Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

A koronavírusos betegeket nem fogadó kórházak megcsendesedtek az elmúlt hónapokban – mondja Gál Judit. A kenyérszaporítási történetet idézi: Jézus leülteti a sokaságot. A kórházlelkész szerint most épp erre volt idő: beszélgetni az egészségügyi dolgozókkal, egymásra figyelni.

Ez a tavasz újra és újra eszembe juttatta Péter vízen járásának történetét: addig vagyunk képesek lépésről lépésre haladni egy ismeretlen terepen, ameddig az Úrra nézünk – azonban ő akkor is megtart, ha félelmünkben levesszük róla a tekintetünket. Ilyen időszak van talán mindnyájunk mögött, és érdemes magunkkal vinnünk belőle: végig Atyánk tenyerében voltunk.

Ismerjék meg a koronavírus-járvány református hőseit. Mindnyájukat arra sarkallta a lelkiismeretük, hogy másokért tegyenek. És nem tartják magukat hősnek. Sokkal nagyobb kockázatot vállaltak, mint mások. Van, aki gyógyszert szállított házhoz, más különköltözött a családjától, hogy vigyázzon az idősotthonban lakókra, valaki pedig tanulni segített a baranyai aprófalvak gyermekeinek.

Az év az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesületet is próbatételek elé állította, de kreatívan alkalmazkodtak. Teljes erővel készülnek a századik születésnapra. – Azzal is számolunk, ha nem lehet majd nagy létszámban gyülekezni, a tizenöt egyházmegyében húsz kisebb alkalmat rendezünk – mondja Tussay Szilárd ügyvezető igazgató.

... kérni nem könnyű, de adni sem. Mivel összefüggenek, érdemes együtt gondolkodni a kettőről. Megtanultuk Jézustól a leckét, hogy meg kell bocsátani egymásnak. Hányszor? Egyszer-kétszer képesek vagyunk rá, talán még harmadszor is megy, mert jól neveltek vagyunk, és úgy illik. De a negyedik alkalom már bosszantó és dühítő.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Első pillantásra már késznek tűnik a Herendi Porcelán Manufaktúra Kft. látogatóközpontjának tőszomszédságában épült református templom, már csak kisebb munkák, javítások vannak hátra az épületen. A templom mottóját, amely az úrasztala felett olvasható majd, Steinbach József püspök választotta ki, Máté evangéliumából: „Velünk az Isten”. (Mt 1,23)

Hiába minden tudás, minden olyan kísérlet, amely az embert az emberből akarja megmagyarázni, épp a jó és a rossz képzete kapcsán logikusan és racionálisan el lehet jutni oda: van valami az emberben, ami nem az emberből jön. Ez pedig a jó és a rossz gondolata és a folytonos erőfeszítés e két pólus feszültségének feloldására és magyarázatára.

Amikor márciusban megkaptuk a hírt, hogy a templomokat be kell zárnunk, és csak az internet útján tarthatjuk a kapcsolatot, abba a térbe kényszerültünk, amely a hagyományainkra visszatekintés helyett inkább az előre menetelésre, a folyamatos modernizációra biztat. Versenybe kényszerít szellemi és anyagi téren, hiszen „aki lemarad, kimarad”.

Akármilyen gonddal próbáljuk mostanság családunk és önmagunk napjait élhetővé tenni, nagybetűs, nem ok nélkül féltett kis Életünkről, annak feltételeiről valójában Istenünk gondoskodik. Mi annyi részt vállalhatunk mindebből, amennyi emberi erőnkből, szeretetünkből telik.

A vallás ugyan nem kerül elő közvetlen témaként a filmben, mégis azzal, ahogyan a rendező hozzányúl a kapitalizmus témájához, lehetővé teszi, hogy a néző is elgondolkodjon olyan kérdéseken, mint transzcendencia, végső meghatározottság, egyéni és közösségi meggyőződések, hiedelmek.

Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház, közelebb hozva az intézmény hétköznapjait az olvasóhoz. A főigazgató gyógyteái, a főorvosnő sztrapacskája, a főnővér tábori lecsója, a gyógytornász túrós nudlija, a gasztroenterológus bablevese, a kórházhigiénikus almáspitéje elkészíthető ételek – és reményt keltő történetek...

Ezzel a címmel jelent meg életútinterjú-kötet Novotny Zoltánról. Az újságírói szakma ikonikus alakjával Boda Zsuzsa beszélgetett. – A Biblia iránymutatását teszem első helyre. Ha a mindennapjainkat a Tízparancsolat, a Hegyi beszéd és Pál apostol szeretethimnusza alapján próbálnánk eltölteni, jobb lenne a világ – vallja a Táncsics Mihály-díjas rádiós sportriporter.

A keresztyénség tényleg nem logikus. Nem logikus, hogy az Isten, aki mindenható, szent és hatalmas, egyszerű emberré lesz. Az Isten, aki nem éhezik, nem fárad el, akinek – Lélek lévén – nincsenek testi fájdalmai, ember lesz, aki időről időre megéhezik, elfárad és fizikai fájdalmat érez.

A fáraó rögtön elveszítette minden jókedvét, amikor meghallotta, mi járatban van Mózes és Áron. Az elején még próbálta elütni a dolgot: – Ne vicceljetek velem! Kicsoda az az Úr, hogy hallgassak a szavára? És ki hallott már ilyen ostobaságot? Hogy elengedjem Izráelt? Már bocsánat, de nem ismerem ezt az Urat, úgyhogy nem is bocsátom el a népét.

– Úgy látom, hogy ez a legszebb hivatás. Tökéletesen megtalálom benne a helyem, szeretem is nagyon. Emiatt vállaltam az egyházmegyei számvevői feladatot is, nem azt néztem, hogy megterhelő-e. A feleségemmel azt valljuk, hogy ameddig lehetséges, amíg bírjuk, minden szolgálatot elvállalunk.