„Konkrét tények”

Latin eredetű melléknevünk, a konkrét tudományos szakszóként – az elvont, absztrakt ellentéteként – pontosan használt fogalom. Például a konkrét szám olyan megnevezett szám, amely azt a mértékegységet is megjelöli, amelyre a benne foglalt egységek vonatkoznak (tíz liter, száz méter, tizennyolc kilogramm). Szabatos a nyelvtudomány kifejezéseként, ’nem elvont’ jelentésben: a konkrét főnév érzékelhető vagy ilyennek képzelt élőlényt vagy dolgot jelentő főnév.

Ám a hivatali és a médianyelvben rendszerint jól helyettesíthetők – lehetnének – magyar szinonimákkal. Gyakran olvasunk efféle közléseket: „Bár a története nem keretes, mégis szerepel az elején és a végén is egy-egy konkrét állítás”; „Nem kötelező adatok esetén az adatkezelés az adat megadásának időpontjától a konkrét adat törléséig tart”. Magyarosabban: szerepel az elején és a végén is egy-egy tényszerű állítás, az adat megadásának időpontjától a pontos adat törléséig tart.

Az állítás lehet az említetteken kívül valóságos, tényleges, kézzelfogható; az adat pedig megbízható, hiteles. Más esetekben a „konkrét” helyett megfelelnek például a következők: meghatározott, bizonyos, érzékelhető, tapasztalható, megragadható, adatszerű, szabatos, aprólékos, alapos, jelenlegi, szóban forgó, fennálló, meglévő, adott.

Gyakran el is hagyhatjuk ezt a szót. Sűrűn olvasunk például az említett szakterületek nyelvhasználatban ilyen mondatokat: „Itt vannak azok a konkrét tények, dátumok, amikre mindannyian vártunk már”; „Amikor az emberek érzékelik a stresszt keltő eseményeket, s arról konkrét tények, esetek is meggyőződésül szolgálnak, az alarm reakciót indít”. Elég ennyi: Itt vannak azok a tények, dátumok; arról tények, esetek is meggyőződésül szolgálnak…

Reméljük, eléggé konkrétan – pontosabban: kézzelfoghatóan, megragadhatóan – jeleztük most is: használhatnánk bátrabban rokon értelmű szavakat!