Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István nyugalmazott püspök, rektorhelyettes osztja meg velünk gondolatait.
A szülők, pedagógusok és más, oktatásügyben érintettek tájékozódását segíti az egyházunk Oktatási Szolgálata által augusztusban elindított két weboldal. Így immár a hittanoktatásnak is van összefogott kommunikációs felülete. Az elérhető tartalmak folyamatosan bővülnek. – Rengeteg az információ, szeretnénk ezeket könnyen hozzáférhetővé tenni – magyarázza Bruckner László főigazgató.
„Legyen ez az első budapesti református elemi iskola nemzeti jellegű a tananyagában, módszerében, a játék- és tornatanításban, a fegyelmezés gyakorlásában, de különösen nemzeti legyen a nyelv- és a történelemtanításban” – fogalmazott száz éve, 1926. szeptember 13-án a magyar fővárosban Hendrikus Colijn korábbi – majd később, a harmincas években ismét – holland miniszterelnök.
A zászlókra kötött szalagok nemzedékek nevét őrzik; némely iskola több évszázados örökséggel büszkélkedhet – mintegy ezer diák, pedagógus, intézményvezető érkezett a Kárpát-medence református iskoláiból Debrecenbe, hogy együtt kérjen áldást az új tanévre. Voltak visszatérő vendégek, mások először léptek be a Nagytemplom terébe. A padsorokat Kárpátalja, Erdély, a Partium, a Délvidék, a Felvidék és az anyaország tanintézményeinek képviselői töltötték meg.
A szolgálatomban mindenhol segítők sokasága vesz körül, és mindenért csak Istené a dicsőség – vallja Sipos József tiszakeresztúri lelkipásztor, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Alapítvány vezetője. Közösségépítő munkájáért és a kárpátaljai magyarokért végzett szolgálatáért augusztusban Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjban részesült. Missziójukról egy támogatójuk azt írta: a munkájukkal visszahozták az egyházba vetett bizalmát.
Háború, elvándorlás és fogyatkozó gyülekezetek között dolgozik a kárpátaljai magyarság megmaradásáért Tóth László. – Ahhoz, hogy bármit meg tudjunk tenni értük, szükség van olyan emberekre, akik a munkájuk, a családjuk és a mostani nehézségek mellett is készek a közösségért cselekedni – vallja. A Külhoni Magyarságért Díjjal kitüntetett esperes szerint az iskola és a gyülekezet feladata, hogy megőrizze és továbbadja mindazt, amit az elődök rájuk bíztak.
A mohácsi vész utáni évtizedekben nemzetünk lelki és szellemi újjászületésének egyik meghatározó útja a reformáció volt. A Dél-Dunántúl és a Drávaszög református közösségei között különös jelentőséget hordoz az 1576-ban megtartott hercegszöllősi zsinat, amely a református egyház szerveződésének és hitbeli megerősödésének fontos állomása lett.
A Nílus vizéről a fáraó lánya magához vette, felnevelte, Mózes mégsem lett hitehagyott. Felnőttként döntenie kellett, kicsoda ő, és hová tartozik. Lemondani rangról és vagyonról – ezt a levél írója azonosítja „a bűn ideig-óráig való gyönyörűségével”. Beleszerethetett volna az egyiptomi hercegi szerepbe, annak hatalmába és fényűzésébe, ott a palotában. De ő túllátott azon.
Egy adomány nem szünteti meg a szegénységet. A megélhetés biztonságához tisztességes kereset, elérhető segítség és kiszámítható intézmények is kellenek. Ezt számon kell kérnünk. De a nagyobb megoldások hiányára sem hivatkozhatunk, amikor valakinek ma van szüksége élelemre. Ahogy arra sincs szüksége, hogy a csomag mellé ítéletet kapjon arról, eléggé igyekezett-e. Aki kenyeret kér, annak nem kellene a méltóságával fizetnie érte.
Összesen 1321 diák iskolakezdését segíti tanszerekkel a szeretetszolgálat. A Radírozzuk ki a különbségeket! gyűjtés adományai száz hazai településre, valamint kárpátaljai, partiumi és délvidéki gyermekekhez jutnak el. Ősszel ismét meghirdetik a Nyilas Misi-ösztöndíjprogramot is: a sportban, az ének-zenében, a képzőművészetben vagy valamely tudományterületen kiemelkedően tehetséges diákok számára.
Amikor azt hisszük, rajtunk múlik, van-e szavunk, fontosak vagyunk-e. Csak ezekben az esetekben válik görcsössé a hitéletünk. Épp az evangélium (értsd: örömhír) valódi megértéséből fakad a lélek könnyedsége, vidámsága és öröme. Csak azért és csak azok a hívők lehetnek örömteliek, humorosak és komolytalanok, akik Istent komolyan veszik.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.