Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

– Ha valamit megtanulhattunk idén, az az, hogy az emberi kapcsolatoknak elképesztő jelentősége van – mondja Bodó Sára. A lelkész azt javasolja: a jövőben figyeljünk jobban egymásra, vigyázzunk meglévő kapcsolatainkra. Ha pedig nem tudunk találkozni, imádkozni mindig lehet a másikért, ezt se felejtsük el – teszi hozzá.

Bizony, kell lennie legalább egyetlen ünnepnapnak az esztendőben, amikor elmélkedünk azon: mit üzen nekünk Isten a kenyér által. Éppen az által a kenyér által, amelyet a jóléti államokban egyre kevésbé becsülnek, és a korszerű táplálkozás hívei mint tömény szénhidráthordozót első számú közellenségüknek tekintik.

A búza és a liszt több mint élelmiszer – vallja Harmati László malomtulajdonos, a kelenföldi református gyülekezet presbitere. Szerinte már egyetlen búzaszem is jelzi Isten teremtő gondviselését. A százéves molnárcsaládban augusztus 20-a még különlegesebb ünnep, hiszen az államalapítás mellett hálát adnak áldozatos munkájuk eredményéért: az új kenyérért.

Az új kenyér ünnepéről, annak eredetéről, a hálaadás fontosságáról és idejéről beszélgettünk Hodossy-Takács Előddel, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékének vezetőjével. Mint a Doktorok Kollégiuma főtitkárát, a szervezet idei terveiről is kérdeztük.

Rajtunk is múlik, hogy mi olvasható le az arcunkról. Persze a mostani járványveszélyben maszkot viselünk, nyilvános helyeken kényszerülünk az arcunkat eltakarni, mert ezzel is óvnunk kell magunkat és másokat a fertőzéstől. Mi van az álarcok mögött? Pontosabban ki van alatta? Rossz szándékú rabló, vagy angyalarcú keresztyén, mint István vértanú? Nem derül ki első látásra.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Református értelmiségi családba született 1886-ban. Édesapja, Czucza János tanító és iskolaigazgató nevéhez fűződik a kalotaszegi néprajzi gyűjtések megszervezése. Hogy gyermekeik könnyebben tanulhassanak tovább, 1899-ben Bánffyhunyadra költözött a família. Emma a közeli Kolozsváron szerzett tanítónői képesítést 1908- ban, majd lakhelyén kapott munkát. Itt tanított 1921 áprilisáig, amikor a megszálló hatalom eltávolította állásából.

Az a közösség, amelybe mi beleszülettünk, a magyar keresztyének közössége. Lehet erre azt mondani, hogy jó, jó, de ezt csak örököltük, mi közünk van ehhez? A helyzet viszont az, hogy lehet hálával rádöbbenni arra, hogy Isten kikutathatatlan akaratából ez a közösség adatott nekünk. Általa tudjuk elmondani önmagunkról, hogy kik vagyunk.

Álarcos pestisdoktorok járták körbe a házakat. Hozzá is berontottak, szenvtelenül közölték: itt a világ vége. Éjjelente kulcsra zárta ajtaját, mégis meglepték az álarcosok. „A világ végén mindenkinek számot kell adni az elmulasztott cselekedeteiről” – mondták.

Az alázat, az istentisztelet csendje ez. Amely vetődjön bármerre, egy-egy külhoni templomba betérve is ugyanazt érzi: az Úr hatalmát, nagyságát és gondviselő kegyelmét. Az otthonosság jól ismert érzése ez. Az Istennel való találkozás áldott lehetősége, amelyben jólesik elmélyedni, megfogalmazni az Ég felé a szívünkben elraktározott gondolatokat.

Versbe öltöztette Habakuk zsoltárát David Pawson angol lelkész, aki életéből eddig négy évtizedet töltött el a Biblia ismertetésével. Akkor írta, amikor a prófétákat magyarázta gyülekezetekben. Meglepő, de meggondolt döntés, hogy dallamra írta munkájának ezt a szemléltető betétét – Beethoven örömódájának dallama zsongott benne.

A Reposzt kísérlet volt a reformátusok társadalmi véleménynyilvánítására. Most még nem tudjuk, hogy lesz-e bármilyen folytatása a blognak. De ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy a rendszerváltás után a reformátusok közéleti megszólalásában milyen szerepe volt a blogunknak, akkor hiszem, hogy komolyan letettük a névjegyünket. A Reposzt ugyan megszűnt, de meg lehet szólalni, nem kell némának maradni!

„Több mint tíz éve eljöttünk – gondolkodott útközben –, talán már senki sem emlékszik rám.” De szerencsére nem így volt. Alighogy beértek Betlehembe, az egész város felbolydult.

Az építés alatt álló pesterzsébeti Összetartozás templomának tetőszerkezete kigyulladt. A budapesti tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, érkezésükkor a tetőszerkezet már százötven négyzetméteren égett. A meglevő források az épületegyüttes szerkezetkész megépítése mellett a templomtér megvalósítását fedezik, a gyülekezeti ház és a parókia belső munkálatait később fejezik be.

– Harminchat év után munkahelyet váltottam, és 2019 májusától a gyülekezet főállású gondnoka lettem. A feladatok az egyházi óvoda és a szeretetotthonunk karbantartási munkáira, a működésükkel kapcsolatos feladatokra, az idősek és gyermekek szállítására, majd a hamarosan épülő új óvoda és bölcsőde építésének felügyeletére is kiterjednek.