Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Ha valaki beteg, köhög, tüsszög, láza van, mindenképpen maradjon otthon, ne menjen el érettségizni. Ez nem kötelező, enélkül is le lehet zárni a középiskolai tanulmányokat. A távolmaradásnak így nincsen következménye, kivéve, ha valaki felsőoktatásba készül, hiszen ez egyben a felvételije is.
Isten akkor sem hagy el, ha nagy a próbatétel, de mi is ragaszkodjunk hozzá, mert a próbatételek, szenvedések értelme nem azonnal válik nyilvánvalóvá az ember, a társadalom számára. A mi Istenhez ragaszkodásunk közeledés őhozzá. Erre buzdít az apostoli levél is: „Közeledjetek Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok.” Ennek része az önvizsgálat, a több türelem, a másik ember megértése, megsegítése.
Tavaly szeptemberben, a templomfelújítás kezdete előtti utolsó vasárnapi istentiszteleten nemcsak a sukorói gyülekezet tagjai vettek részt, hanem mások között Csókay András és felesége, az onitshai kórház igazgatója, Izunna Okonkwo, valamint Farkas Réka doktornő. Előadást tartottak a nigériai magyar orvosmisszió munkájáról.
A mi hitrendszerünk üzenete, hogy soha nem vagyunk magányosak – mutat rá Bagdy Emőke szakpszichológus professzor. – Aki olvassa az Igét, a bátorító tanításokat, aki tud hinni és bízni az Úristen hatalmában és Jézus állandó jelenlétében, az nem tud a magánytól szenvedni. De nem jó az embernek egyedül lenni, fontos, hogy legyenek szeretetkapcsolataink.
...lenne, ha tehetnénk valamit, konkrétan és tevőlegesen is hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy legyőzzük a járványt. Ahogy múlnak a napok, az ifjak mellett egyre több felnőttnek is nehezére esik az otthonmaradás. Sok fiatal vállal vásárlást, ebédkihordást, ügyintézést az idős vagy beteg embereknek. Olyanok is felajánlják segítségüket, akiknek van családjuk, de nem élnek már a szüleik, akikről gondoskodhatnának.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke azt vallja, az ifjúsági munka minden korban óriási lehetőség. – Az Úr megadta, hogy ma is lehetnek fiataljaink, akiket érdekel egyházunk sorsa, és a missziós parancsnak engedelmeskedve felelősséget éreznek iránta.
Március 14-én találkoztam utoljára a gyermekeimmel. Akkor volt utoljára puszi és ölelés. Isten tud olyan dolgokat, eseményeket adni az életünkbe, ami még nem volt. Amire a sok zúgolódás, panasz és elégedetlenség idején, amikor a „rossz is de jó volt”, nem is gondoltunk. Lám, milyen jó lenne ma a régi életünk, mindent másképp csinálnánk, mondanánk, de nem lehet.
Minden, ami az emberben több mint test, a testben jelenik meg. E titok válik nyilvánvalóvá az Ige testté lételében. Ebben nemcsak az a felfoghatatlan, hogy Isten emberi testté tud válni, hanem az, hogy az ő megváltó szeretetét is test által közli: Jézus Krisztus a testében halt meg, és a testében támadt fel.
Amit a húsvétvárás már oly régóta nem tudott rákényszeríteni a fogyasztói társadalomra, azzal kényszerhelyzetben mégis találkozni kell. Nem feltétlenül a „világbéke” utópisztikus gondolatával, de legalább a saját belső békénk, elcsendesülésünk, önmagunkba tekintésünk, az önmagunkkal való szembesülésünk állapotával.
Együgyű szavaim hatására talán csak a szívekben gyúlnak a fények, az áramszünet ellenben marad. Így aztán az istentisztelet után a már sokszor elsütött, szakállas viccemmel búcsúzom kedves öregeimtől, amelynek kíséretében könyveket és újságokat szoktam osztogatni idősnek és fiatalnak. – Ha jön az áramszünet és az internet-világvége, még jól jöhet – mondom ilyenkor.
Ecsedy Aladár a háborús évek alatt létrehozta a Sion-hegyi missziós központot, szerkesztette a Kisfecske című röpiratot, az Országos Vasárnapi Iskola mozgalom elindítója volt. Megmentette a falubeli leventéket a külföldre hurcolástól. Vezetője, előmunkása volt a Hősök szobra építésének. 1956 forradalmi napjaiban csatlakozott a Református Megújulási Mozgalomhoz.
A Szikra-díjátadó a keresztyén zene ünnepe. Víziónk: itthon eljussunk oda, hogy a keresztyén könnyűzenei dalok magától értetődően, saját, minőségi jogon is bekerülhessenek egy normál zenei rádió napközbeni zenei szövetébe – mondja Horváth Gergely, a Szikra-díj zsűrielnöke. Bár a program gálaműsora idén a járvány miatt elmaradt, a győzteseket online kihirdették.
XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Az egyiptomiak hangja egyre közelebbről szólt. Mirjam várta a vezényszavakat, a kardcsörgést, ám ehelyett nevetés, viháncolás hangja csapta meg a fülét. Kikukucskált a levelek közül. A parton fiatal lányok fürödtek, visítozva csapkodták egymásra a vizet. Előkelő személyek lehettek, mert több szolga is volt velük.
Húsvét első napján azt ünnepeltük, hogy Krisztus diadalt aratott a halál felett. Hangzott a köszöntés: Krisztus feltámadott! S a bizonyosságra alapozott válasz: valóban feltámadott! Nagy erőforrás ez ma is, amikor Sípos Kund Kötöny esperesre emlékezünk. Ő a földi életét ennek meghirdetésére szánta – fogalmazott Gaál Sándor.
Egy évvel elhalasztotta a magyar református egységnapi ünnepséget a Generális Konvent Elnöksége. A Kárpát-medencei református egyházi vezetők szerdai online tanácskozásán döntöttek úgy, hogy 2021-ben szervezik meg az idén májusra Marosvásárhelyre tervezett programokat.
A fürtös gyöngyikék, / (e mai képet feledni nem lehet!) / az úrasztali csokor / biztató, mecseki-kék / mosollyal válaszoló virágai, / tulipánokkal, gerberákkal / és Csokonaink kertjéből / való nárciszokkal – / ők voltak a gyülekezet. – Petrőczi Éva Cairns-Lengyel Henriett és Bereczky Ildikó lelkésznőknek ajánlott költeményét közöljük.
– A család–munkahely–gyülekezet háromszögben adódó feladatok elvégzése mellett a szabadidőmet igyekszem a családomra fordítani, közös programokkal, kirándulással, társasjátékokkal, filmnézéssel. Törekszem arra, hogy a munkahelyi szabadságom egy részét gyülekezeti szolgálatokra fordítsam.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
A Magyarországi Református Egyházban hatévente lejár a választott tisztségviselők mandátuma, ilyenkor teljes körű tisztújítás kezdődik. Hogyan szólhat bele egy gyülekezet a püspök személyének megválasztásába, és miért húzódik hónapokon át ez a folyamat? A választási rend működésében és jogi hátterében Szemán Ákos, a Zsinat Jogi Bizottságának elnöke segít eligazodni.
Miközben fiatalok egy zsúfolt bárban ünnepelték az újévet a svájci Alpokban, az öröm percek alatt rémálommá változott. A crans-montanai Le Constellation pincehelyiségében pusztító tűz söpört végig, negyven ember életét oltotta ki, további száz tizenkilencen kritikusan megsebesültek. A végzetes esemény megrázta az egész térséget: az elnök az esetet az állam „legsúlyosabb tragédiái” közé sorolta, és ötnapos gyászt rendelt el.
A SzóTér mint egyházi közösségi tér programjai az egyetemisták konkrét élethelyzeteiből indulnak ki. A rendszeres lelki alkalmak mellett közösségi estek és workshopok is helyet kapnak, amelyek a hallgatók mindennapi döntéseire és bizonytalanságaira reagálnak. Társasjátékestek, kvízfejtések és filmvetítések váltják egymást – nem önálló eseményekként, hanem a közösségi élet természetes részeként.