„Konkrétan” mit szeretnél?

Beszéltünk már e hasábokon arról, hogy a konkrét melléknév általában jól helyettesíthető szinonimákkal. Határozóragos változata, a konkrétan szintén a leváltandó szavak számát szaporítja. Tótfalusi István szellemes kifejezéssel „a nyelvi fontoskodás eszközének” tartja. Ám mind a közbeszéd, mind a média nyakló nélkül használja. Ugyancsak rokon értelmű szavakért kiált tehát, illetve éppúgy gyakran elhagyható, mint a „konkrét”.

Idézzünk néhány példát, és rögtön igazat adunk neves nyelvészünknek: „Konkrétan mit szeretnél megoldani?”; „Nem írtad, hogy konkrétan mit szeretnél...”; „Azt, hogy konkrétan mit gondol, nem tudom”; „az embereknek szükségük van olyan adakozásra, amiről tudják, hogy konkrétan hová megy”; „Konkrétan megmondom: minket igazán csak az országos csapatbajnoki cím tudna kielégíteni”; „megmondom konkrétan, hogy ez untat”.

A citált közlések egy részében mellőzhető, de bármelyikében leváltható a „konkrétan”. Magyarosabbak például a következő rokon értelmű szavak: ténylegesen, kézzelfoghatóan, érzékelhetően, tárgyiasan, tárgyszerűen, tényszerűen, kerek-perec, nyíltan, őszintén.

Vannak közlések, amelyekben puszta töltelékelem a szóban forgó kifejezés, ilyenkor elhagyandó, mert szerepeltetése semmit sem tesz hozzá a mondat értelméhez. Például az alábbi közlésekben felesleges: „amikor ez a kérdés konkrétan felvetődik, nyilván sokat is vitatkozunk majd róla”; „az előadásában konkrétan említette Segner nevét és érdemeit”; „Konkrétan mondta, hogy nem tudtak a hibáról”; „konkrétan arról beszélt, hogy annak, aki üzleti vállalkozásba fog, vagy embertársaiért kíván valamit tenni, keresnie kell a rokonfelfogásúak társaságát”.

Bízvást reméljük, eléggé konkrétan – vagy inkább: érzékelhetően – felhívtuk itt a figyelmet arra, hogy ezt az idegen szót is felválthatjuk rokon értelmű szóval, illetve ha a mondatban csupán semmitmondó töltelékszó, mellőzhetjük.