Összefér a népzene a zsoltárokkal? Színpadra állíthatók-e a népdalok? Mit tanulhatunk a hagyományos paraszti kultúrától? A népzene jelenét-jövőjét firtató kérdéseinkre Tímár Sára énekesnő válaszolt, megosztva a hitre jutásának kacskaringós történetét is: – Hosszú ideig mindenkinek meg akartam felelni, hogy elismerjék, szeressék munkásságomat. Ma már tudatosan figyelek arra, ne ez motiváljon, hanem a saját értékrendemet képviselve zenéljek.
A helyemen vagyok, nem hagynám el az egyházamat. Népegyház, de megtartó bibliai alapokon áll – vallja Sípos Ete Álmosné Takács Sarolta, osztályidegenként eltelt gyerekkoráról, újjászületéséről kérdeztünk, és arról, hogyan sikerült lelkészfeleségnek és tizenegy gyermekük édesanyjának lennie a tíz éve elhunyt, nagy hatású lelkipásztor oldalán.
„Uram, jó nekünk itt lenni!” Ez akkor is igaz, ha tudom, egyszer le kell menni a hegyről… De addig is biztos lehetek abban: azt teszem, amire az Úr elhívott engem és megerősített – vallja Szabó Zoltán Levente, aki ötvenhét évesen felvételizett a teológiára, hogy aztán hatvankét évesen Csabdi református missziói gyülekezetének lelkipásztora legyen.
Attila exkluzív bőrcipői nem említhetők egy lapon a diszkontokban árult termékekkel, amelyek sem minőségükben, sem árukban nem közelítenek a kézzel varrottakhoz. Ezért is meglepő, hogy a miskolci manufaktúra vásárlói között nem csak a tehetősek képviseltetik magukat. Ma ő az egyike annak a néhány hazai mesternek, akik műhelyében egyedi tervezésű cipők készülnek, hagyományosan: varrva, szegelve.
Huszonnyolc éve szolgál Gagybátorban Bódi Noémi lelkipásztor. Már a teológián is falusi lelkésznek készült. Úgy tartja, aki falun lelkész, az nemcsak azoknak a pásztora, akik eljárnak a templomba, hanem a község minden lakójának. Isten szolgálatára hívattam el- vallja, aki akkor is megadja mindazt, amire szükségem van, ha öröm vagy ha bánat ér.
A jövőkép nem elsősorban gazdasági kérdés, hanem hitbeli ajándék. Ezért azt szeretném, hogy sokkal többen eljussunk ahhoz a felismeréshez: Isten gondolatában benne vagyunk egyenként és nemzetként is. Az üdvösségünkkel együtt kapjuk, hogy gondja van ránk, jól tudván, mire van szükségünk.
Rajkai Zoltán színművész szerint a megtérésnél nincs jelentősebb esemény az ember életében. Vallomás hitről, megtérésről, a Tízparancsolatról és egy Isten dicsőségére, missziós céllal készített személyes előadásról.
Megszámolni is nehéz, hány írást publikált a Himnusz szerzőjéről Csorba Sándor irodalomtörténész. Ő rendezte sajtó alá Kölcsey Ferenc egybegyűjtött iratait (ez 2021-ben jelent meg). A teljes anyagban a kor történelmi, közéleti, gazdasági, irodalmi kérdéseiről, eseményeiről, jogszabályokról, rendeletekről találunk levéltári pontosságú összeállítást.
Maga az Úr az, aki a történéseket végső soron irányítja, igaz tehát a mondás, ember tervez, Isten végez. A keresztyén vezető békessége mégis megmaradhat, ha rábíztuk a körülményeket, illetve ha a megoldásért is hozzá folyamodunk – vallja Kovács Marcell közgazdász, a MASPED Csoport logisztikai területének református identitású vezetője.
Ha valaki mind az orvosi pályán, mind a művészetben kap talentumokat, sáfárkodjék mindkettővel. A talentumokról szóló példázat eligazít ebben. Egyébként mind az orvosi munka, mind a zenei tevékenység más irányban foglal le, így egyikből a másikba átváltva ki tudom magam pihenni – vallja Kollár Attila, a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosa, a Solaris és az Invocatio Musicalis zenekarok frontembere.
Az egyházi szolgálatok egyik meghatározó alakja a kántor, akire a vasárnapi orgonálás mellett számos változatos feladat bízatott. A Kecskeméti Református Egyházközség kántorát, Mikesi Tibor karnagyot a dicsőítés szerepéről, a kántori szolgálat próbatételeiről, valamint a régi és új keletű gyülekezeti énekek adta lehetőségekről kérdeztük.
Az ifjúság nem az egyház jövője, mert ők a jelene is. Már most is az egyház szerves részei, úgy tekintünk rájuk, mint akik teljes jogú tagjai. Talán ezért fektetünk Szentgericén sokkal több energiát a közöttük végzett szolgálatba, mint a közösség más rétegeibe – mondja Batizán Attila lelkipásztor, a Küküllői Református Egyházmegye esperese.
Eszmélkedésem óta identitásképzőm, hogy református vagyok és Debrecenben születtem. Később még mélyebben meg kellett értenem, mennyire a szívemhez nőtt ez a város. Miután ugyanis emigráltam, minden éjjel Debrecennel álmodtam – vallja Vásáry Tamás világhírű zongoraművész, karmester.
Jézusnak elsősorban a bűnösökkel van dolga. Ha száz bárányból egy eltévelyedik, annak az egynek is utánamegy. Fontos megértenünk, mit mond a Biblia a bűnről. Az Ószövetség idején még csak a tetteknek volt következménye, Jézus óta viszont már a gondolatoknak is – vallja Büki László, a soltvadkerti református egyházközség főgondnoka.
Hálásak vagyunk Istennek – szinte mindent, amit egy vidéki lelkész elérhet, megkaptam tőle: a legkülönbözőbb egyházi tisztségekben szolgálhattam az egyházmegyétől a zsinati tanácsi tagságig, ez nekem igazi örömet szerzett – mondja Szabó József lelkipásztor, aki feleségével negyven évig szolgált a Nagykunság törökszentmiklósi református gyülekezetében.
Rájöttem, alkalmas vagyok arra, hogy embereket tanítsak, megértsem a problémáikat és az ő nyelvükön tudjam megfogalmazni, amit hiszünk. Ekkor gondoltam, megpróbálom a teológiát. Ha Isten azt akarja, hogy lelkész legyek, felvesznek. Felvettek – emlékezik Ferenc József. Ő talán az egyetlen magyarországi „lovas lelkész”. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Bükkzsércen szolgál.
Ha a tábori lelkész felveszi az egyenruhát, katonává is kell válnia, de nem felejtheti el, hogy Jézus Krisztus jó vitéze. Mi a hadseregben elsősorban Krisztus katonái vagyunk – hangsúlyozza Mészáros László ezredes. Október 15-én szentelik tábori püspökké.
– A felelősség nem rémisztett meg soha. Felelősnek lenni azt is jelenti, soha nem megyek felkészülés nélkül a szószékre, vagy anélkül, hogy imádkoztam volna, hogy Isten tegye a szolgálatomat áldottá. Tehát érzem a felelősséget, hogy amit hirdetek, ahogyan élek, ahogyan a lelkiségemet megélem, az hatással lesz a gyülekezetre – tudatja Kéri Ákos, a nagymarosi gyülekezet lelkipásztora. A fiatal lelkészlét sajátosságairól beszélgettünk vele.
Az Ólomcukor velem egykorú szereplői szüleik sorsának nemcsak tanúi, hanem részesei is. Amikor 1968-ban a prágai tavasz zajlott, mi, fiatalok helyeseltük a csehszlovákiai reformokat – tekint vissza Tófalvy Éva nyugalmazott református lelkész, író, ainek eddigi életútja bővelkedik fordulatokban.
– Ahogy hívő körökben mondják, minél több a gond, annál többet kell imádkozni. Úgy vállalható ez a teher, hogy mindennap leteszem, és mindennap fölveszem. Az imádságban továbbá egyensúly szükséges a hálaadás és a kérés között, ebben a sorrendben. Vagyis: „köszönöm” és „kérem”. – Gaál Sándor egyetemi tanárral, a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség esperes-lelkipásztorával beszélgettünk.
Úgy vélem, a bátor ember is fél, a teljesen félelemmentes ember inkább vakmerő, senkitől se félve nekimegy a világnak, nem számol cselekedetei következményeivel. Ám sok esetben azt gondoljuk, a félelem a bátorság hiányát is jelenti. Ez nem igaz. A bátor ember is félhet, de őt ez nem akadályozza a cselekedeteiben – állítja Gogola István pszichológus, presbiter.
– A kemény évek megedzettek bennünket, azért élünk ilyen sokáig – mondja Benke György. A kilencvenéves nyugalmazott lelkipásztor szerint a prédikáció kulcsa, hogy a lelkész kapjon igei üzenetet a lekcióból, így lesz hiteles és hatásos a szószéken. – Érezhető, látható, hogy a kimondott szó szívből vagy csak fejből szól-e – vallja.
– Dicsérem Istent a huszonnégy órás józan projektemért, a levegőért, az élelemért, a munkámért, a gyermekek szeretetéért. Dicsérem azért, mert Krisztusban felszabadított, és gyönyörűvé tette az életem – vallja Gombola András, a Vívódások, a Nem hagyhatom kint Istent és a Mennyország a Földön című könyvek szerzője, vívó.
Naponta kell Isten mellett döntenünk, hozzá fordulnunk. Nélküle úgysem tudjuk megtartani magunkat sem a hitünkben, sem az életünkben. Ha meggyőződésében biztos, hitvalló gyülekezet vesz körül bennünket, amelyben ha kevesen vannak is, a családjukban, munkahelyükön, lakóhelyükön maguk is magvetőkké válnak, nagyobb hatást tudunk gyakorolni a környezetünkre – tudatja Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület új püspöke.
Érdekes módon született a kórus. A magyar iskolában dolgoztam a '90-es évek elején. Hirtelen beköszöntött a korszakváltó hangulat. A kórussal különféle rendezvényekre hívtak meg bennünket. Ezt nem nézte jó szemmel az oktatási rezsim, gyorsan mennem kellett. Viszont a gyerekek felkerestek: nem akarják abbahagyni a zenélést – tekint vissza Ivaskovics József zeneszerző, az ungvári gyülekezeti kórus és a Ráti Szent Mihály Gyermekotthon zenedéjének vezetője.
Ahogy Comenius sok évszázada éleslátással kifejtette: egy személyiség fő ágai hétéves korig alakulnak ki, később inkább csak gallyak sarjadnak. Itt látom annak a jelentőségét, mennyit fektetünk a gyermekeknek ebbe az első időszakába – hangsúlyozza Zila Péterné óvodapedagógus, aki a rendszerváltozás után szervezője és vezetője volt az első református óvodák egyikének, később még több ilyen intézménynek.
– A szél gyönyörű dallamokat susog még ezekkel a száraz vesszőkel is. Az Úr csodálatosnak teremtette a természetet, csak sajnos elmegyünk mellette – magyarázza Skripeczky Bertalanné zongoratanár, aki szerint az Úristen nem válogat abban, hova adja a tehetséget.
Nem önmegvalósításra kell törekednem, hanem azt kell engednem, ő tegyen azzá, amit álmodott felőlem az én Atyám! – vallja Sípos Ete Álmosné. A néhai lelkész felesége közösen végzett szolgálatukról azt mondta: mindig Isten vezette őket. A házaspár a gyülekezetépítésben, az evangélium terjesztésében, tizenegy gyermekük nevelésében az Úr és egymás hű társaiként szolgált.
A szenvedélybetegek akkor tudnak igazán elindulni a gyógyulás útján, ha őszinték – hangsúlyozza Hodánics Tamás, a Kecskeméti Kékkereszt Csoport segítője, kórházlelkész és addiktológiai konzultáns a témáról készült interjúban.
M. Kiss Katalin kerámiatervező művész hatvanéves pályafutásának derekán tért meg. Művészetével is az Urat szolgálja: minden munkájára ráteszi még a szignója előtt: S. D. G. Egyedül Istené a dicsőség! A kétezres években új útra, új anyagra, új színvilágra talált: a levélformára, amely kettős üzenethordozó: láttatja a Teremtő „keze nyomát” a levél lenyomatában, és a levélre írott Igéjét közvetíti a szemlélőnek.
Az ember bármely szakmába kerüljön, ha Jézussal együtt dobog a szíve, akkor Márk evangéliumából kiindulva kötelessége az evangéliumot szertevinni a világban. Nekem a kultúra területére szól az elhívásom, ezzel Isten azt a pecsétet tette a szívemre: az emelkedett kultúra által kell az evangéliumot minden emberhez elvinnem – vallja Zámbori Soma színművész.
Egymaga pótol egy kisebb kutatóintézetet – vélekednek Fekete Csaba könyvtárosról régi kollégái. E szakma, azon belül az egyházi könyvtárak kiemelkedő személyisége immár fél évszázada megszakítás nélkül dolgozik a Debreceni Református Kollégiumban.
Ma is hálatelt szívvel mondhatom: „Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” Ezt még konfirmációm idején nagymamámtól és Szilháti Sándor lelkipásztoromtól kaptam – vallja Patkós Attila, a sokoldalú pszichológus és presbiter, gépészmérnök, tanár, vallástörténész, előadóművész. A lélekgyógyítás evangéliumi missziójáról, Eger szakrális kincseiről, a holtig tanulás igényéről beszélgettünk vele.
Nagyon is észreveszi, különösen visszatekintve, a Gondviselés nyomait az életében a 95 esztendős Kulin Sándor nyugalmazott orvos, volt országgyűlési képviselő, aki hatvan évig szolgált presbiterként. Állítja, az Úr nemcsak szüntelenül vigyázott rá, hanem vezette is őt.
Az alig hat és fél száz lelkes Barsbaracska Léva és Érsekújvár között található, a magyar–szlovák nyelvhatáron. – Mifelénk a magyar és a református egyet jelentett, az identitás formálásában az etnikai és a vallási tudat szinte egybeesett – mondja szülőfalujáról Szabó Tibor, Martonvásár polgármestere.
A brandünk lényege, hogy kiváló intellektuális minőséggel, hiteles érvekkel alátámasztva, egyszersmind közérthetően, korszerűen képviseljük az örök értékeket. Időszerű kulturális és társadalmi próbatételekkel kapcsolatban nyújtunk működőképes keresztyén alternatívát – mondja az Axióma Központról Földi-Kovács Andrea igazgató.
Az Ige hatása kétféle módon mutatkozik. Egyik: meglátom a bűneimet. Másik: vonz Jézus szeretete. Lehet, hogy előbb az ő szeretete vonzását fedezem föl, és csak ennek nyomán a bűneimet. De a kettő mindig együtt munkálkodik, hogy eljuttasson a kereszthez – mondta a pályafutására visszatekintő interjúban Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor.
Hálás vagyok Istennek, hogy a száz évet megengedte, megtartott engemet, és annyi mindenen keresztül vezetett, és mellettem állt. Isten úgy szeretett, hogy méltónak tartott a néki végzett szolgálatra – tudatja a vele készített életútinterjúban a Nyíregyházán élő Szabó Zoltán nyugalmazott lelkipásztor.
Kisgyermekkoromban kiraktak az asztalra egy grillcsirkét a sütőből, közöltem: ezt most megeszem. Szüleim kételkedtek. Betömtem az egészet. Akkor figyeltek fel arra, nem ismerek lehetetlent… A versenysportban fontos lehet a következetes öntörvényűség,, hogy lebeszélhetetlen legyél a vállalásaidról – vallja Nagy Tímea kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó.
Elérzékenyülök, amikor dicsőítő énekeket énekelnek a srácok. Hogy rovott múltú, tetovált nehézfiúk, akik az utcai gengek világából jöttek, mennyire nyitottak az evangélium iránt – osztja meg érzéseit Erdős Eszter drogterápiás lelkész.
Nem érzem magam túlságosan optimistának, ám azt remélem, hogy eljön majd az idő, amikor visszatér az ember a tiszta forráshoz, újra értékelni kezdi a klasszikus nagyokat – teszi ezt azért is, mert telítődik a bóvlival, az értéktelennel, a nívótlannal. A művészet biztos pont, fogódzó, segít abban, hogy jobbá váljunk, élhetőbbek legyenek mindennapjaink – vallja Szilágyi Imre grafikusművész.
A puritánok lelkisége közel áll hozzám, javuk a mindennapi keresztyénség gyakorlója volt. Számításoktól mentes, hősies egyéniségek voltak köztük, nem féltették akár az életüket sem – nyilatkozta lapunknak a friss Károli-díjas Petrőczi Éva költő, író, műfordító, irodalomtörténész és publicista.
Isten útmutatása szerint engem teológusként akart használni, emiatt éreztem kötelességemnek, hogy az egyházat írásaimmal is segítsem – vallja életútinterújában Czanik Péter nyugdíjas lelkipásztor.
– A Jézussal való közösség tart meg bennünket a szeretetben, örömben és bánatban is. Kitartunk mellette, ahogy Jób is tette azt gazdagságában, nyomorúságában egyaránt – vallja a monori Berkes házaspár. Istenben találták meg 43 éve tartó házasságuk értelmét, de nehéz út vezetett idáig. Történetük arra tanít, a Teremtő váratlan helyzetben is képes elhinteni az Ige magját, türelmes a makacs emberrel, bőkezű az övéivel.
A Pozsonyban született Papp Györgyi férjével, Bőjtös Lászlóval 1956. december elsején menekültek el Magyarországról az Egyesült Államokba azzal a szándékkal, hogy hamarosan visszatérnek. A történelem ezt megakadályozta. Ám a diaszpóra szellemi motorjává váltak. Kilencvenévesen férje, a Magyar Baráti Közösség volt gondnoka szellemi hagyatékának feldolgozásán fáradozik.
A szerves kultúra megismertetésében a gimnazista korosztállyal szerencsém volt. A Dóczy tanulóinak harmada településekről jár be, kollégista vagy határainkon túli. Érzékenységük, élettapasztalatuk közelebb van a földhöz, mint a városiaké – vallja Buka László művésztanár, Debrecen egyházi iskoláinak egyik legsokoldalúbb pedagógusa.
A krisztusi megbocsátást nem lehet és nem szabad abbahagyni. Igaz ez a különbözőségek miatti önkéntelen súrlódásokra és az egymás és Isten ellen elkövetett bűnökre, mulasztásokra is. A meg nem vallott bűnök, mulasztások felszínre hozatala fontos, mert amit próbálsz a másik előtt titkolni, abba belefáradsz és az tovább is mételyezheti a kapcsolatot – szögezi le Tolnay Lajos szülész-nőgyógyász, keresztyén házassággondozó.
Életemre visszatekintve azt látom, hogy annak lényegére nincs jobb meghatározás, mint ez a szó: kegyelem. A predestinációnak igaznak kell lennie, másként elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen csodálatos ember oldalán ötven éven át segítőtárs lehettem, gyermekeimet otthon nevelhettem – fogalmaz életútinterjújában a kereken százesztendős Szabó Árpádné Török Klára.
Az anyanyelvi közösségünkbe tartozó embertársaink iránt nagyobb a felelősségünk. Mindent meg kell tenni azért a létében fenyegetett közösségért, amelybe születtünk, országhatártól függetlenül – nyilatkozta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület fáradhatatlan püspöke, aki a közelmúltban Magyar Örökség díjat kapott Budapesten.
Az idősek már nem szépítik a múltat. Bojtor István nyugalmazott lelkipásztornál és feleségénél jártunk Hajdúszoboszlón, hogy felevenítsünk néhány, lényükbe égett emléket. A házaspárnak eddig húsz könyve jelent meg. Most is nagy munkán vannak túl, nemrég fejezték be a Csak kegyelem című kötetüket.
A közösségépítésnek egy módját ismerem: keressünk egy feladatot, amelyet érdemes együtt elvégezni, s amíg elvégezzük, a közös munka csapattá gyúr. Együtteseimmel rendre találtunk ilyen teendőt – vallja Arany János zenepedagógus, karvezető. Sikeres kórusai közösségi életéről, az énektanításról beszélgettünk vele.
