... egy rózsaszál a szépen fejlődő rózsatőről, mert nem bírta a ráhulló vízsugár erejét. Olykor megtörténik ilyen, mindennapos eset, mégis példázattá vált a történet. A férfi, aki gondozta, különösen szerette a természetet, és kedvét lelte a kertészkedésben. Nagy élvezettel öntözte, nyesegette a bokrokat, virágokat ültetett a rábízott kertben, mintha csak a sajátja lenne. Azt a néhány rózsatövet, amelyeket ő ültetett, télire figyelmesen betakargatta, tavasszal megmetszette, és mindennap megnézte, hogyan fejlődnek. Amelyik gyönge volt és hajladozott, karót tett mellé.

Egyik alkalommal, amint öntözött, a vízsugár visszahanyatló cseppjei túl erősnek bizonyultak, lekonyult az egyik rózsa ága, le kellett vágni. Ez elkeserítette. Gyönyörű, kifejlett, nagy fejű vörös rózsa volt. Talán nem is fog többet teremni az a tő. Vigasztalanul bánkódott, nem tudott megbékülni a ténnyel, hogy odalett a munkája gyümölcse. Hazavitte, és letörten mutatta feleségének a rózsát, amelyet kénytelen volt levágni. Morgolódva és dohogva adta oda a virágot, mert nem tudott napirendre térni a veszteség fölött.

Lehet úgy ajándékot adni, hogy mellékeljük hozzá a számláját? Lehet örülni a dühösen vagy kényszerűen adott virágnak? A vörös rózsa sokatmondó jelkép a szerelmi és házassági kapcsolatokban, de az, ahogyan itt megjelenik, valami másnak a példázata lett. Annak, hogyan ragadunk bele sokszor a hétköznapi negatívumokba, és hogyan tartósítjuk a rosszkedvünket, boldogtalanságunkat, amivel mások örömét is ellopjuk.

Mi lett volna a helyes magatartás? Az, ha kertészünk a hazafelé vezető úton minden lépéssel egy kicsit messzebbre tolja magától a baleset miatt érzett bosszúságát. Ha meg tud békülni a ténnyel, a valósággal még akkor is, ha a saját hibájából történt a dolog. Ha belátja, hogy jóra is fordítható az ügy, mert valakinek örömet fog szerezni vele. Ha megnyugszik abban, hogy mégis jó helyre kerül a virág. Nem kell azt hazudni, hogy kifejezetten a feleségének akarta hozni. El lehet mondani az igazságot: ezt a rózsát nem akartam levágni, de ha már letörött, neked hoztam el, mert megvigasztal, hogy örömöt szerez, és gyönyörködsz benne. Néhány napig él még, mielőtt elhervad.

Ha nem tudunk a negatívumokból pozitívumokat kicsiholni, tudatosan kell ezt tanulnunk. Meg lehet változtatni, meg lehet fordítani a nézőpontunkat, a látásunkat arra, hogy mi jó jöhet ki a rosszból. „A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.” (Péld 15,15) Felelősek vagyunk a hangulatainkért.