Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A lelkigondozás találkozás, beszélgetés. Lehet gyógyító hatása, de nem minősül gyógyító eljárásnak. A törvény meghatározása – értelmezésemben – inkább a természetgyógyászatra vonatkozik – mondja Tóth János, a Gyökössy Endre Lelkigondozói és Szupervízori Szolgálat vezető lelkésze.

Százhetvenkét év távlatából különös aktualitást ad Petőfi szavainak a nemzeti összetartozásunk éve, a trianoni békediktátum századik évfordulója. Az ember élhet határon innen vagy túl, felmenői között lehetnek tótok, svábok, zsidók vagy szkíták, magyar az, aki a szívében magyar. Az évszázadok során e szívek tették nemzetünket – lélekben – „legyőzhetetlenné”, és ezek a szívek adják nemzetünk megmaradásának egyik zálogát ma is.

– Meglepő, hogy inkább a külső kerületekből és a fővárosi agglomerációból jönnek hozzánk – mondja Somogyi Péter a Budapest-Fasori Református Egyházközség elnök-lelkésze a gyülekezet összetételéről. Úgy véli, a közösség jól leképezi a társadalmat is. – Nagyrészt idősek és középkorúak vannak jelen, de egyre több fiatal felnőtt is eljön. Próbálunk minden réteget megszólítani.

A böjtölésről azt is tovább lehet adni a gyerekeknek, hogy nem feltétlenül étel bevitelétől kell tartózkodni. Lelki oldalról is meg lehet közelíteni a témát. Például megbocsájthatunk valakinek, akire régóta haragszunk – tudatja Polonkai Zsófia, a Bethesda Gyermekkórház csoportvezető dietetikusa.

…hanem bízzatok Istenben, legyetek gond nélküliek, mint a gyermekek, akik ráhagyatkoznak szüleikre. Máté szerint Jézus háromszor is megismétli a biztatást követőinek: „…ne aggódjatok életetekért…” Isten gondviselő jó Atyánk, aki tudja, mire van szükségünk, folytatja Jézus. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nekünk nincs is semmi dolgunk, csak tétlenül élvezni Isten gondoskodását.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Március 15-én azért is hálát adnak a horvátországi magyar reformátusok, hogy még élnek magyarok a Drávaszögben és Szlavóniában. Harminc évig nem volt helyben lakó lelkész Harasztiban, a 2000-es évek elején érkezett Szenn Péter, akkor segédlelkész, ma már püspök. Sikerült felráznia a gyülekezetet, mely motorja lett a falu magyar kulturális-közösségi életének. Kezdeményezésükre állították fel a Petőfi-szobrot.

Az ünnepség végén már javában készülődtünk a terített asztal mellé, amikor megint csak azon kezdtük el törni a fejünket, mi legyen a zászlóval. Közben minduntalan a templomra és a toronyra vetődött a tekintetünk. Egymásra néztünk, és tudtuk a választ. Kiderült, hogy hetvenkét éve nem lengetett nemzeti lobogót a nagyszántói szél a református templom tornyában.

A koronavírus terjedése miatt számos országban, így hazánkban is óvintézkedéseket vezettek be. Kérjük, figyeljék a koronavirus.gov.hu oldalt, amelyet Magyarország Kormánya hozott létre, hogy hiteles és naprakész információkkal szolgáljon a lakosságnak. Kérjük, hogy a hivatalos oldalon olvasottaknak megfelelően járjanak el!

Nemzet, szabadság és keresztyénség igenis összekapcsolódhat. Mi több, ha úgy tetszik, Isten „alkalmazkodik” az embervilág etnikai, nyelvi, nemzeti sokszínűségéhez, és ezeken keresztül is kijelentheti gondviselését, szabadítását, egyetemes szeretetét. Adjunk hálát azért, hogy Isten magyarul is megszólalt, és magyarként ismerhettük meg az ő szabadítását, gondviselését, megtartó és megváltó szeretetét.

A mögöttünk ülő néni lelkesen kocogtatta meg a vállunkat, és nagy szeretettel köszönte meg, hogy eljöttünk, hogy énekeltünk. – Fogadjuk el! – nyújtotta felénk a tenyerét, rajta apró, szépen kidolgozott gyöngykokárdával. Elfogadtuk. A pici kitűzőt azonnal a gitár húrjaira csíptettem. Sok évig volt ott biztos helyen.

Johann/János doktor, aki az osztrák főtörzsorvos, Bée beosztottjaként is ember és magyar tudott maradni a szörnyű helyzetben, azonnal felismerte, Batthyány öngyilkossági kísérletének hátterében nem a halálfélelem, hanem egyéni és közösségi méltósága megőrzésének szándéka volt.

A Magyarországi Református Egyház képviselői az elmúlt években kétszer is ellátogattak Szíriába, hogy saját szemükkel bizonyosodjanak meg arról, mely területeken van leginkább szükség segítségre. Beszámolóikból kiderült, hogy az oktatás támogatása az egyik legfontosabb feladatunk.

Templomukat részlegesen felújították, iskolát tartanak fenn, húsz éve működtetnek idősek otthonát. A püspökladányi református gyülekezet lelkipásztora, Pella Pál szerint a lelkész munkája is sokat változott az intézmények megjelenésével. – Korábban a lelki feladatok voltak túlsúlyban, ma az idő nagy részét az intézményi teendők veszik el.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

– Engedd hát el, uram, Benjámint, és hadd maradjak én itt helyette rabszolgának! Mert hogyan mehetnék el apámhoz, ha ez a fiú nincs velem? Nem akarom látni azt a bajt, ami apámat érné. – Ekkor József már nem tudott tovább uralkodni magán. Úgy érezte, elég a próbákból. A testvérei valóban megbánták a bűnüket. Itt az ideje a megbocsátásnak.

A megnyitón megkoszorúzták Wass Albert szobrát, majd a versenyzők egy-egy szál nemzeti színű rózsajelképpel adóztak az író emlékének. A verseny első három helyezettje és a különdíjas nyertesek a Magyar Tehetséggondozó Társaság meghívásos ösztöndíjpályázatán való részvétel lehetőségét is elnyerték.

A megválasztott lelkipásztort Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese mutatta be. Bemutatásra csak jelképesen volt szükség: Buzás Dénes tizenöt éve a közösség vezetője. Az egyházközség 2019-ben lett önállóvá, addig a kerekestelepi szolgálata mellett missziói lelkészként vezette a gyülekezetet.

– Elsődleges feladatomnak az igehirdetést tekintem. Nemcsak vasárnap, hanem minden gyülekezeti alkalmon vagy szolgálatban, beszélgetésben is. A mai embert megszólító üzenetet nem kell keresni, ez minden időben örök, ezért „könnyű”. Nem kell kitalálnom új gyógymódokat, feleleteket, életvezetési tanácsokat, hiszen ez adott az Isten Igéjében.