Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodorné Nagy Sarolta egyetemi tanár, református lelkész és Bella Péter református lelkipásztor osztják meg velünk gondolataikat.
A LéleKzet Református Udvar újra várja a Művészetek Völgyébe érkezőket Taliándörögdön. – Fő szempontunk, hogy a nevünkből fakadó üzenetet közvetítsük. Amint a levegővétel nélkülözhetetlen az élethez, hisszük, Isten Lelkének jelenléte híján sem teljes az ember élete. Szeretnénk megszólítani a kulturális élményekre és az elcsendesedésre vágyókat is – jelzi Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.
Szükségesek az olyan alkalmak az életünkben, amikor megállunk. Hivatkozhatunk temérdek dolgunkra. Szoríthat minket a kérdés: mi lesz, ha mi nem vagyunk ott? Ezek az emberi gátak azonban stresszspirálba csalják a lelket. Mert ezeket a falakat mi emeljük! Jól akarjuk végezni a dolgunkat, és ez így helyes, de időnként megálljt kell parancsolnunk önmagunknak! Isten nem kiégett szolgálókat akar, hanem olyanokat, akik örömmel hirdetik az evangéliumot.
Ritkán látogatható terek, különleges kiállítások és élő történetek várták a Múzeumok Éjszakájának vendégeit. A református örökség Budapesten (a Bibliamúzeumban és a Ráday Könyvtárban), Pápán (a Pannonia Reformatában és a könyvtárban) és Debrecenben (a Kollégium múzeumában) is megnyitotta kapuit: a látogatók egyetlen este alatt, délutántól éjfél utánig, évszázadokat utazhattak vissza az időben.
Balatonbogláron, a tó partján új közösségi térrel gazdagodott a Dunamelléki Református Egyházkerület: ünnepi istentisztelettel vették használatba a Felüdülés Házát. Ezzel a Balaton partján olyan hely nyitotta meg kapuit, amely a református közösségeknek pihenésül, a találkozásaik és a lelki feltöltődésük terévé válhat. Ezeket az alkalmakat százszemélyes nagyterem és két, negyven ember kényelmes elhelyezésére alkalmas csoportszoba szolgálja.
Ott álltam: új élet kezdődött el. Van gyerekem, akivel beszélhetek, aki figyel és reagál rám, keres, megnyugszik a karjaimban, mosolyog, ha meglát, később már kacajra fakad, ha mókázom. Aztán eszembe jutott, hogy nekem is volt apukám. Vajon ő mit érzett, amikor meglátott az elsőszülöttjeként? Vajon min gondolkodott, milyen tervei voltak?
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
Régen Izráelben élt egy fiatalember, Saul, aki nagyon szerette Istent. Az egész életét neki akarta szentelni. Kicsi korától kezdve tanulmányozta Isten Igéjét. Hosszú éveken át tanult bölcs mesterektől, vastag könyvekből, régi iratokból. Pontosan tudta, ki az Isten, és hogyan kell őt szolgálni. Legalábbis ezt gondolta magában.
A határmenti és a közeli felvidéki falvak közt ma is élő a kapcsolat, ahogy a Tornyosnémetiben tartott összetartozás napi megemlékezés is megmutatta. – Emlékszem, ahogy szaladok a nagyanyám vonata után, amelyik a nálunk tett látogatásból vitte őt haza Kassára. Addig futottam, amíg a szerelvény el nem hagyta a határt – idézi fel Zsuzsanna, akit családjával 1946-ban telepítettek ki Szlovákiából.
A különálló épületben kialakított tornatermet – hasonlóan más tanintézményekhez – nagygyűlésekre is használják. Olyan egyedi darabbal gazdagodott a Baár–Madas Református Gimnázium, amely érdemes a megemlítésre, sőt, lelki gondolatokat ihletett. Az ezeken elhangzó igehirdetésekhez, áhítatokhoz olyan szószékre volt szükségük, amelynek úgy kell méltó módon szolgálnia a célját, hogy nem állhat állandóan az adott térben.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
Egy evangelizáció alkalmával tértem meg. Emlékszem, áramszünet lett a templomban, amikor még beszélgettünk a lelkésszel, csupán az utcáról szűrődött be egy kis kósza fény... Megbíztak az imaközösség szervezésével, kilenc évig én is vezettem. Kiemelek egy Igét, amely végigkíséri az életem, a konfirmációra kapott Bibliámba bele is írtam: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?”