Nyílj meg, én lelkem – Kádár Ferenc énekei. Ecímmel jelent meg nemrégiben a nyugalmazott lelkipásztor, teológiai tanár ötvenkét református énekszövegét tartalmazó gyűjteményes kötete. A Kálvin Kiadó gondozásában napvilágot látott kiadványt a Debreceni Református Kollégium Baráti Körének éves találkozóján mutatták be az intézmény dísztermében.
A REND idei mottója: „Szó és csend”. A fesztivál vezérigéje Márk evangéliumából származik, abból a történetből, amelyben Jézus lecsendesíti a tengert: „És elült a vihar, és nagy csendesség lett.” Idén Veszprém ad otthont a Református Egyházi Napok Dunántúl fesztiválnak, amely június 26. és 28. között csaknem száz programmal várja az érdeklődőket.
Az ötvenes években az államosítás miatt csak néhány létesítmény maradt egyházi kézben. Fél évszázada indult újra a „jutalmam, hogy tehetem” jelmondatát valló és gyakorló diakónusok alapképzése Debrecenben. A Szeretetszolgálat jubileumi tanácskozása alkalmat nyújt a mozgalom történetének felelevenítésére, az e hivatásnak élők találkozására, a további lelki épülésre – tudatta Vörös Éva szervező.
Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház, közelebb hozva az intézmény hétköznapjait az olvasóhoz. A főigazgató gyógyteái, a főorvosnő sztrapacskája, a főnővér tábori lecsója, a gyógytornász túrós nudlija, a gasztroenterológus bablevese, a kórházhigiénikus almáspitéje elkészíthető ételek – és reményt keltő történetek...
A vallás ugyan nem kerül elő közvetlen témaként a filmben, mégis azzal, ahogyan a rendező hozzányúl a kapitalizmus témájához, lehetővé teszi, hogy a néző is elgondolkodjon olyan kérdéseken, mint transzcendencia, végső meghatározottság, egyéni és közösségi meggyőződések, hiedelmek.
A legtöbb hollywoodi romantikus film végére minden megoldódik, és úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is rózsaszín felhőkön járnánk. Lenyűgöző érzéssel tölt el, a szívünk mélyén mégis érezzük, hogy a valóság sajnos messze áll ettől. A film készítői is érezték ezt az önellentmondást, ezért a Házassági történet nem a romantikus álomképről, hanem a színtiszta valóságról szól, amely sokszor fájdalmas és tragikus.
Az Éli könyve nem jó film, mégis sikerült átlépnie azt a határt, amely után már élményként gondolok rá. Sikerült ráirányítania a figyelmemet saját belső világomra, kapcsolatomra a Bibliával. Ez pedig nagy ajándék a karantén idején.
A Joseph Kádár/ Le K’dar – magyar művész Párizsból című életműkötet szerkesztője, Zsoldos Vanda által nem csupán a nemzetközi hírű, a magyar művészvilágban is számontartott Párizsi Kádár József (1936–2019) grafikus, festő- és szobrászművész, művészeti író gazdag és változatos életművét, alkotói pályáját ismerhetjük meg, hanem a lelke mélyét is.
Fábián Janka Cholera-napló című könyve a koronavírus járvány idején íródott. A könyv képzeletbeli napló bejegyzéseinek idején tomboló betegség, a kolera pusztító rombolását mutatja be. A könyv mottója Jókai Mórtól származik: „Néha a természet, ez Isten írtó keze egész népeknek ad fenítő tanítást.” (Szomorú napok)
Annak érdekében, hogy a Bárka történetét minél többen megismerhessék, a tábor szervezői és a film alkotói szeptember 25-én 20 órától filmbemutatóval egybekötött online támogatói estre hívnak minden kedves érdeklődőt. Az élő közvetítés a Bárka tábor és a shoshine.hu közösségi oldalain, a YouTube videómegosztó csatornán, valamint a film.barkatabor.hu oldalon lesz ingyenesen követhető.
Nemcsak tanítja, hanem éli is a hajdani korok életét Hidán Csaba László régész-történész, harcművészet-oktató, az egyetem docense. Kutatásai szolgáltattak elméleti alapot Jánváry Zoltán Vitézek – Végvári hagyományőrzés Magyarországon című képeskönyvének. A kötet ürügyén beszélgettünk.
Petrőczi Éva Könyörgés, márciusi hóban című egybegyűjtött költeményeinek különös drámai küldetése van: „apostoli grammatikával”, szilárd hittel emberivé írni a jelen kuszaságait. Ez a költészet változékony, egyszerre személyes és egyetemes líra, szép építkezése.
Miklya Luzsányi Mónika író – férjével, Miklya Zsolttal együtt írott – Bibliai szuperhősök című, új könyvében az Ószövetség „szuperhőseivel” találkozunk, akik sohasem öncélúan, személyes bosszútól vagy hatalomvágytól vezérelve vitték véghez nagy tetteiket, hanem mindig Isten tervének részeként teljesítették azt.
A kapcsolat viharállósága nem a viharban dől el, hanem az azt megelőző tetteinkben, hozzáállásunkban. Ha a kutatás felismerései és a szerző gyakorlati tanácsai segítségével átvizsgáljuk és feltöltjük a tartalékainkat, hatalmas lépést tettünk afelé, hogy sikerrel szálljunk szembe a következő viharral, akármilyen formában érkezik is.
A Károli Könyvműhely gondozásában megjelent Református templomok 2010–2020 kötet tizenöt hazai templomot mutat be abból a negyvenhétből, mely a vizsgált évtizedben épült. – Az volt a fontos, hogy építészeti szempontok alapján ismertessük a templomokat – mondta a könyvpremier után Ordasi Zsuzsanna, a kötet szerkesztője.
A legfontosabb szempont az volt: a történelmi, archaikus szöveget úgy alakítsák át a mai olvasók számára is jól érthetővé, hogy a tartalmi részén ne módosítsanak. Gáncs Péter, a Magyar Bibliatársulat elnöke szerint az új kiadás nem leporolása egy muzeális értékű műtárgynak, sokkal inkább értékteremtés.
A Quarles-féle zsoltárváltozat olyan könyörgéssel kezdődik, amelyben a szerző nem a múzsák, inkább a vallásos költészetben legfontosabb ihletadó, a zsoltáros király, Dávid segítségét kéri. A fokozás kedvéért a második versszak nem a szomjazó szarvas ismert képével indul, hanem a szomjúhozó föld és virágok sokkal csekélyebb szenvedésének felidézésével.
A televízió, a rádió vagy épp a magazinok is hasonló módszerekkel működnek. A legnagyobb különbség, hogy amíg például egy újságot akkor veszünk a kezünkbe, amikor kedvünk van hozzá, addig az okoseszközök folyamatosan személyre szabott értesítésekkel bombáznak minket.
A szatíra kitűnő fegyver Fábián Tibor a kezében, hősei – vagy inkább antihősei – maguk mondják ki önmaguk fölött az ítéletet. Sajátos nézőpontot választ az író a korrajzhoz: a diktátor személyes környezetébe vezet be, ahonnan testközelből láthatjuk azt a világot, amelyet annak idején misztikus aranyködökbe burkolt a nem-ismeret.
Charles H. Spurgeon három áhítatoskötetet írt: a reggelit, az estit és a magyarul jól ismert Isten ígéreteinek tárházát. Karácsonyra a Reggel és Este jelent meg magyar fordításban. A kötet az év minden napjára tartogat reggeli és esti olvasnivalót. Bubenyák Mátéval, a Fundamentum Keresztyén Kiadó Egyesület alapítójával, e kötet gondozójával beszélgettünk.
Művelődéstörténetünkben példaértékű alkotóegyéniségek életét, személyiségét, művét mutatja be a Protestáns hősök eddigi három kötete. A szerkesztő, Faggyas Sándor szerint még bőven vannak olyan személyiségek, akik megérdemlik, hogy megörökítsük az emlékezetüket.
Az úgynevezett „keresztyén gyermekirodalom” igen sok műfajra oszlik. A gyereknek mindig a legjobbat kell adnunk, akár ismeretterjesztő művekről, akár bibliai adaptációkról vagy tanmesékről beszélünk. A biblikus művek esetén is magas irodalmi nívón kell írni a gyerekeknek, hogy a mű megszólítsa őket – vallja Miklya Luzsányi Mónika író.
Thomas Ender festőművész már tizenkét éves korától a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Magyar vonatkozású képei még életében a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kincsei közé kerültek, a Waldstein-gyűjtemény részeként, köztük az itt látható gyönyörű sárospataki festménnyel.
Egyre több, a digitális kor gyermekeinek olvasási sajátosságait figyelembe vevő eszközzel találkozunk, amely Isten Igéjéhez szeretné vonzani a fiatalokat. Ebbe a sorba illeszkedik a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat közös kiadványa.
„A szeretet babonás portéka. Akivel jót teszünk, azt megszeretjük, pusztán azért, mert jót teszünk vele.” Ez a Kosztolányi-idézet fogad a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma kiállításán. Gyermekek tízezreinek élete vett jobb irányt a két világháború közötti, nyugati országokba indított gyermekvonatok hatására. Az akcióban a református egyház is kiemelkedő szerepet vállalt – ezt is bemutatja a tárlat.
Lélekerősítő szellemi és lelki ajándék Udvardi Erzsébetnek, a „fény festőjének”, a balatoni piktúra egyik mesterének – elsősorban téli és karácsonyi témájú – képeiből összeállított kiállítás. Megjelennek az egykori Rudnay Gyula- és Bernáth Aurél-tanítvány gazdag badacsonytomaji műteremhagyatékának gyönyörű bajai és balatoni képei is.
A. Tóth Sándor figuráiban, szakrális képeiben erős jelképiség is megjelenik. Ennek ellenére természetelvű művésznek számít, akinek festészetében nagy szerepe van a jelképességnek, és jellemző stílusjegyévé vált az expresszionizmus – jellemzi az 1980-ban elhunyt festőművész munkáit Feledy Balázs művészettörténész.
