Van emberünk
Ők azok, akik sokkal nagyobb kockázatot vállaltak a mögöttünk lévő néhány hónapban, mint mások. Van, aki gyógyszert szállított házhoz, amikor mindenki otthon volt, más különköltözött a családjától, hogy vigyázzon az idősotthonban lakókra, valaki pedig tanulni segített a baranyai aprófalvak gyermekeinek, ahol még szélessávú internet sincs. Ismerjék meg a koronavírus-járvány református hőseit, akikben két dolog biztosan közös: mindannyiukat arra sarkallta a lelkiismeretük, hogy másokért tegyenek. És nem tartják magukat hősnek. Sok ezren voltak, mi most közülük hatot mutatunk be, ám mindannyiuknak hálásak vagyunk!

JUTALOM AZ INTÉZMÉNYI DIAKÓNIÁBAN
A koronavírus-járvány idején a diakóniai szolgálatok munkatársai fáradságot nem kímélve álltak helyt a rendkívüli körülmények között, ezért munkájukat megköszönve július 3-án a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodája az általa fenntartott szolgálatok – például idősotthonok, fogyatékkal élőkről gondoskodó intézmények – 1007 munkavállalója részére összesen bruttó 211 millió forint jutalmat adott – tájékoztatta lapunkat a Diakóniai Iroda.
Szinte sosem találkoztak
Két hétig vívódott Timár Julianna, mit tegyen klinikai lelkigondozóként a járványidőszakban, mi lesz, ha ő viszi be a vírust az intenzív osztályra a beteg gyerekekhez. Máskor – megvallja – ő is félt, féltette a szeretteit, hogy vajon hazaviszi-e a vírust. – Ahogyan Isten vezetését kértem, szinte belém hasított a harminchét éve beteg ember története a Bethesda partjáról. „Nincs emberem” – mondja Jézusnak a férfi. Ekkor teljes békességet kaptam. A karanténhelyzetben még hangsúlyosabbá vált számomra a küldetés: mások emberévé válni. Lelkigondozott, beszélgetett, a látogatási tilalom alatt ugyanis egy-egy szülő hetekig nem találkozhatott a családtagjaival, és ez súlyosbította a gyermekük betegsége miatt fennálló krízisállapotot.

Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!