Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Fontos a személyes jelenlét az online világban. Szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne, ha egy újságíró ország-világ előtt tanúságot tesz a hitéről. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a hívő publicistának az emberek megszólítására az online térben is – vallja Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke.
Március 15. történelmünk meghatározó, fényes eseménye, nemzeti önazonosságunk egyik legszebb kifejezője. Számtalan írás, történelmi elemzés feltárta, vitatta, magyarázta, mégis maradt kutatásra váró dokumentum. Érdekes volna például a korabeli igehirdetéseket vizsgálni, miről szólt akkor a prédikáció. A szabadságról? Kánaánról?
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.
Magyarországon minden negyedik kiskorú mentális problémák tüneteit mutatja – állítja Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Nemzeti Mentál Pajzs program szakmai vezetője. Ez a nagyszabású koncepció a közösségek lelki ellenálló képességének erősítését és a megelőzés szemléletének elterjesztését tűzte ki célul. A szakember reméli, a fiatalok megértik: a kultúra, a hit és a lelki egészség olyan belső erőforrások, amelyek segítenek eligazodni az élet döntéseiben.
Egykor én is voltam lelkileg hajléktalan és hitemben ápolatlan… És Isten megállt mellettem, felvett, sőt, még ennél is többet tett: elvitt a házába, megmosdatott, meggyógyított, gondoskodott rólam. Én meg kérem, várom az áldást – megtapasztalva, hogy Isten nem személyválogató, és nem az érdemeim szerint bánik velem –, és közben válogatok?
Az információra éhes, médiafogyasztó emberek figyelméért egyre nagyobb és kiélezettebb verseny folyik, és ebbe a keresztyén értékrendű, karakterű rádióknak is be kell szállni, ám esetükben a versenyképesség nem mennyiségi – hallgatottsági –, hanem minőségi – hitelességi – kritérium. Alapkérdés, de ez már nem csak erre a médiumra nézve igaz, hogy kinek akarunk beszélni, mit és hogyan.
– Szerintem manapság a lelkésznek sokoldalúnak kell lennie. A munka egyik legnagyobb része a menedzselés, az egyházközség életben és személyesen is. A másik pedig a pásztorkodás abban az értelemben, hogy az embereknek utat kell mutatni, hogyan, merre induljanak. Még kiemelném a magvetés fontosságát. Egy lelki közösség pásztora nem húzhatja ki magát a gyermekekkel való munka alól...
Nem először segít az erdélyi testvéreinknek a Magyar Református Szeretetszolgálat. Most a 2025 májusában lesújtott árvíz okozta károkra keresnek megoldást. Katona Viktória ügyvezető igazgató azt reméli, az Élő víz felhívás sokat segíthet a bajba jutott közösségeknek, és tiszta ivóvízhez jutnának a térségben lakók. A küküllői egyházmegye kezdeményezéséhez csatlakoztak: az adománygyűjtéssel legalább további tíz kút létrehozása a cél.
Sok pedagógus és szülő érzi úgy: egyre gyakoribb az SNI- vagy BTMN-gyermek, ám a jelenség összetettebb a számbeli növekedésnél. A feltűnőbb jelenlét fő oka a pontosabb diagnosztika: már tudományosan azonosíthatók azok a sajátosságok, amelyeket korábban egyszerűen lustaságnak vagy szétszórtságnak neveztek. Az Atipikus gyermekek a közösségben című konferencia olyan eszközöket és ismereteket kívánt átadni, melyek segíthetnek megelőzni az iskolai lemorzsolódást.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
Lantos, ami lírai (költészet, költő), és jelenti az énekét hangszerrel kísérő középkori zenészt is. E rovat a szót elsősorban az első, azaz melléknévi értelmében veszi, református hitű, klasszikus poéták verseit ajánlva az olvasók figyelmébe. S arra keres választ: miért szép, mitől örök érvényű a választott költemény. – Ady Endre: Zúg-zeng a Jégcimbalom