Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Felemelő látni, ahogy a turisták arca megváltozik, a letisztult falak csendjében a lelkük mélyére tekintenek, mondja Bódor Edit, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Kulturális Szolgálatának szakmai tanácsadója. Nyári programjaik szervezésekor új műfajokkal is kísérleteztek, amelyek informálisabban szólnak, de a templom lelkületéhez is illeszkednek.
Nem kívánok aránytévesztő lenni, annál inkább személyes hangvételű, ezért írhatom, az emlékezésben átmelegedett a lelkem. 1976 augusztusában úgy léptem a Ráday falai közé, hogy kétesztendőnyi céltalan járás-kelést, ide-oda próbálkozást tudtam magam mögött, s nem voltam biztos a kimenetelben.
A zenés dicsőítés kapu volt a hívő életbe – vallja az ÉlőCsermely ifjúsági dicsőítőcsoport vezetője, Vetési Gergely. Ennek évén még erőteljesebben megtapasztalhatjuk Isten nagyságát és szeretetét. Az érd-parkvárosi gyülekezethez tartozó fiatalok kamaszkoruk óta szolgálnak közösségükben, de a Sófár mozgalom eseményein és a Csillagpont fesztiválon is színpadra állhattak már.
Seress Zoltán szerint a színész lelke átjáróház, az istentiszteletekre pedig nem a megszokás, hanem a hazavihető mondatok miatt jár. A Jászai Mari-díjas színművész sportpályafutása lezárásáról, az édesapjával való kapcsolatának fordulópontjáról, valamint arról is beszél, hogyan készült a Heidelbergi Káté tanulmányozásával felnőttkori megkeresztelkedésére.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A manna áldása negyven éven át éltette-vezette a népet, mindaddig, amíg már az ígéret földjének kenyerét ehették. Az ünnep nyitotta meg ezt a jobbat. Azaz nem tétlenségre váltja a munkát, hanem minősíti, nem szünet, hanem megszentelés, a nyugalom nem megszakítás, hanem teljesedés. Munkától szabad ideje korlátozza határtalan nyugtalanságunkat, mert folyton visszahív a kezdethez és véghez.
1946 augusztusában, miközben nagy erőkkel folyt az államosítás, a civil szervezetek betiltása és a „B-listázás”, az egyházon belüli „ellenzék” a Nyíregyházi Szabad Tanács előkészületei körül szorgoskodott, a református egyház csónakja pedig e politikai örvények közt sodródott, megjelent egy prédikáció a Sárospataki Igehirdető című lapban. A szerző, Szabó Lajos augusztus 20. kapcsán azt boncolgatta, hogy mi köze van a reformátusoknak ehhez az ünnephez.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Két erdélyi fiatal, Máté Vivien és Bányai Krisztina Noémi – a Szeretetszolgálat Önkéntes diakóniai év programjának résztvevőiként – fogyatékkal élők, illetve idősek ellátásában szereztek tapasztalatot. A projekt angol nyelvterületen is nyújt szolgálati lehetőséget: az Angliában töltött hónapok élményeiről Dobos Lídia számolt be. Mindnyájan hitben is formálódtak, egyszersmind új ismereteket szereztek.
Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény.
– Szabó Lőrinc: A tiszabecsi tiszteletes