Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A veszélyhelyzet eltérően érintette a Dunamelléki Református Egyházkerület hetven futó beruházását. – Ezek a beruházások a fizikai építkezésnél többről szólnak. A szép, új terekbe meghívhatjuk a körülöttünk élőket is, hidakká válhatnak a keresztyénség elérésében – tudatja Veres Sándor főgondnok.

Isten jelen van. Ha még nincsenek is egyértelmű válaszok, ha nincs magyarázat mindenre, ez az egy biztos, és ez elég. Valóban? Elég nekem az Isten jelenléte, az ő közössége? Elég a tudat, hogy akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget? Elég, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden a javukra szolgál? Vagy nagyon alacsonyra teszi a mércét az, aki beéri „csak” ennyivel?

Két hónapja tart a járványügyi veszélyhelyzet, március közepétől a református templomok zárva tartottak, a hitéleti alkalmak az online térbe költöztek, a gyülekezetekben egyre inkább nőtt az igény a személyes találkozásokra. Az Elnökségi Tanács május 11-i ülésén hozott állásfoglalásában azt kérte, nyissák meg a vidéki templomokat.

Húsvétkor egy közösségi oldalon többen is megosztották a meglepő videót: két fiatal ragtime stílusban énekli egyik ismert gyülekezeti énekünket. Az eset egy héttel később megismétlődött. Honnan ez a zenei hagyományokat tisztelő, de más stílussal kreatívan ötvöző bátorság? Péntek Attila kolozsvári zongoraművész-kántort és Domschy Mercédesz énekesnőt kérdeztük.

... volt Hágár, az egyiptomi rabszolganő. Sorsáról Ábrahám és Sára döntött. Magukkal hozták őt az ígéret földjére, számára idegen földre. Ők kapták az elhívást és az ígéretet Istentől, hogy gyermekük születik, akiből nagy nép lesz. De annak már tíz éve. Törvényesített szokás volt Babilóniában, ha a feleségnek nem született gyermeke, a férfi ágyast vehetett magához, hogy fennmaradjon a neve.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Ezernégyszáz református gyülekezet mindennapjai alakultak át az elmúlt két hónapban, és bár a vidéki közösségek vasárnaptól újra találkozhatnak templomaikban, a felajánlások továbbra is fontosak maradnak. Az eddigi tapasztalatok alapján működik az online befizetés rendszere, akik pedig mégis anyagi gonddal küzdenek, az illetékes egyházmegyéhez fordulhatnak.

A Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány a veszélyhelyzet kihirdetése óta segíti a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került családokat, szociális intézményeket. Kiemelt figyelmet fordít az egészségügyben és a szociális szférában tevékenykedő dolgozók védelmének támogatására is. Ennek érdekében tízezer arcvédő pajzsot gyártott és szerzett be.

A világ az ember által nem változtatható meg, és ezért teljességgel hiábavaló abban reménykedni, hogy eljön majd a korszak, amikor „minden másképp lesz”. Elhihetjük: lényegileg a járvány után sem fog változni semmi sem. Ez bizony eléggé csüggesztő. A reménység mégis az, hogy lehet a világot nem önmagában, hanem Istennel összefüggésben látni.

Székelyföld kaphatna közvetlenül is uniós forrásokat anélkül, hogy Bukarest megcsapolhatná vagy eltéríthetné azokat. Noha lapzártánkkor még bizonytalan, hogy az Európai Bizottság engedélyezi-e a koronavírus miatt megakasztott aláírásgyűjtés meghosszabbítását, két eredményt máris elkönyvelhetünk.

Nehéz időket élünk, ugyanakkor ez a korszak elhozta nekünk a kicsinységükben is nagy értékű vigaszok, az igazabb értékrendek felismerésének esélyét. Eközben jusson az eszünkbe a jelenkorunk fölényével naivnak ítélt, de ezekben a napokban gyógyító erejű Eleanor Porter-regény, Az élet játéka is. Merjünk Polyannák lenni!

Az Éli könyve nem jó film, mégis sikerült átlépnie azt a határt, amely után már élményként gondolok rá. Sikerült ráirányítania a figyelmemet saját belső világomra, kapcsolatomra a Bibliával. Ez pedig nagy ajándék a karantén idején.

Minden intézmény úgy próbálta kezelni a helyzetet, hogy mégse maradjon ki ez a fontos mérföldkő a diákok életéből. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona az online búcsú mellett döntött: a ballagók otthonaikból követhették a Nagytemplom és a gimnázium közösségi oldalain élőben közvetített istentiszteletet.

Úgy nevelték, mintha herceg volna. Megtanult írni, olvasni, tanult matematikát, csillagászatot, kitanulta az egyiptomiak minden tudományát. Jól értett a kardforgatáshoz, a lándzsahajításhoz és a kocsihajtáshoz is. Kedvelték is a palotában, boldog életet élt. Mindent megkapott, amire csak szüksége volt, és azt is, amire nem. Mégsem volt igazán boldog.

Az ember kezdetektől szorosan együtt élt a természettel, léte egybeforrt az őt körülvevő környezettel. Igaz, a küzdelem a természet erőivel és a kiszolgáltatottság is végigkíséri az emberiség életét, ugyanakkor a teremtett világ a gyönyörködés, a boldogság forrása is volt. A kertben a szemlélődés és a munka egyaránt megvalósulhat, néha akár egyszerre is.

– Isten valóságát nem lehet letagadni magunknak sem, amiért soha nem lehetünk eléggé hálásak. Így tehát minden óemberi törekvés megingat a hitben – legalábbis elsőre így érzem, de később rájövök: csak a magamba vetett bizalomban. A felismerés, hogy csak Istennél van erre megoldás, mindig megerősít a valódi hitben.