Mi kerül terítékre?

A teríték főnév egyik jelentése: ’az étkezéshez használt asztalra készített, egy-egy személynek az étkezéséhez szükséges tárgyak’ halmaza. „Hosszu rakott asztal s királyi teríték / Körül ott szolgálnak mind úrfi leventék” – írja Arany János (Toldi szerelme), és emlékezhetünk a '30-as évek sokszor ismételt, felújított filmvígjátékában (Meseautó) Törzs Jenő utánozhatatlan megszólalásaira: „Pincér! Vigye el ezt a terítéket!”; „Pincér! Hozzon még egy terítéket!” Idézhetünk mai pontos példákat is: „Terítékre kerül a világ kétszáz pezsgője”; „Hamarosan a padlizsán és a cukkini is terítékre kerül”.

A másik jelentés: ’vadászat után az elejtett és a földre egymás mellé rakott vadak összessége’. A „terítékre kerül” értelme pedig ez: ’vadat vadászat alkalmával leterítenek, elejtenek’: „Festetics Tasziló gróf összes uradalmaiban 1896-ban 6350 nyúl került terítékre” – olvassuk Brehm könyvében. „Minden évben terítékre kerül néhány kiemelkedő méretű trófea is” – tudósít a média. A bizalmas nyelvhasználat e kifejezést átvitt értelemben is alkalmazza: aki „terítékre kerül”, az kritika, támadás tárgyává válik: „Krúdy-csodálatom szinte határtalan […]. De annak idején szinte terítékre került, történelmi regényeivel” – írja egy esszéjében Cs. Szabó László.

Újabban divatkifejezésként ismételgeti a közbeszéd, a média ’rendezvény, program témája valami’ jelentésben, többnyire a tárgy fontosságát, értékét hangsúlyozó, azaz ellenkező értelemben, mint az utóbb említett példában: az eseményen „a környezetvédelem kerül terítékre”; „terítékre kerül a jégkorongozók sikere”; „klasszikus és kortárs írók tollából számos novella, vers és regényrészlet kerül terítékre”. Szabatosan, világosan: a rendezvény (egyik) témája, megtárgyalják, előtérbe, reflektorfénybe kerül.

Mulatságos jelentéstaszítás is keletkezhet e kifejezés használatával: „terítékre kerül a szennyvízcsatorna-beruházás első, idén megépítendő szakasza”; „Elsőként a repce alaptrágyázása kerül terítékre” – olvashatjuk mosolyogva a médiában.