Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István nyugalmazott püspök, rektorhelyettes osztja meg velünk gondolatait.
Az Ifjúság vasárnapján nem csupán egy napra kerülnek előtérbe a fiatalok: a cél, hogy megtalálják helyüket a gyülekezet életében és szolgálatában. Ablonczy Áron lelkipásztor, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Osztályának vezetője szerint ehhez meg kell hallgatni, komolyan kell venni őket, a közösségeknek teret kell adniuk Istentől kapott ajándékaiknak. A rendezvény annál gazdagabb, minél nagyobb szerepet kap ez a korosztály egész évben a közösségben.
A püspöki tisztség az egyházban nem uralmat, hanem szolgálatot jelent. Éppen ezért nemcsak az számít, kit választunk meg, hanem az is, milyen úton jutunk el a döntésig. A püspök (felvigyázó) és a presbiter (vén) az újszövetségi gyülekezet vezetésére, pásztorolására volt hivatott. A keresztyénség térhódításával a püspöki tisztség fokozatosan több gyülekezet felügyeletét látta el, és idővel rangot jelentett.
A Református Ifisek Őszi Találkozójára száznál több résztvevő érkezik az ország különböző pontjairól. A szeged-újszegedi egyházközség szervezte eseményt idén már tizedik alkalommal, hagyományosan szeptember első hétvégéjén tartották meg. Középpontjában a megtérés állt: mit jelent személyesen meghallani Isten hívását, és hogyan formálja át az ember életét a Krisztusba vetett hit.
Amikor újabb tereket nyitunk az egyházban és a gyülekezetben, azért tesszük, hogy másokat is körülölelhessen – hangzott el a 450. évfordulóját ünneplő Paksi Református Egyházközség ünnepi úrvacsorás istentiszteletén. Az egyház jövőjéről folytatott beszélgetésen a közösség nélkülözhetetlen szerepét hangsúlyozták, valamint azt, hogy a jövőért közösen kell felelősséget vállalni.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
A zászlókra kötött szalagok nemzedékek nevét őrzik; némely iskola több évszázados örökséggel büszkélkedhet – mintegy ezer diák, pedagógus, intézményvezető érkezett a Kárpát-medence református iskoláiból Debrecenbe, hogy együtt kérjen áldást az új tanévre. Voltak visszatérő vendégek, mások először léptek be a Nagytemplom terébe. A padsorokat Kárpátalja, Erdély, a Partium, a Délvidék, a Felvidék és az anyaország tanintézményeinek képviselői töltötték meg.
A hetvenes-nyolcvanas évek alatt kialakult csavargás, galerizés, szipózás után új jelenség terjedt a gyerekek és fiatalok között, amit súlyos audió- és videófüggésnek ítélt. Nem látszott akkor még a digitális forradalom. Sokan nem is értették a figyelmeztetést. Pedig számtalan gyereknek lógott a nyakában magányosságának címere, a lakáskulcs. Ők voltak a kulcsos gyerekek, akik iskola után egyedül vagy társakkal hangkulisszákkal vették körül magukat.
– Kezdetben magam is táborozóként mentem a közösségbe, mára teljes értékű szolgálóként veszek részt a táborokban, már többször tartottam én a történetmesélést, erre mindig felkészülök, hogy megfelelően közvetíthessem azt az üzenetet, amely aztán útravalóként szolgálhat. Közel áll a szívemhez ez a feladat, csodálatos látni, milyen hatással lehet egy-egy bibliai történet a gyerekekre.
Az én falum, Győri József lelkész (1924-1972) ifjúkori verseinek kötete elevenen idézi fel az olvasóban a vidéki mindennapok képét, a falusi életforma hétköznapjait. A költemények bepillantást engednek a falu közösségének világába, de egyaránt tükrözik személyes gondolatait, kérdéseit, és érzéseit is. Életútját fia, Győri L. János a Tiszántúli Református Egyházkerület közgyűjteményi igazgatója idézi fel.
Másodszor vezeti rektorként a Debreceni Református Hittudományi Egyetemet Kustár Zoltán teológus, az Ószövetségi Tanszék tanszékvezető professzora. Kutatási területe a bibliai héber nyelv és irodalom, a bibliafordítás és a masszóra. Életét végigkíséri az intézmény: e falak közt tanult, tanársegédként ott kezdte pályáját, majd alakítója volt a fő változásoknak. Úgy véli, ma sokkal bátrabb döntés egy fiatal részéről a lelkészi vagy hitoktatói pályára lépni, mint húsz vagy harminc éve.
A szülők, pedagógusok és más, oktatásügyben érintettek tájékozódását segíti az egyházunk Oktatási Szolgálata által augusztusban elindított két weboldal. Így immár a hittanoktatásnak is van összefogott kommunikációs felülete. Az elérhető tartalmak folyamatosan bővülnek. – Rengeteg az információ, szeretnénk ezeket könnyen hozzáférhetővé tenni – magyarázza Bruckner László főigazgató.