Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Minden presbiter számára elérhető metodikát kell kidolgozni. A döntéshozatalból senki sem zárható ki amiatt, mert nem fér hozzá a kiválasztott technikai megoldáshoz. A gyűlés megtartható Skype-on, Zoomon vagy konferenciahívással, úgy, hogy a jelenlétet igazolni kell – állítja Veres Lajos, a Zsinat jogtanácsosa.

Változatos élete többféle üzenetet hordoz: Jézus követése életközösség, a magunk keresztjének (sorsának) felvételével. Szorult helyzetben derül ki, kik vagyunk. Ezt éli át Péter a főpap udvarában. Távolról ugyan követi Jézust a Golgota felé vezető úton, de amikor egy szolgálólány a vele való kapcsolatára utal, háromszor megtagadja.

A keresztyén szellemiség fontos – mondja Kontha Benőné Molnár Piroska a hospice-szolgálatuk lelki oldaláról beszélve. – Gyógyult rákbetegként én is sok nehézséget jártam végig, megtapasztaltam: az üdvösség létkérdés. A testi ellátás mellett a lélekkel is foglalkozni kell – hangsúlyozza.

A húsvét jelentőségét aláhúzta, hogy a legkorábbi időktől kezdve – bár más ünnepnapokon is kereszteltek, mégis – elsősorban ezen az ünnepen keresztelték meg és fogadták be az egyházba az új gyülekezeti tagokat. A keresztség mellett az úrvacsora kiemelt alkalma is a húsvét volt.

Az Újszövetségben száztizenkét helyen szerepel a meno görög szó, amely azt jelenti: állhatatosan, hűséggel kitartani, megmaradni. „Ha megmaradtok énbennem…”; „…maradjatok meg az én szeretetemben!” – visszhangozza Jézus kérését János evangéliuma, ahol összesen hatvanhatszor olvashatjuk a szót.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Legyünk jelen egymás számára a családban, mert máskor olyan kevés időnk van a szeretteinkre, most azonban megélhetjük az otthoni közösséget e külső kényszerből is. Mondjunk közbenjáró imát a betegekért, a gyógyítókért, a döntéshozó, szolgálatban lévő testületekért, az idősekért, akár név szerint is könyörögjünk emberekért – kéri Steinbach József dunántúli püspök.

Vajon a keresztyénség nem túlságosan pesszimista, életidegen? Vajon nem azért hirdetik a feltámadást a keresztyének, mert nem találják a helyüket ebben az életben? Mindenki – helyesen – a létfenntartás programjaival van elfoglalva, sürög-forog, tervez, dönt, egy életen át küzd az életért – ezekben a vészterhes napokban még fokozottabban.

A fegyelem, a cselekvés, a szenvedés – és végül a halál a fő állomások a szabadság felé vezető úton. Babits Mihály ezt írta Psychoanalysis Christiana című versében: „Szenvedésre lettünk mi. / Szenvedni anynyi, mint diadalt aratni: / Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni, / míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya / beállítson majdan szobros csarnokába.”

A feltámadt Jézus mondta követőinek: „tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében”. Feltámadás nélkül nem lenne küldetésünk nekünk, mai keresztyéneknek sem – vallja Péter-Szarka László, a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkésze.

A nagyheti szertartások fontos jellemzője a retrospektivitás, máshol már elhagyott ősi formák megtartásával. A böjti és különösen a nagyheti liturgiák előírásai egyszerűséget, visszafogottságot vártak el az egyházzenétől, így a XV. századig egyszólamú énekként, recitálva hangzott a passió. Ám a történet dramatizált előadására vonatkozó igénynek már a IX. században engedtek.

A szükséghelyzet és a korlátozó intézkedések idejére ajánlásokat fogalmazott meg a Zsinat, hogy segítse lelkipásztoraink igehirdetői, vigasztaló és lelkigondozó szolgálatát, kifejezetten is az úrvacsorai közösség gyakorlásának lehetőségét, valamint a temetési szolgálatok végzését.

Ajándékként gondolunk mindnyájan erre az oldalra, még akkor is, ha a változással együtt jár a búcsúzás. Régi rendszerünket már jól ismertük, mindennek megvolt a helye és a felelőse, tudtuk előnyeit és hátrányait is. Ahogy teltek az évek, egyre nehezebbé vált az oldal kezelése a folyamatosan bővülő vizuális tartalmak miatt, mégis közzé tudtunk tenni megannyi igei gondolatot és fontos hírt, és ezért hálásak vagyunk.

Az asszonyoknak tudniuk kellett volna, hogy Jézus mit mondott szenvedéséről és haláláról: vagyis, hogy feltámad. Vagy elfelejtették ezt a jézusi próféciát, vagy az események következtében hátrébb került a tudatukban, vagy a harmadik nap hajnalán már szinte lehetetlennek tartották a feltámadást, mivel a zsidó apokaliptika szerint a lélek ekkor már elment a holtak hazájába.

A válsághelyzet a gyülekezeteket különbözőképpen érinti, a közösségeink teherbíróképessége, anyagi helyzete rendkívül változó – hangsúlyozza Pásztor Dániel tiszáninneni püspökhelyettes, a Zsinat Gazdasági Bizottságának elnöke. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek a kis gyülekezetek: bevételi forrásuk java részét persely- és egyéb, egyéb Isten dicsőségére felajánlott adományok adják.

A templom berendezését az igehirdetésnek és a sákramentumoknak rendelték alá. A kereszttel pedig, mint a római egyház jelképével, egyáltalán nem akartak azonosulni, inkább az áldozat és a megváltás ószövetségi archetípusait alkalmazták. Így ábrázolták adott esetben a kereszt helyett a Bárányt, vagy Jónás cethalból szabadulásának képét.

XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

A húsvéti történet néhány szereplőjét látjátok a képeken. Tudjátok, hogy kik voltak ők és mit csináltak? Egykét mondatban leírtuk, illetve kiválasztottunk egy bibliai igét is, amelyet vagy ők mondtak, vagy velük kapcsolatos. Össze tudod párosítani a bibliai személyeket, a leírásokat és az Igéket? Hogy jól dolgoztál-e, ellenőrizheted a megfejtésekben.

– A kutatás és az írás volt a fő célom. Ösztöndíjat nyertem az Amerikai Egyesült Államokba, Princetonban tanultam. Amikor hazajöttem, másként alakult az életem. Egy pici faluban, Erdőhorvátiban kezdtem a szolgálatot, utána tizenkét évre a szülőfalum szomszédságába, Hernádkakra kerültem, ahol szerető társsal és gyermekekkel ajándékozott meg az Úr.