Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Az elhízás egyre súlyosabb népegészségügyi gond, a felnőtteket és a gyermekeket is érinti – legutóbb májusban tartott konferenciát a témát tanulmányozó európai szervezet Isztambulban. A jelenség hátterében egyaránt megtalálhatók az életmódbeli változások, a mozgásszegény mindennapok és a helytelen táplálkozási szokások. A Bethesda Gyermekkórház dietetikusa, Polonkai Zsófia már a kisgyermekkorúak körében meghatározónak tartja a prevenciót.
Az imádságban elkért megújulás sokkal inkább kötődik a pünkösd üzenetéhez, mint bármilyen társadalmi folyamathoz. Isten Lelke nem a választói akaratokhoz igazodik, hiszen „a szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy”. Aki az egyház megújulását kívánja, az könyörögjék az Úrhoz, kérve a Lélek ajándékát.
A diaszpórában korholással nem lehet közösséget építeni – jelenti ki Fekete Károly. A tiszántúli püspök a közelmúltban Melbourne és Sydney magyar református közösségeiben szolgált. Vallja: a hitvallásos kegyességnek rendkívül erős a megtartóereje! A tavaly a Magyar Református Egyházhoz is csatlakozó Ausztráliai Magyar Református Egyházak Szövetségéről, a fiatalok megszólításáról, a lelki anyanyelvről és az ottani reformátusság jövőjéről is beszél.
A nyári táborok rendezésén kívül a szervezők gondoskodnak a munkatársak lelki és szakmai támogatásáról is. Ennek elemi eszközei a képzések, a lelkiségi alkalmak és a tavaly életre hívott Bárka Akadémia. Évente két szakmai napon olyan kérdéseket járnak körbe, amelyek a gyermekek jóllétéhez, fejlődéséhez és kíséréséhez kapcsolódnak, miközben a stábtagokat, a kísérőket és a szélesebb közösséget egyaránt megszólítják.
– A leghitelesebb, legpontosabb ábrázolásra képes írók, filmesek sokszor olyan világot örökítenek meg, amelyben alig lehet élni, vagy lehet, de szenvedés. Mi, keresztyének talán valamivel többet értünk meg ennek okaiból, de ez nem jelenti azt, hogy automatikusan jobb választ, megoldásokat is tudunk adni rá. Ezért is szoktam úgy fogalmazni, hogy a segítő jelenlét az első: mert szinte mindig mindenki valamilyen értelemben erre szorul.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A konfirmáció vasárnapjára készülve hadd kezdjem személyes emlékkel. Lelkipásztorként magam is sokat vívódom, hogy a konfirmációi felkészítés mai gyakorlata, a tananyag, az életkor, a családi lelki háttér gyakori hiánya vajon mit eredményez. Min lehetne vagy kellene változtatni, hogy a gyermekek komolyabban vegyék, hogy megmaradjanak a gyülekezetben?
Tömegeket emberi erővel és hatalommal imára parancsolni vagy attól eltiltani sokszor lehetett az évezredek folyamán, a szívünk belső szobájában elmondott őszinte, szívből jövő imádság lehetőségét azonban soha senki sem tudta-tudja elvenni a hívőtől. Isten a történelem ura, mindenható és gyengéden szerető Atya. Arra vár, hogy minden bajunkkal, bánatunkkal, félelmünkkel, bizonytalanságunkkal, kétségünkkel keressük őt, és bízzunk benne.
Nagy sikert aratott a családunkban kolléganőnk krémpitéje (lásd a húsvéti dupla számunkat). Könnyed, finom kis tésztája és krémje megnyerte az én tetszésemet is, ki kellett próbálnom egy kicsit másképp, más ízesítéssel újragondolva, így született meg ez a kókuszos szelet.
Korunk a pénzkérdést gyakran kivonja az etika alól, így adódhat, hogy kapzsi, mohó, közvagyont elcsaló, adócsaló, spekuláns, fukar vagy éppen dorbézoló emberek tetszelegnek az erényesség látszatában még az egyházban is, hiteltelenítve az evangéliumot. Isten népének a tisztesség, mértékletesség, becsületesség és megelégedettség erényeit kell felmutatnia.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.