Online előfizetés
-
Online tartalmak elérése -
Digitális archívum
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Cigánymissziós imanapot és találkozót szervez a Szeretetszolgálat a nemzetközi roma naphoz kapcsolódva. Az április 11-i alkalom a kisebbségi közösségekért végzett szolgálatra irányítja a figyelmet. – Tapasztalatom: önbecsülés nélkül sem felzárkózni, sem keresztyén életet nem lehet élni. Ennek lényegét az adja: Krisztus által Isten gyermekei lehetünk – hangsúlyozza Balog Zoltán dunamelléki püspök.
A tagadás nem a főpap udvarában kezdődik, ahogy az árulás sem a csókkal. Esznek, beszélgetnek, nevetnek. Az árulás néha egészen hétköznapi. Nincs benne nagy dráma, nincs látványos lázadás. Néha csak csendben eltávolodunk. Először nem figyelünk Jézus szavára, vagy nem tartjuk fontosnak azt, hogy a Mester mellett maradjunk. Aztán bennünk is megszólal Jézus kérdése: „Talán csak nem én vagyok az, Uram?”
Sokan vágyunk arra, hogy feledett vagy háttérbe szorult erények újra helyet kapjanak világunkban. – A türelem nem vereség, hanem hűséges megmaradás Isten idejében – vallja Bogárdi Szabó István, a Károli-egyetem rektorhelyettese. Választ keres arra: hol húzódik a határ tűrés és megalkuvás között? Lehet-e erény a kivárás követelőző világunkban? És vállaljuk-e a keresztet, ha a feltámadás bizonyosságát hirdetjük?
Az ima szeretetkapcsolat Isten és ember között, a szeretet pedig szabadságot ad a másiknak. Meg tudom-e adni neki azt a szabadságot, hogy akkor és úgy válaszoljon, ahogyan jónak látja? Nem lehet őt befolyásolni vagy irányítani az imával. Akár az egyéni életünkben, akár a gyülekezetben imádkozunk valamiért, az ima lényege az, hogy kapcsolódjunk hozzá – vallja Szakács Gergely, a Pápai Református Egyházközség vezető lelkipásztora.
A magyar klasszika-filológia egyik legtekintélyesebb alakját veszítette el a tudományos és egyházi közélet. Ritoók Zsigmond akadémikus több mint hét évtizeden át formálta az ókortudomány hazai művelését, miközben tanárként és gondolkodóként nemzedékek számára jelentett szellemi iránytűt. A budapesti Kálvin téri református gyülekezet tiszteletbeli főgondnoka életének 97. évében hunyt el. Lapunknak 2022-ben adott interjút, amely itt olvasható.
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.
Magyarországon minden negyedik kiskorú mentális problémák tüneteit mutatja – állítja Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Nemzeti Mentál Pajzs program szakmai vezetője. Ez a nagyszabású koncepció a közösségek lelki ellenálló képességének erősítését és a megelőzés szemléletének elterjesztését tűzte ki célul. A szakember reméli, a fiatalok megértik: a kultúra, a hit és a lelki egészség olyan belső erőforrások, amelyek segítenek eligazodni az élet döntéseiben.
... március 15. nemzeti ünnepünk, a szabadság örömünnepe, egyéni életünk és nemzeti létünk kulcsfogalma. Másként értelmezi a biológus, a pszichológus, a történész, a politikus, és másként a teológus. Mást jelent a börtönben ülő rabnak, mást a szülőnek, mást a bántalmazó kapcsolatban szenvedőnek, mást a gátlásokkal küzdőnek. A szabadság szent cél az érlelődő személyiség és a nemzet számára, míg másoknak fenyegető felelősség.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
A Heves vármegyei Egerszalók református gyülekezete alig több mint egy évtizede szerveződött újjá a katolikus többségű faluban. A közösségbe ma már a környékről és távolabbról is érkeznek hívek. A templom nemcsak istentiszteleti hely, hanem találkozási pont is, ahol turistákból gyakran visszatérő vendégek, majd gyülekezeti tagok lesznek. A helyi Istenháza történetét különleges kötet is megörökíti.