Milyen az élet Csombordon?

Nagyenyed közelségének köszönhetően az emberek nem költöznek el a faluból, és a munkalehetőségek is itt tartják a családokat, a fiatalokat. Csombord mindig mágnesként működött rózsa-és gyümölcstermelőink, valamint borászaink miatt. A családokban a fiatalok nyáron – számomra meglepő módon – nem kirándulással töltik el az időt, hanem a mezőn segítenek a szülőknek. Ez reményteljes jövőképet mutat. A fiatalok elmondták, hogy több pénzt szereznek itt, a rózsaföldön, mint külföldön. Nekem is van kétszázhuszonkét gyümölcsfám, emellett fűszerpaprikát termesztek, évente százötven-kétszáz kilogrammnyit készítünk a feleségemmel.

Hogyan vágott bele a paprikatermesztésbe?

2009-ben kerültem Búzásbocsárdra, ahol hagyomány a fűszerpaprika készítése, szinte minden család foglalkozik vele. Mi is belevágtunk, megtanítottak rá, és hat éven át készítettük. Ezt Csombordon is folytattuk, a Maros partján van a földterület, amelyet a feleségemmel és a gondnokunk családjával művelünk. Mindig is szerettem kint tevékenykedni, az egyházi munka mellett egyébbel is foglalkozni, olyasmivel, ami akár hasznunkra is lehet. Volt olyan év, hogy a tavaszi esperesi vizitációk idején egy-egy fárasztó nap után is csatlakoztam a feleségemhez, és együtt ültettük a paprikát.

Hogyan került kapcsolatba a borral, a borászokkal?

Tavaly vettünk részt először csombordi borral a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok Fórumának versenyén. Vass Attila gyülekezeti tagunk aranyérmet nyert fehérbor kategóriában, így csombordi lett a Magyarországi Református Egyház bora 2019-ben. Ezt szolgálták fel például Debrecenben a református egység napján is. Mindig fontos volt számomra a helyi borászok tevékenysége. Pál apostol is azt mondja Timóteusnak, hogy „élj egy kevés borral” (1Tim 5,23).

Ha mértékkel fogyasztjuk, az egészségünket szolgálja, de ezen túlmenően a bor Jézus vérét szimbolizálja – ezért is ragaszkodtam ahhoz, hogy a csombordi gyülekezeti tagjaim is részt vegyenek a borászversenyen, érezzék meg, hogy mennyire fontos tevékenységet végeznek. A Bibliában Noé volt az első szőlőtermesztő, de még rengeteg borral kapcsolatos igénk van. Egyébként a nevem is Boros, úgyhogy minden találó ezen a téren.

Mi tartja meg a hivatásában?

Én úgy látom, hogy ez a legszebb hivatás. Tökéletesen megtalálom benne a helyem, szeretem is nagyon. Emiatt vállaltam az egyházmegyei számvevői feladatot is, nem azt néztem, hogy megterhelő-e. A feleségemmel azt valljuk, hogy ameddig lehetséges, amíg bírjuk, minden szolgálatot elvállalunk. Erzsébet nőszövetségi elnök az egyházmegyében, de bútorfestéssel, zenéléssel, énekléssel is foglalkozik – mindennel, ami kapcsolódik a népi hagyományokhoz.

Van olyan Ige, amely inspirálja?

Minden olyan Ige, amely a jövőre mutat és a reménységről szól – mindig ezekről szoktam beszélni, szembesíteni a híveket azzal, ami vár ránk, ami a miénk lesz, legyen szó magyarságról, nemzetről, hitről, reformátusságról. Isten az egyedüli erőforrásunk.