Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Cigánymissziós imanapot és találkozót szervez a Szeretetszolgálat a nemzetközi roma naphoz kapcsolódva. Az április 11-i alkalom a kisebbségi közösségekért végzett szolgálatra irányítja a figyelmet. – Tapasztalatom: önbecsülés nélkül sem felzárkózni, sem keresztyén életet nem lehet élni. Ennek lényegét az adja: Krisztus által Isten gyermekei lehetünk – hangsúlyozza Balog Zoltán dunamelléki püspök.
A tagadás nem a főpap udvarában kezdődik, ahogy az árulás sem a csókkal. Esznek, beszélgetnek, nevetnek. Az árulás néha egészen hétköznapi. Nincs benne nagy dráma, nincs látványos lázadás. Néha csak csendben eltávolodunk. Először nem figyelünk Jézus szavára, vagy nem tartjuk fontosnak azt, hogy a Mester mellett maradjunk. Aztán bennünk is megszólal Jézus kérdése: „Talán csak nem én vagyok az, Uram?”
Sokan vágyunk arra, hogy feledett vagy háttérbe szorult erények újra helyet kapjanak világunkban. – A türelem nem vereség, hanem hűséges megmaradás Isten idejében – vallja Bogárdi Szabó István, a Károli-egyetem rektorhelyettese. Választ keres arra: hol húzódik a határ tűrés és megalkuvás között? Lehet-e erény a kivárás követelőző világunkban? És vállaljuk-e a keresztet, ha a feltámadás bizonyosságát hirdetjük?
Az ima szeretetkapcsolat Isten és ember között, a szeretet pedig szabadságot ad a másiknak. Meg tudom-e adni neki azt a szabadságot, hogy akkor és úgy válaszoljon, ahogyan jónak látja? Nem lehet őt befolyásolni vagy irányítani az imával. Akár az egyéni életünkben, akár a gyülekezetben imádkozunk valamiért, az ima lényege az, hogy kapcsolódjunk hozzá – vallja Szakács Gergely, a Pápai Református Egyházközség vezető lelkipásztora.
A Heves vármegyei Egerszalók református gyülekezete alig több mint egy évtizede szerveződött újjá a katolikus többségű faluban. A közösségbe ma már a környékről és távolabbról is érkeznek hívek. A templom nemcsak istentiszteleti hely, hanem találkozási pont is, ahol turistákból gyakran visszatérő vendégek, majd gyülekezeti tagok lesznek. A helyi Istenháza történetét különleges kötet is megörökíti.
A szerelmes fiatalok lázadnak, ezt azért is tehetik, mert maga a világ is változóban, forog, mint a vásári körhinta, vagy éppen a feje tetejére készül állni. Az eldöntendő kérdés látszólag ez, az örökölt sors gravitációja csak egy időre, rövid „repülés” erejéig függeszthető fel, vagy mindenestül fel lehet forgatni az eltorzult, sok hamisságtól terhes berendezkedést? Mindkettő lehet valóságos forgatókönyv és dilemma: mi lett volna, ha...
„A mi örömünk tiszta és hármas kútfőből meríti nedveit: a jó ügy diadalából, a testvérülés hitéből s a siker reményéből” – írta a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap vezércikke. Az 1848. március 26-án megjelent Békeszózat című írás a lelkészekhez szólva azt is hangsúlyozta, feladatuk, hogy a „szállongó hírek szellőjében ingadozó nép” között lépjenek fel „templomban és templomon kívül, mint a béke és az igazság apostolai, mint a vigasztalás és nyugalom eszközlői”.
A focaccia az egyik leglátványosabb olasz kenyérféle, kívül ropogós, belül puha és levegős szerkezetével mindenkit levesz a lábáról. Ez az alaprecept kiváló kiindulópont ahhoz, hogy otthon is igazi, mediterrán hangulatú kenyér készüljön, akár rozmaringgal, olívával vagy szárított paradicsommal felturbózva.
– Mi más célja volna az intézmények egyházi fenntartásának, ha nem az, hogy a missziói parancsban rögzített küldetést beteljesítsük? Isten hitre hív bennünket, hogy az ő útján segíthessünk másokat – emelte ki Hajdú Zoltán Levente, a 14. Országos Református Köznevelési és Szakképzési Konferencián. Hangsúlyozta: a hívő ember szelídséggel neveli az ellenszegülőket, akik később megtérve megismerhetik Isten igazságát.
Hiánypótlónak számít a sajátos nevelési igényű kicsinyek oktatásában az újonnan nyílt Csillagfény Gyógypedagógiai Óvoda, amely a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Halászteleki Székhelyintézményének része. Az országban ez még csak a hatodik ilyen jellegű református kisdedóvó, és itt, a főváros vonzáskörzetében rendkívüli szükség volt rá a megnövekedett gyermeklétszám miatt.
Pályája során több mint ötven kétnyelvű szótár szerkesztésében vett részt, és életművével egy egész tudományterület alapját teremtette meg. Élete különleges ajándékának tekintette, hogy egykori teológustársa, Hegedűs Loránt püspök felkérte az induló Károli Gáspár Református Egyetem Angol Tanszékének megalapítására és vezetésére.
– Emlékezés Magay Tamás lexikográfusra (1928–2026)