Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor (VIII. 31.ig), majd Bogárdi Szabó István nyugalmazott püspök (IX. 1-től) osztja meg velünk gondolatait.
Mit adhat a diákoknak és a szülőknek egy református általános iskola? Valóban védőburkot képez a diákok köré? Egy négygyermekes miskolci apa osztotta meg tapasztalatait az új tanévre készülve. Szabó Zsolt két nagyobb csemetéje a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthonba jár, a két kisebb pedig a Miskolc-Diósgyőri Református Általános Iskola és Óvodába.
A tanév kezdetén érdemes feltennünk a kérdést: milyen tartós hatást szeretnénk gyakorolni a református oktatásban? Mit vigyenek magukkal tanítványaink a felnőtt életükbe, családjukba, munkahelyükre és közösségeikbe akkor is, amikor a kémiaórán tanult képletekre vagy egy történelmi esemény pontos évszámára már nem emlékeznek? Milyen emberré szeretnénk segíteni őket válni?
Istentisztelettel, zenei és kulturális programokkal, valamint beszélgetésekkel várta a IV. Protestáns Sokadalom az érdeklődőket augusztus 20-án a budai várban. Az egész napos ünnepen a sokféleségben megélt közösség és az Istenhez való közeledés állt a középpontban. A református, evangélikus, baptista és metodista felekezetek közös rendezvényén lelki alkalmak és kulturális események követték egymást.
Steinbach József dunántúli püspök Székesfehérvár Tiszteletbeli Polgára lett. E kitüntető címmel több évtizedes lelkipásztori és püspöki szolgálatát, az ökumenikus párbeszéd és az egység erősítéséért, valamint a helyi református közösségért végzett munkáját ismerték el. A hozzá fordulók nemcsak egyházi vezetőként, hanem lelkipásztorként is mindig számíthattak segítségére – hangzott el egyebek között az ünnepi közgyűlésen.
– Az építészet, a népművészet, az igehirdetés, a zsoltáréneklés, a gyülekezet imái boldogsággal és büszkeséggel töltenek el. Mások örülnének, ha ilyen földi kincsek között dicsérhetnék az Atyát. Nekünk már természetes, ahogy a csodálatos fafaragások, a hungarikumnak számító beregi keresztszemesek is azok.
Hidán Csaba történész, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója nem csak kutatja a régi mozgásformákat: gyermekkorától sportol, történelmi vívóiskolát alapított, és ma is tanít harcművészetet. Felidézi a református kollégiumok testkultúráját, a testedzés egykori szerepét és a továbbörökíthető hagyományokat.
Nem kívánok aránytévesztő lenni, annál inkább személyes hangvételű, ezért írhatom, az emlékezésben átmelegedett a lelkem. 1976 augusztusában úgy léptem a Ráday falai közé, hogy kétesztendőnyi céltalan járás-kelést, ide-oda próbálkozást tudtam magam mögött, s nem voltam biztos a kimenetelben.
Az élelmes derceni presbiterek még idejében megneszelték, hogy be fogják zárni a kajdani templomot, így megbeszélték az ottani presbiterekkel: elcserélik a megrepedt harangjukat a kis gyülekezet egyik harangjával. Így az éj leple alatt, korántsem veszélytelen módon, leemelték és elszállították. A Kajdanóról elkobzott derceni harang így kerülhetett később az ungvári skanzenbe.
A Balaton nem tenger, hanem úgy szép, ahogy semmi más (például Egry József képein vagy Udvardi Erzsébet akvarelljein). Bach vagy Pärt zenéjének kristályos szépségét nem érinti, hogy a strandolók el tudják-e viselni azt vagy sem. Az evangélium hatalmas története is halad előre a maga útján, és az a legjobb, ha saját életünk története is képes valahogy ennek a ritmusához igazodni.
Miért teljesülnek némelyek legnagyobb álmai is, miközben mások úgy érzik, még legalapvetőbb kéréseikkel is zárt ajtókra találnak Istennél? Mi állhat imádságaink meghallgatásának útjában? És hogyan hordozhatjuk ezt a feszültséget anélkül, hogy Istent hibáztatnánk, magunkat pedig nem eléggé hívőnek, netán hitetlennek bélyegeznénk?
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.