Kitálal, aki „kitálal”?

Némely médiafelületek, sajtótermékek szenzációhajhász fogásainak egyik példája a kitálal ige – szándékosan vagy akaratlanul – félreérthető alkalmazása. Ez a szó a bizalmas nyelvhasználatban, átvitt értelemben ezt jelenti: ’őszintén és tapintatlanul, valakire való tekintet nélkül részletesen elmond valamit’. Vagy ezt: ’valakinek alaposan megmondja a véleményét, vagy előadja panaszait’.

A sajtó immár divatszóként él vele: „Kitálal az óceánjárók személyzete” – írják. Ide illik ez a szó, hiszen az utasok idegesítő viselkedési formáit taglalják, azokat, amelyek az óceánjárók legénységét „leginkább kiborítják”. „Kitálalt a Spice Girls sztárja” – olvasom másutt. Itt is megfelelő ez az ige. Arról számolnak be ugyanis: „nagyon úgy tűnik”, hogy az angol popénekes hölgyek között „mégsem volt akkora a barátság”.

Ám feltűnik az olvasóvadász zengzetes cím a médiában: „Miért döntött úgy Katalin, hogy tíz év után kitálal?” Itt arról van szó: a hercegné eddig alig-alig beszélt nyíltan a magánéletéről, ezért most meglepte az embereket, hogy egy médiaműsor vendégeként „rendkívül őszintén beszélt olyan intim témákról, mint a szülés és az anyaság”. Az olvasó, aki sejtette, hogy a cím nem fedi itt a tartalmat, íme, megbizonyosodott: jól orrontotta. A kitálalás a média mesterséges, kattintásvadász kifejezése itt. Más példa, rokon témában: „Kitálalt az egykori inas: valójában ezért vette el feleségül Meghant Harry”. Lássuk e cím után a „kitálalást”! Íme: Diana egykori inasa, Paul Burrell szerint Harry „azért vette feleségül Meghant, mert olyan, mint Diana” – mondta. Hozzátette: „Mindketten kiálltak magukért, sosem hagyták, hogy elnyomják őket.” Nos, itt sem érzünk „kitálalást” a jelzett értelemben.

Szóval: nem ártana tisztában lenni a szavak jelentésével, illetve a címben olyan kifejezéseket kellene használni, amelyek már az írás homlokán pontosan utalnak a szöveg tartalmára.