Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Az oktatásban is vannak hősei a járványnak – mondja Papp Kornél. Tudomást szerzett például olyan diákról, akinek énektehetségére a digitális munkarend alatt figyelt fel tanára; a tanuló élőben sosem mert énekelni, ugyanis osztálytársai kigúnyolták.

Ahogy meghatározója lehet a hét ritmusának a vasárnap, úgy lehet a hétköznapoké az asztalközösség, amikor a család tagjai találkoznak, és közösségben vannak egymással. A gyermeknevelésben sokat számít, hogy valaki a televízió előtt nőtt fel, vagy a család életének központi helye az ebédlőasztal volt.

Egyházi fenntartása 25. évfordulóját ünnepelte volna e tanévben a nyíregyházi Jókai Mór Református Általános Iskola, de a koronavírus-járvány keresztülhúzta e terveket. Mócsánné Nagy Ágnes igazgató reméli, az intézmény, mely vonzó a városban nemcsak nagy múltja, hanem jelenkori keresztyén értékei miatt is, a járvány elmúltával méltón tekinthet vissza az elmúlt negyedszázadra.

Sokan még mindig tele vannak előítéletekkel. Engem a szűkebb környezetemben mindenki ismer – tisztelet övez. Ha viszont elmegyek egy másik városba, a bőrszínem válik elsődleges ismertetőjegyemmé – mondja Budai Viktor, a tiszakarádi Sánta Erzsébet Általános Iskola oktatója, az Év Református Roma Pedagógusa.

Van hierarchia Isten világában? Van első helyen szereplő, kiválasztott ember és nép más emberek és népek hátrányára? Istennek vannak gyermekei, és vannak, akik csak kutyáknak minősülnek? Súlyos kérdések ezek, amelyekkel ma is küzdenek a világ népei, nemzetei, vallásai: istenképek ütköznek, egymás kirekesztése, tüntetés, követelőzés, agresszió történik az egyenlőség nevében.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Webshopot indítottak, bibliai igével díszített szájmaszkot forgalmaztak, új értékesítési csatornákat kerestek, és nem mondtak fel egy dolgozójuknak sem – így reagáltak a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetre a református cégek, vállalkozók. Volt, ahol a negyedére-felére csökkent a forgalom, máshol nem beszélnek válságról.

Az Istennek való megfelelés egyetemes erkölcsi parancsa súlyos és nyomasztó teherré válhat. Hiszen ki az, aki tökéletesen meg tudna felelni Isten akaratának? A bűn és büntetés, az erkölcsi világrend törvényéből logikusan következhet az ítélet. A kegyelem miatt mégsem történik meg. Ehelyett jön az örömhír: Jézus Krisztus érdemére tekintettel az ember életben maradhat.

Az emberi kommunikáció elsődleges formája a legutóbbi időkig a kimondott szó volt. Ezen a telefon, a tömegkommunikáció sem sokat változtatott. A helyesírás normarendszere azt az igényt szolgálta ki, amelyet a központosult könyv- és folyóiratkiadás hozott létre: egyértelmű, nyelvjárásfüggetlen, normatív nyelv, precíz eszközökkel az oksági és más viszonyok kifejezésére.

A bazsalikom már a nevével is prófétál: az Abakum szó, a szent férfiú héber neve egyben a kicsi „illatpetárda” elnevezése. Habakuk júdeai próféta a gonoszok szerencséjét kárhoztatva megátkozza a kapzsi gazdagokat, és dicsőíti a népe ellenségeit legyőző Istent. Kispróféta, aki a pusztulás közelében az élet illatát, a szenvedéseket enyhítő – sőt akár feledtető – illatot jelenti.

Fábián Tibor publicista, református lelkész Ilyenek voltunk című könyvében nem idealizálja a gyermekkori emlékeket, nem a „bezzeg az én időmben” hamis nosztalgiájával eleveníti fel a szocializmus korszakában megélt eseményeket, hanem őszintén, tárgyilagosan, mégis izgalmasan ír úgy, hogy közben időnként könnyeket csal az olvasók szemébe.

A békediktátum három református egyházkerületet érintett: a dunántúlit, a tiszáninnenit és a tiszántúlit. A csehszlovák állam már 1919 szeptemberében hivatalosan felvette a kapcsolatot a református egyházzal. Stunda István minisztériumi titkár Kassán felkereste Révész Kálmán püspököt a szlovenszkói teljhatalmú miniszter megbízásából.

– Megláttam népem nyomorúságát Egyiptomban, kiszabadítom őket onnan, és elviszem őket egy tejjel és mézzel folyó földre. Most azért menj! Elküldelek téged a fáraóhoz: vezesd ki népemet, Izráel fiait Egyiptomból! – Mózes nem akart hinni a fülének. Hogy ő? Ő hozza ki Izráel népét Egyiptomból? Ő menjen vissza a fáraóhoz?

A veszélyhelyzet megszűnésével az újranyitás nyomán ismét fogad látogatókat a református Nagytemplom. Bővítették a látnivalók körét, lehetővé vált a belépőjegyek vásárlása mobilapplikáció útján. A Kollégium Múzeuma, a Szabó Magda Emlékház és a Nagykönyvtár is újra kinyitott.

Szinte az ország teljes területén okozott problémákat a június 14-15-én lezúdult csapadék. A katasztrófavédelem több mint négyszáz műveletet végzett a vihar miatt, a biztosítókhoz is folyamatosan érkeznek a kárbejelentések minden megyéből.

– Szeretnék segíteni azoknak, akik valahol elakadtak Krisztus követésének útján. Sok olyan embert ismerek a gyülekezetünkben is, aki lelkesen indult ugyan, de különböző okok miatt megtorpant, elsodródott. Igyekszem utánamenni ezeknek az embereknek – a szeretet találékonyságát kérve ehhez.