Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Violetta református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Az óvodától az érettségiig kíséri a diákokat a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Gimnáziuma, Általános Iskolája és Csipkebokor Óvodája, a növendékek így egyetlen intézményen belül, biztonságos, szerető és megtartó közösségben nőhetnek fel. Az új gimnázium november 19-én tart nyílt napot. Ezen – nyílt angolóra mellett – közös iskolabejárásra is várják az érdeklődőket.
Keresztyén hitünk nem statikus, így értelemszerűen az imaéletünk is dinamikus. Az imádság egyben állandó és folyamatosan változó. Állandó az, akihez szólunk: Isten. Folyamatos párbeszéd, amely közben változást, formálódást, fejlődést, küzdelmet és megnyugvást élünk át. Szívünk kiöntése Isten előtt az őszinte érzéseink feltárását jelenti, amelyek gyakran viharosak, kétségbeesettek vagy felszabadultan örvendezők.
Vajon tudjuk még, miért és hogyan imádkozzunk? Milyen szerepet tölt be az imádság a családok és a gyülekezetek mindennapjaiban? Vladár Gábor szerint e kérdések a teológiai gondolkodástól sem választhatók el. A Doktorok Kollégiumának elnöke rávilágít a tudományos munka és a hitélet összefüggéseire, az ökumenikus együttműködés jelentőségére, az egyház mai felelősségére, és betekintést enged a szervezet sokszínű tevékenységébe, az egyházért végzett szolgálatába.
Van, akinek hosszú idő után megadatik a gyermek, másnak, bármilyen nehéz is, el kell fogadnia, hogy természetes úton nem lehetséges. Úgy vélem, mindegyik helyzetben az adhat békességet, ha hiszünk Isten gondviselésében – vallja Kolumbán Vilmos. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével azt a kérdést jártuk körbe, hogyan válhat áldássá a várakozás, segíthet-e közelebb kerülni az Úrhoz.
A játékfilmek halálértelmezése hozzájárul a bennünk kialakult elképzelésekhez, hiedelmekhez. Keresztyénként is szembesülünk ezekkel a kérdésekkel. Mi is szeretnénk megnyugtató választ kapni szeretteink halál utáni állapota felől. Engem sokáig zavart, hogy a Szentírás keveset beszél a halottak helyzetéről. Aztán megértettem: nekünk elsősorban arra kell koncentrálnunk, hogy a földi életben Krisztusban járjunk, mert akkor „akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk”.
Nem elég a hajótörés, amikor a szigetre értek, rájuk zúdult az eső is. De a máltaiak biztonságos menedéket adtak nekik. Tüzet raktak, hogy vacsorát készítsenek. Biztosan volt, aki a halakat tisztogatta, más száraz ruhákról gondoskodott, többen meg elindultak fát gyűjteni. Pál sem húzta ki magát a munkából, ő is nekiindult, hogy tűzrevalót keressen. Össze is gyűjtött egy csomó rőzsét, ám amikor a tűzre vetette, az ágak közül egy vipera bújt elő, és a karjába mart.
Az éjszakai alvás és a halál, az ágyba és a koporsóba fekvés, illetve az ágyból való reggeli felkelés és a feltámadás párhuzamba állítása a keresztyén kegyesség egyik alapgondolata, a lelkiséget meghatározó attitűdjének kifejezése. Volt. Legalábbis a modernitással szoros frigyre lépő református kegyességünkből mindez mára jelentős mértékben kikopott. Ebben a kérdésben is a világ szerint alakult az életünk, gondolkodásunk, a társadalmi folyamatokhoz igazodtunk.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A kétszáz éves pálházai templomhoz családi történetek, nemzedékeken át vállalt szolgálatok és hitre találások kötik a reformátusokat. Szeptemberben érkezett közéjük az új lelkipásztoruk, vezetésével most azt keresi a közösség, hogyan szólíthatnák meg azokat is, akik ritkábban lépik át az Istenház küszöbét. A Kossuth rádió november 1-jén Magyarország e legkisebb városából közvetít istentiszteletet. Dérer Zsolt lelkipásztor a mennyei élet reménységéről készül prédikálni.
Rengeteg munka és támogatás szükséges ahhoz, hogy az október elején leégett radostyáni templom újjáépülhessen. Várady Zsolt lelkipásztor ottani szolgálata több mint harminc éve alatt nem akadt arra példa, hogy ekkora nehézséggel nézzen szembe a gyülekezet. Azonban áldást is találni a veszteségben: a történtek a gyülekezetbe nem járókat is megmozgatták.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.