SARS-COV-2

Így nevezik a szakemberek azt a vírustörzset, amelyik először 2019 végén a kínai Vuhanban okozott tömeges légzőszervi megbetegedéseket. Az 1960-as évek óta ismert koronavírusok alapvetően állatok szervezetében fordulnak elő, ugyanakkor egyes törzsekről ismert, hogy képesek az emberben is fertőzést okozni. Nevüket arról kapták, hogy az elektronmikroszkóp nagyításában látható felszíni kitüremkedéseik koronára emlékeztetnek.

Az új koronavírus által okozott betegség neve a COVID-19. Leggyakrabban enyhe tünetekkel: lázzal, köhögéssel, légszomjjal, izomfájdalommal és fáradékonysággal jár. Ritkábban súlyos kórforma alakulhat ki, ami tüdőgyulladást, heveny légzési elégtelenséget, vagy akár vérmérgezést, keringési vagy több szervi elégtelenséget okozhat. Idősebb, krónikus alapbetegséggel – magas vérnyomással, szív- és érrendszeri betegséggel, cukorbetegséggel, máj-, légzőszervi és daganatos betegséggel – küzdő betegeknél gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot is kialakulhat.

Kínában a vírust március közepére sikerült szigorú intézkedésekkel, milliós nagyvárosok lezárásával, karanténnal megfékezni, de addigra már száznál is több országban jelent meg, a betegek száma túllépte a százezret, a halálos áldozatok száma pedig az ötezret. Veszélyessé nem is az teszi igazán, hogy nincs ellenszere – bár világszerte kísérleteznek a tudósok annak előállításával, a folyamat még hónapokig tarthat –, hanem az is, hogy a szokásos influenzánál sokkal fertőzőbb és nagyobb a halálozási aránya (0,1-hez képest 3,4 százalékos). Azért nagyon fontosak a megelőző intézkedések, hogy az egészségügynek legyen elegendő kapacitása megfelelően ellátni minden beteget.

A megbetegedések hozzánk legközelebb Észak-Olaszországban szaporodtak meg jelentősen 2020 elején, de egyre több esetet regisztráltak a szomszédos országokban is. Március 4. volt az első mérföldkő a vírus hazai terjedésében: aznap jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az első két megbetegedést Magyarországon. Mindkettőjüket karanténba zárták, de innentől felgyorsultak az események: március 11-én, szerdán, amikorra a hazai betegek száma tizenháromra emelkedett, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pandémiának, világjárványnak minősítette a koronavírust. A magyar kormány erre válaszul – 1990 óta először – az egész országra kiterjedő veszélyhelyzetet hirdetett.

ÖT NAPIG LÉTSZÁMSTOP VOLT AZ ALKALMAKON

Múlt hét szerdán beutazási tilalmat rendeltek el a négy leginkább fertőzött országból: az onnan érkezett magyar állampolgárok is hatósági karanténba kerültek. A szlovén és az osztrák határszakaszon visszaállították az ellenőrzést, valamint a száz főnél nagyobb beltéri, és az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását is betiltották bizonytalan időre. Emiatt egyházunkban is számos tervezett rendezvényt le kellett mondani, valamint múlt vasárnap országszerte több istentiszteletet tartottak a nagyobb gyülekezetekben, hogy megfeleljenek az előírásoknak.

A vírus leginkább cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel, kilégzéssel kerül a kezünk ügyében lévő felületekre és tárgyakra, majd azokról az arc, a száj, az orr érintésével a másik emberre. Az egyszerű fertőtlenítőszerek elpusztítják, tehát hatékony megelőzési mód a gyakori melegvizes-szappanos kézmosás, a gyakori szellőztetés és a két méter távolság. Ezért egyházunk vezetősége arra kérte a lelkészeket, hogy az istentiszteletek végén tekintsenek el a szokásos kézfogástól, és az úrvacsorai bort is külön kelyhekben vagy poharakban nyújtsák a gyülekezeti tagoknak.

– Amikor kihirdették a veszélyhelyzetet, át kellett gondolnunk, milyen mértékben kell módosítanunk az istentiszteleteket. Egyértelmű volt, hogy változtatnunk kell a megszokott életünkön – tájékoztatott minket Oláh István, a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség lelkipásztora. Az ország egyik legnagyobb gyülekezetében szokás szerint reggel 8-kor, délelőtt 10-kor és este 6-kor is tartottak istentiszteletet.

– Nagyon fontos nekünk, hogy senki se maradjon le az alkalmainkról, hogy mindenki meg tudja élni a hitét. Ezért a 10 órai istentiszteletet, amelyet három-négyszázan is szoktak látogatni, a gyülekezeti teremben és az imateremben is kivetítettük, az időseket és a betegeket pedig arra kértük, hogy otthonról kövessék az élő közvetítést – mondja a lelkész. A szokatlan helyzetben a presbiterek igazították útba az embereket, emellett a higiéniára is ügyeltek: kézfertőtlenítőt helyeztek ki, de az ajtók, kilincsek és a padok tisztaságára is ügyeltek. Hasonlóan jártak el az ország többi gyülekezetében is.