Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
A háború kitörése után családjával egy időre Magyarországra költözött, mégis hazatért Kárpátaljára, hogy ott szolgáljon, ahová Isten állította. S mint vallja, hiányzott neki a család, a falu – az a közeg, ahol „otthon vagyunk”. Sápi Attila szőlősgyulai diakónus időseket gondoz, ügyeket intéz, lelki támaszt nyújt, miközben a fogyatkozó közösség reménységéről is tanúságot tesz.
Egyre élhetetlenebb a földi lét az ember miatt. Miattunk. Nóé kortársai, akikhez az utolsó idők nemzedékét hasonlította Jézus, talán nem voltak sokkal rosszabbak, mint a mai emberiség. Mi is megérdemelnénk egy új, a régihez hasonló özönvizet. Azonban érvényes a szövetség, és benne az ígéret, amelyre az összes klíma- és egyéb félelem közepette is ráállhat, amelybe belekapaszkodhat az ezernyi bizonytalanság közepette élő hívő.
Szép az Isten, Veszprém festői, jó élni és együtt lenni. A tizenegyedik Református Egyházi Napok – Dunántúl, azaz: REND fesztivál alapmondatának e három igazsága a Megváltóra, majd saját környezetünkre és egymásra irányította figyelmünket. Isten szépsége éppúgy megnyilvánult a zenében, festményekben, mint az igehirdetésekben. Veszprémben együtt tapasztalhattuk meg az életünkben az áldást és a békességet.
Először adott otthont Kárpátalja többnapos Bárka tábornak. Nyolcvan iskolás hagyhatta maga mögött ez időre a háború árnyékát, hogy újra önfeledt gyerekek lehessenek. Kimondhatták félelmeiket, szomorúságukat, haragjukat is, miközben egymáshoz és Istenhez is közelebb kerülhettek. A Nagyberegi Református Líceumban tartott tábora olyan hetet tervezett a gyerekeknek, amely tele van önfeledt játékkal és közösségi élményekkel.
A kanadai nagyváros református gyülekezete nemcsak lelki otthont adott az egymást követő bevándorlónemzedékeknek, hanem a helyi magyarság egyik fontos találkozási pontjává is vált. Történetük múltat és jelent, megmaradást és újrakezdést kapcsol össze. A közösség lelki otthonának megvalósulása összeforrt Fehér Mihály nevével, aki debreceni és princetoni tanulmányai után érkezett a kanadai városba, és megalapította az eklézsiát.
– A mai fiatalokban ugyanúgy él a vágy a transzcendens tapasztalatra, és persze a megerősítésekre, az elismerésre, mint az idősebb generációban – csak ma ez más formát ölt. Gyakran a világhálón keresik Istent is. Tény, hogy a mélyebb, hosszabb együttlétek helyett inkább rövid élményekben tudnak kapcsolódni. Egy-egy rövid áhítat, jól eltalált gondolat, néhány percnyi beszélgetés is képes megszólítani őket.
Kétszázötven éve fogadták el Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát. Az egyenlőségről, a szabadságról és a népfelségről megfogalmazott eszmék ma is az Egyesült Államok alapvető hivatkozási pontjai. Honnan ered az amerikai küldetéstudat, mi adja az alkotmányos rendszer rendkívüli tartósságát, és milyen nyomot hagyott a protestáns örökség az ország identitásán? Magyarics Tamás Amerika-szakértő ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A LéleKzet Református Udvar újra várja a Művészetek Völgyébe érkezőket Taliándörögdön. – Fő szempontunk, hogy a nevünkből fakadó üzenetet közvetítsük. Amint a levegővétel nélkülözhetetlen az élethez, hisszük, Isten Lelkének jelenléte híján sem teljes az ember élete. Szeretnénk megszólítani a kulturális élményekre és az elcsendesedésre vágyókat is – jelzi Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.
Volt bigézés. Egy tenyérnyi lyuk felére rátettünk egy két-három centis, a két végén kihegyezett akácfadarabot. A lyuk feletti végére kellett erősen ráütni. Az nyert, akinek a legmesszebbre repült a fadarabja. Golyóztunk is. Kis lyukat fúrtunk a földbe, abba kellett beletalálni. Többnyire magunk formáztunk kis golyóbisokat sárból, agyagból.
Debrecen ma is álló legrégebbi istenháza a Kistemplom. A 300. évforduló ünnepségeinek része az épület és a gyülekezet múltját bemutató kiállítás a Kollégium Múzeumában. A tárlókon időrendben sorakoznak az értékes műtárgyak: a legkorábbi ötvösmunka egy 1628-ban adományozott úrvacsorai tányér. Láthatók azok a klenódiumok is, melyeket az Erdélyi Fejedelemség főúri családjai adományoztak. A tárlat rávilágít a templom XIX–XX. századi történetére is.
A francia konyha egyik legszebb tulajdonsága, hogy a legegyszerűbb alapanyagokból is képes különleges fogást alkotni. Ebben a pitében a nyári zöldségek, a krémsajt és a ropogós tészta alkot harmonikus egészet. Langyosan vagy szobahőmérsékleten a legfinomabb.