztetésben. Ez az érzékenység is motivált abban, hogy programok szervezésével is tisztelegjek a protestáns mártírok előtt. „Akikre nem volt méltó a világ…” Egyházunk székháza zsinati nagytermének bejáratánál – egyebek mellett – ez az Ige méltatja a gályarabokat. A nápolyi behajózás emlékére rendezett zarándoklat első programja az indulás előtti napon e helyszínen zajlott.
A coleslaw népszerű, majonézes vagy tejfölös alapú, reszelt vagy apróra vágott nyers fejes káposztából készült saláta, amely elmaradhatatlan kísérője a tavaszi ételeknek, sülteknek. Nemcsak finom, de olcsó és gyorsan elkészíthető köret.
Ez a neve a tiszáninneni egyházkerület agrármissziója programjának, amelyik gyülekezeti közösségekben indít méhészeteket. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Arnót községben három család közösen vágott bele, és saját tapasztalataik által tanulják a méhészkedést. A kaptárak mézet adnak, közösséget formálnak, és egyszerre nyújtanak örömöt és adnak feladatot a résztvevők számára.
A rákoscsabai reformátusok március 15-én nem csupán fennállásukért adtak hálát, hanem azért a közösségért is, amely négyszáz éve írja saját történetét. – Amikor néhány éve, még az itteni szolgálatom előtt eljöttünk, ez jutott először eszembe: ez inkább falu, mint város – idézi fel Balogh Márk Dávid lelkipásztor. A gyülekezetben is közvetlenséget tapasztal, ráköszönnek az utcán, megállnak vele beszélgetni.
A római levél 13. fejezete szerint Isten azért rendelt uralkodókat, elöljárókat és más hatalmasságokat, hogy általuk békét, igazságot és biztonságot adjon. Pál e helyen polgári engedelmességre hív, mivel Isten a politikában is munkálkodik – emlékeztet Mark Meynell. Az angol teológussal és íróval a keresztyénség és politika kapcsolatát, a felelős választás és társadalmi részvétel lehetőségeit jártuk körül.
Olyan tér nyílt meg előttem, amelyben közelebb léphettem az isteni valósághoz – vallja nemrég megjelent kötete kapcsán Nagy Károly Zsolt főiskolai tanár, kulturális antropológus, fotográfus. A Böjt album arra készteti olvasóját, kezdje másképp szemlélni azt, ami körülveszi. Mint a szerző tudatja: a kötetnek nem a gyönyörködtetés a célja. – Amiket megörökítettem, az élet apró részletei.
Lelkészi hivatását is feladva kezdett új életet az Egyesült Államokban Ágoston-Palkó Attila Károly. Gyermekkori vágya és magánéleti válsága okán került a tengerentúlra. Két és fél évig fizikai munka után újra a küldetésének él: lelkipásztorként hat, esperesként pedig tizenegy magyar gyülekezetért felelős, rengeteget utazik, és mindenhol örömmel várják.
Nagy Heródes nem a szabadítót látta Jézusban, hanem a trónját fenyegető veszélyt. A zsidó nép messiási várakozásai ugyanis nem túlvilági megváltóra, hanem nagyon is e világi, politikai és katonai vezetőre irányultak, aki helyreállítja Dávid házának dicsőségét és a zsidó nemzeti önrendelkezést. Éppen ezért tűnhetett úgy sokak szemében, hogy Jézus kereszthalála nem igazolja, hanem kizárja messiási küldetését.