Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Az elhízás egyre súlyosabb népegészségügyi gond, a felnőtteket és a gyermekeket is érinti – legutóbb májusban tartott konferenciát a témát tanulmányozó európai szervezet Isztambulban. A jelenség hátterében egyaránt megtalálhatók az életmódbeli változások, a mozgásszegény mindennapok és a helytelen táplálkozási szokások. A Bethesda Gyermekkórház dietetikusa, Polonkai Zsófia már a kisgyermekkorúak körében meghatározónak tartja a prevenciót.
Az imádságban elkért megújulás sokkal inkább kötődik a pünkösd üzenetéhez, mint bármilyen társadalmi folyamathoz. Isten Lelke nem a választói akaratokhoz igazodik, hiszen „a szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy”. Aki az egyház megújulását kívánja, az könyörögjék az Úrhoz, kérve a Lélek ajándékát.
A diaszpórában korholással nem lehet közösséget építeni – jelenti ki Fekete Károly. A tiszántúli püspök a közelmúltban Melbourne és Sydney magyar református közösségeiben szolgált. Vallja: a hitvallásos kegyességnek rendkívül erős a megtartóereje! A tavaly a Magyar Református Egyházhoz is csatlakozó Ausztráliai Magyar Református Egyházak Szövetségéről, a fiatalok megszólításáról, a lelki anyanyelvről és az ottani reformátusság jövőjéről is beszél.
A nyári táborok rendezésén kívül a szervezők gondoskodnak a munkatársak lelki és szakmai támogatásáról is. Ennek elemi eszközei a képzések, a lelkiségi alkalmak és a tavaly életre hívott Bárka Akadémia. Évente két szakmai napon olyan kérdéseket járnak körbe, amelyek a gyermekek jóllétéhez, fejlődéséhez és kíséréséhez kapcsolódnak, miközben a stábtagokat, a kísérőket és a szélesebb közösséget egyaránt megszólítják.
A mai magyar kultúrában a zarándoklatot elsősorban katolikus gyakorlatként ismerjük. Mégis egyre több református fedezi fel: az úton lét nem idegen, hanem nagyon is biblikus nyelv. A református zarándoklat teológiája a teremtettség komolyan vételénél kezdődik. Isten úgy alkotta meg a világot, hogy jó benne embernek lenni. A természet nem díszlet, hanem isteni ajándék, amelyben az ember rácsodálkozik: teremtmény vagyok...
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Nagy sikert aratott a családunkban kolléganőnk krémpitéje (lásd a húsvéti dupla számunkat). Könnyed, finom kis tésztája és krémje megnyerte az én tetszésemet is, ki kellett próbálnom egy kicsit másképp, más ízesítéssel újragondolva, így született meg ez a kókuszos szelet.
A Debrecen-Széchenyikerti Református Egyházközség lelki oázis: nemzedékek, szolgálatok és életutak találkozóhelye. Egyik kulcsszavuk a sokszínűség. Oláh Attila gondnok szerint ez napi tapasztalat. A lakótelep önmagában több nemzedéket hordoz, és a gyülekezet is egy nagycsaládhoz hasonlóan épül fel. – Kicsi gyerekek foglalkozásától kezdve az idősek klubjáig minden korosztály talál alkalmat.
A magyar református diaszpóra helyzetéről, átalakulásáról és jövőjéről rendeztek konferenciát Balatonszárszón. A világ különböző pontjain szolgáló magyar református lelkipásztorok és egyházi vezetők találkoztak. Együtt gondolkodtak arról, hogyan őrizhető meg a hit és a magyar református identitás olyan diaszpóraközösségekben, amelyek nyelvi, kulturális és generációs átalakulások közepette élnek.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
– A leghitelesebb, legpontosabb ábrázolásra képes írók, filmesek sokszor olyan világot örökítenek meg, amelyben alig lehet élni, vagy lehet, de szenvedés. Mi, keresztyének talán valamivel többet értünk meg ennek okaiból, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan jobb választ, megoldásokat is tudunk adni rá. Ezért is szoktam úgy fogalmazni, hogy a segítő jelenlét az első: mert szinte mindig mindenki valamilyen értelemben erre szorul.