Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
A mohácsi vész utáni évtizedekben nemzetünk lelki és szellemi újjászületésének egyik meghatározó útja a reformáció volt. A Dél-Dunántúl és a Drávaszög református közösségei között különös jelentőséget hordoz az 1576-ban megtartott hercegszöllősi zsinat, amely a református egyház szerveződésének és hitbeli megerősödésének fontos állomása lett.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bogárdi Szabó István nyugalmazott református püspök, rektorhelyettes osztja meg velünk gondolatait.
A jövő nincs a mi kezünkben, de Isten kezébe tehetjük. Ezzel a lelkülettel találkozik szeptember 6-án mind a tizenöt miskolci református gyülekezet Diósgyőrben. Az alkalom célja a közös erőmerítés mellett az, hogy együtt keressék a városi reformátusság előtt álló utakat. Hangóné Birtha Melinda avasi lelkipásztor, a szeptemberi esemény egyik szervezője arról is beszél, mit jelent ma reformátusnak lenni a borsodi székhelyen.
Amikor azt hisszük, rajtunk múlik, van-e szavunk, fontosak vagyunk-e. Csak ezekben az esetekben válik görcsössé a hitéletünk. Épp az evangélium (értsd: örömhír) valódi megértéséből fakad a lélek könnyedsége, vidámsága és öröme. Csak azért és csak azok a hívők lehetnek örömteliek, humorosak és komolytalanok, akik Istent komolyan veszik.
A hajdúsámsoni gyülekezetben szinte minden vasárnap jut szerep a fiatal nemzedéknek, az „Ifjúság vasárnapján” pedig ők kerültek a középpontba: énekkel, imádsággal, igeolvasással és bizonyságtétellel szolgáltak a közösségben. Szanyi György, a Hajdúsámsoni Református Egyházközség lelkésze azt tapasztalja, az ifjúság számára az eklézsia ifiközössége attól válik vonzóvá, ha ott minden korosztály megérezheti a valódi kapcsolódásban rejlő erőt, ajándékot.
A kávéfogyasztás történetét a IX. századi Etiópiától a mai magyar konyhákig ismerhetik meg az érdeklődők a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kazinczy utcai kiállítótermében. Az október 31-ig látogatható tárlat nemcsak gasztro-, hanem kultúr- és technikatörténeti kalandozás is. Gépekkel, tárgyakkal, fotókkal, hangfelvételekkel és irodalmi érdekességekkel idézi fel a fekete ital évszázadait.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
A tanév kezdetén érdemes feltennünk a kérdést: milyen tartós hatást szeretnénk gyakorolni a református oktatásban? Mit vigyenek magukkal tanítványaink a felnőtt életükbe, családjukba, munkahelyükre és közösségeikbe akkor is, amikor a kémiaórán tanult képletekre vagy egy történelmi esemény pontos évszámára már nem emlékeznek? Milyen emberré szeretnénk segíteni őket válni?
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Nem pusztán a mesterséges intelligencia (AI) lehetőségeiről és veszélyeiről esett szó a Reformátusok Szárszói Konferenciáján, hanem az ember felelősségéről, méltóságáról és hivatásáról is. Az AI ma már része az oktatásnak, az egyházi adminisztrációnak és a kommunikációnak, használják a munkahelyek, sőt egyre közelebb kerül a legszemélyesebb kapcsolatainkhoz is. Alkalmazása ezért nem csak technikai kérdés.
– Kicsi koromban jutottam hitre. Bár hívő közegben nőttem fel, saját megtapasztalásra volt szükségem, hogy tudjam: olyan Istenem van, aki ismer engem. A konfirmálásom alkalmával mélyült el ez a kapcsolat, hiszen a felkészítő alatt rengeteg újat tanulunk, megértjük: határozott döntés is szükséges ahhoz, hogy élővé váljék a hitünk.
Mohács után a reformáció nélkül nem élt volna meg a nemzet. Amikor Isten összetörte a magyar fajtát, engedte, hogy kinőjön az új élet várományosa: a reformáció. A legrejtettebb erőit hozta fel a reformáció ennek az országnak, a magyar néplélek mélyén szunnyadó erőket. Ebből születik meg a magyar nemzeti irodalom, tudomány, a könyvnyomtatás révén a kultúra, melyet a protestantizmus tett népkultúrává.