Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkész és Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Eszköz vagy veszély? A mesterséges intelligencia nemcsak technológiai, hanem etikai és hitbeli kérdéseket is felvet. Az idei Reformátusok Szárszói Konferenciája azt keresi, hogyan lehet felelősen és keresztyén szemlélettel élni a digitális kor új lehetőségeivel. – A kérdés tehát nem az, a mesterséges intelligencia megjelenik-e, hanem az, hogyan használjuk jól – vélekedik Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.
Százéves az Erdélyi Helikon, amelynek olyan respektje volt, hogy Szerb Antal, az ifjú esztéta csak kétszeres biztosítással mert elindulni a pályázaton: a jelige melletti lezárt borítékba a fiktív Tar János nevet adta le a sajátja helyett. Az akkor életre hívott erőtér ma sem hagy érintetlenül, hisz az olvasókörben idén hónapokat szántunk Makkai Sándor Holttengerére.
Egykor táborozók voltak, ma már segítőként vagy szülőként térnek vissza a dégi református gyülekezet gyerekhetére. A harminchárom éve működő tábor generációkat kapcsol össze, és ma is a közösség egyik legfontosabb építőköve. Az idei hét az Imádság Évéhez kapcsolódott. A A vezérgondolat a „rám találás”: nemcsak arról beszélgetnek a gyerekekkel, hogy Jézus rátalál az emberre, hanem arról is, miként válaszolhat erre az ember imádságban.
Példaértékű az a találékonyság és kitartás, ahogyan a kárpátaljai magyarok a szükséghelyzetben helytállnak és támogatják egymást. A kreativitásukkal és hitükkel hegyeket képesek megmozgatni – vélekedik az amerikai Emma Perry. Texaból érkezett hazánkba, hogy a Zsinati Hivatal Külügyi Osztályán szolgáljon. Munkája folyamán több mint tizenötször járt Kárpátalján is.
... kellene tartogatni a gyönyörű vallomást, hanem kifejezetten életre felkészítő tanfolyamokon tanítani: „Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…” A gyerekeknek és a fiataloknak előre el kellene mondani azt a gyakran emlegetett tapasztalatot, mely már közhely, ezért nem könnyű részletezni és hitelesen közvetíteni: folyamatos küzdelem minden élet.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A református templom Nagyrábén is meghatározza a település látképét, a helyiek emlékezetét, közösségi életét, hitörökségét. A két százados falak háborús nyomokat, klenódiumokat, gyermektáborok énekeit, presbiteri munkát, személyes hitvallásokat és idősek között végzett szolgálatokat kapcsolnak össze. Lelkipásztori, főgondnoki és presbiteri visszaemlékezésekből rajzolódik ki a falu mai kálvinista élete. Július 26-án innen közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió.
Minden ébredés kezdete az, hogy kiállsz. Magadért. A hitedért, a családodért, a nemzetedért. Az értékeidért. Sokaknak pedig úgy végződik minden, hogy a tömegben állva feladják, szétszórják mindezt. Onnantól csak egy lájk maradsz. A csődület arctalan tagja. Egy profilkép, amelyről hiányzik az arc. Egy száj, amely szakadatlanul valamilyen mantrát ismétel.
Hiszem, hogy Isten az élet apró, mégis jelentős részleteibe rejt el nekünk ajándékokat, ezekkel formál bennünket: mozikban, kiállításokon, előadásokon találkozhatunk nekünk szánt kincseivel. Nem csak a direkt, kikapcsolódás céljából betervezett programon gazdagodhatunk különleges, építő élményekkel. Isten olykor éppen a hétköznapiban, a már-már semmiben lép mellénk és mutatja meg magát.
A Művészetek Völgyében hosszú évek óta működik a LéleKzet Református Udvar. A fesztiválmisszió először nem kifelé akar üzenni, hanem az udvart működtető szolgálókat igyekszik lelki közösséggé, barátokká, Isten szeretetét megélő emberekké formálni. És ez működik. Az udvar motorja a bizalom. Bizalom Istenben, hogy ha hívjuk, köztünk lesz, hiszen ígérte. A legkülönbözőbb embereket képes összekötni Lelkével.
Új vezető, Stift János lelkipásztor került a Református Iszákosmentő Misszió élére, de a feladat változatlan: Isten vigasztaló szeretetét, irgalmát és szabadítását megmutatni azoknak, akik függőségük miatt elveszítették családjukat, munkájukat, önbecsülésüket. Hálaadó istentiszteleten nyugállományba vonulása alkalmából köszönetet mondtak Némethné Balogh Katalin szolgálatáért, majd beiktatták utódát.
A sátor előtt egy legény a nagyobb szíveket nézegette. Észrevettem, hogy egy szép lány jön sietve – homlokát selyemkendő árnyékolta, virágos selyemblúzt viselt kis, keményített köténnyel –, a sátor előtt pár lépésre lelassított, s kedvesen-kecsesen-szelíden odalépett a legényhez. (Ekkortájt nem volt divat a nyilvánosság előtti csókváltás, ölelkezés.)
Péter is zsidó ember volt, és egész életében azt tanulta, hogy bizonyos ételeket nem szabad megenni. Nemcsak szokás volt ez, hanem törvény, amelyet Isten rendelt el. És ugyanígy törvény volt az is, hogy pogány, vagyis nem zsidó ember házába nem lép be egy zsidó. Más nép, más szokás, más étel. Nem keverednek. Kornéliusz pogány volt, római százados, az ellenség katonája. Mégis különleges ember. Mindennap imádkozott.
Van valami utánozhatatlan egy nyári estén elfogyasztott hamburgerben. Ez a görögízek ihlette változat a hagyományos marhahúspogácsa helyett szaftos csirkéből készül, a citromos fetakrém és a pácolt paradicsom pedig igazi mediterrán hangulatot kölcsönöz neki.
– Az éneklés számomra felér az imádsággal, akár népdalt éneklek, akár zsoltárt. Nemhiába tartja a mondás, hogy aki énekel, kétszeresen imádkozik. Boldog vagyok, hogy azzal foglalkozhatok, amit a lejobban szeretek. Emellett az éneklés egyfajta hálakifejezés. Hálás vagyok Istennek ezért az ajándékért, és szeretném ezt úgy használni, hogy örömet szerezzek másoknak.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bella Péter református lelkész és Gaál Sándor esperes-lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.
Eszköz vagy veszély? A mesterséges intelligencia nemcsak technológiai, hanem etikai és hitbeli kérdéseket is felvet. Az idei Reformátusok Szárszói Konferenciája azt keresi, hogyan lehet felelősen és keresztyén szemlélettel élni a digitális kor új lehetőségeivel. – A kérdés tehát nem az, a mesterséges intelligencia megjelenik-e, hanem az, hogyan használjuk jól – vélekedik Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.
Százéves az Erdélyi Helikon, amelynek olyan respektje volt, hogy Szerb Antal, az ifjú esztéta csak kétszeres biztosítással mert elindulni a pályázaton: a jelige melletti lezárt borítékba a fiktív Tar János nevet adta le a sajátja helyett. Az akkor életre hívott erőtér ma sem hagy érintetlenül, hisz az olvasókörben idén hónapokat szántunk Makkai Sándor Holttengerére.
Egykor táborozók voltak, ma már segítőként vagy szülőként térnek vissza a dégi református gyülekezet gyerekhetére. A harminchárom éve működő tábor generációkat kapcsol össze, és ma is a közösség egyik legfontosabb építőköve. Az idei hét az Imádság Évéhez kapcsolódott. A A vezérgondolat a „rám találás”: nemcsak arról beszélgetnek a gyerekekkel, hogy Jézus rátalál az emberre, hanem arról is, miként válaszolhat erre az ember imádságban.
