Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Kirándulás és a találkozás, a megerősödés ünnepe is az országos református gyermekvédelmi találkozó. – A legnagyobb nehézség országszerte ugyanaz: egyre kevesebben jelentkeznek nevelőszülőnek, miközben egyre több gyermek vár családra – jelezte Miklósi Erzsébet, a Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ vezetője a nevelőszülőség mai feladatait, a közösség megtartó erejét és a gyerekek fő szükségleteit taglalva.
„Egyetlen dolog állandó, a változás”. Milyen igaz! S milyen jó, ha a folyton változó, megújuló, a régiből merítő, azt újragondoló vibrálást, az élet elevenségét, a feje tetejére állított gondolatokat, értékeket mégis az egyedül állandó szövetség ölelésében tudjuk látni és hinni! Hiszen „az Úr szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét, és törődnek rendelkezéseinek teljesítésével”.
Az Imádság Évének októberi kezdeményezése, az Egy hét imádsága arra hívja a református közösségeket, hogy együtt figyeljenek Istenre. – Sokszor azt hisszük, az imádság ennyi: én beszélek, Isten meghallgat. Pedig mindig párbeszéd – vallja Hajdú Zoltán Levente, egyházunk Missziói Szolgálatának vezetője. – A csend lelki tér, ahol az ember végre nemcsak beszél Istenhez, hanem figyelni is kezd rá.
Ha az egyházi keretek működnek, de a Szentlélek ereje hiányzik, akkor a közösség nem lesz vonzó, és a református identitás is gyengül. Ezért mindig oda kell figyelnünk: erősek maradjunk küldetésünkben, hitünkben és a gyülekezeti életben – hangsúlyozza Jakab István, az erdélyi egyházkerület missziói előadója, az identitásról, a küldetésről és az egyház jövőjéről beszélve.
Egykor táborozók voltak, ma már segítőként vagy szülőként térnek vissza a dégi református gyülekezet gyerekhetére. A harminchárom éve működő tábor generációkat kapcsol össze, és ma is a közösség egyik legfontosabb építőköve. Az idei hét az Imádság Évéhez kapcsolódott. A A vezérgondolat a „rám találás”: nemcsak arról beszélgetnek a gyerekekkel, hogy Jézus rátalál az emberre, hanem arról is, miként válaszolhat erre az ember imádságban.
Eszköz vagy veszély? A mesterséges intelligencia nemcsak technológiai, hanem etikai és hitbeli kérdéseket is felvet. Az idei Reformátusok Szárszói Konferenciája azt keresi, hogyan lehet felelősen és keresztyén szemlélettel élni a digitális kor új lehetőségeivel. – A kérdés tehát nem az, a mesterséges intelligencia megjelenik-e, hanem az, hogyan használjuk jól – vélekedik Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Minden ébredés kezdete az, hogy kiállsz. Magadért. A hitedért, a családodért, a nemzetedért. Az értékeidért. Sokaknak pedig úgy végződik minden, hogy a tömegben állva feladják, szétszórják mindezt. Onnantól csak egy lájk maradsz. A csődület arctalan tagja. Egy profilkép, amelyről hiányzik az arc. Egy száj, amely szakadatlanul valamilyen mantrát ismétel.
Péter is zsidó ember volt, és egész életében azt tanulta, hogy bizonyos ételeket nem szabad megenni. Nemcsak szokás volt ez, hanem törvény, amelyet Isten rendelt el. És ugyanígy törvény volt az is, hogy pogány, vagyis nem zsidó ember házába nem lép be egy zsidó. Más nép, más szokás, más étel. Nem keverednek. Kornéliusz pogány volt, római százados, az ellenség katonája. Mégis különleges ember. Mindennap imádkozott.
A sátor előtt egy legény a nagyobb szíveket nézegette. Észrevettem, hogy egy szép lány jön sietve – homlokát selyemkendő árnyékolta, virágos selyemblúzt viselt kis, keményített köténnyel –, a sátor előtt pár lépésre lelassított, s kedvesen-kecsesen-szelíden odalépett a legényhez. (Ekkortájt nem volt divat a nyilvánosság előtti csókváltás, ölelkezés.)
A református templom Nagyrábén is meghatározza a település látképét, a helyiek emlékezetét, közösségi életét, hitörökségét. A két százados falak háborús nyomokat, klenódiumokat, gyermektáborok énekeit, presbiteri munkát, személyes hitvallásokat és idősek között végzett szolgálatokat kapcsolnak össze. Lelkipásztori, főgondnoki és presbiteri visszaemlékezésekből rajzolódik ki a falu mai kálvinista élete. Július 26-án innen közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió.