Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Különleges helyet foglal el a Zsongom a hazai keresztyén könnyűzenei palettán. Új kislemezük, a Karc és fény a lelki érésről, a gyermekkorból hozott sebekről és a reménységről szól. Az alkotást július 24-én mutatják be a Művészetek Völgyében, taliándörögdi Lélekzet Református Udvarban. A tízéves zenekar énekese, Ercsey Gréti a dalok születéséről, a megzenésített versekről és a hit kapaszkodóiról vall.
Az egyik legősibb fogalom, amely az ember életéhez kötődik: az út, az életút. Az, amely megismertet bennünket önmagunkkal. A Biblia is több százszor emlegeti. A legtöbbször figyelmeztetésként, néha bátorításként. Sokak szerint maga az úton járás fontosabb, mint a megérkezés, mert úton lenni maga az élet. Addig tudunk dönteni, változtatni, megállni és átgondolni, amíg haladunk. Addig lehet irányt váltani, útjelzőtáblákat keresni és gyorsítani vagy fékezni is.
Gyerekkorom óta azt láttam, ha lehetőség van rá, segíteni kell. Ez azóta is átszövi napjaimat – szögezi le Büki László vegyészmérnök, a soltvadkerti egyházközség főgondnoka. Két éve vallott arról a Reformátusok Lapjában, miként emelte ki Isten az alkoholfüggésből. Amikor kiderült, a szerkesztőségi tördelőgép bármikor felmondhatja a szolgálatot, ő professzionális munkaállomással támogatta lapunkat. Interjúnkban arról is beszél, miként formálja hite a munkáját.
Amíg az ember szülő, sok mindent még tanul, kísérletezik. Az ötödik gyermekünknél már másképp folyt minden, mint az elsőnél. Nagyszülőként már másként látom: most elsősorban azt érzem feladatomnak, hogy támogassam a szülőket, segítsem őket ebben a nagy feladatban és egyben ajándékban, a gyereknevelésben – vallja Somogyiné Ficsor Krisztina lelkész, kilenc unoka mamája.
A magyar szóhasználatban az üdülés leginkább a vakációs időszak programjait jelöli. A kiszakadást a megszokott hétköznapi környezetből, idegen tájak felfedezését, vagy éppen a jól ismert vidékek újralátogatását. Erre szükségünk is van ahhoz, hogy ép ésszel túléljük az élet küzdőterén vívott csaták sorozatát, esetleg győzedelmeskedjünk is ezekben. Isten azonban jóval többet kínál nekünk ennél.
Milyen jó mozogni! Olyan jó, hogy az ember észre sem veszi, milyen nagy ajándék ez. Csak akkor, amikor nem teheti. Mondjuk egy hosszú autóúton, amikor be vagy kötve az ülésbe. Az borzasztó tud lenni, mert órákon keresztül csak ülni kell, és ülni. És hiába szép a táj, vagy hiába mesél apa vagy anya, hiába hoztatok kirakót vagy hallgattok hangoskönyvet.
Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény.
– Jékely Zoltán: Vers a versről (1949)
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Teológusok, történészek, lelkipásztorok kutatják, miként vált a csatavesztés után kibontakozó reformáció a reménység egyik forrásává. Ötszáz évvel a mohácsi vész után is élő közösség fogadja az érkezőt a Duna partján. – A tragédia után nemcsak politikai és társadalmi átrendeződés indult el, hanem lelki megújulás is – magyarázza Wébel Zsolt lelkipásztor, a baranyai egyházmegye esperese. A gyülekezet nemcsak emlékezik, hanem közösséget formál és fiatalokat hív szolgálatba.
– Szerintem a sport is ajándék Istentől: nem természetes, hogy van testem, képességem, amely lehetővé teszi a mozgást. Ez az ő kegyelme nélkül nem valósulhatna meg. Egyfajta misszióként is tekintek rá, a sport ugyanis fegyelemre tanít, kitartásra, építi a jellemet, és megélhető benne a közösséghez tartozás.