Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

– Ha valamit megtanulhattunk idén, az az, hogy az emberi kapcsolatoknak elképesztő jelentőségük van – mondja Bodó Sára. A lelkész azt javasolja: a jövőben figyeljünk jobban egymásra, vigyázzunk meglévő kapcsolatainkra. Ha pedig nem tudunk találkozni, imádkozni mindig lehet a másikért.

Bizony, kell lennie legalább egyetlen ünnepnapnak az esztendőben, amikor elmélkedünk azon: mit üzen nekünk Isten a kenyér által. Éppen az által a kenyér által, amelyet a jóléti államokban egyre kevésbé becsülnek, és a korszerű táplálkozás hívei mint tömény szénhidráthordozót első számú közellenségüknek tekintik.

A búza és a liszt több mint élelmiszer – vallja Harmati László malomtulajdonos, a kelenföldi református gyülekezet presbitere. Szerinte már egyetlen búzaszem is jelzi Isten teremtő gondviselését. A százéves molnárcsaládban augusztus 20-a még különlegesebb ünnep, hiszen az államalapítás mellett hálát adnak áldozatos munkájuk eredményéért: az új kenyérért.

Az új kenyér ünnepéről, annak eredetéről, a hálaadás fontosságáról és idejéről beszélgettünk Hodossy-Takács Előddel, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékének vezetőjével. Mint a Doktorok Kollégiuma főtitkárát, a szervezet idei terveiről is kérdeztük.

Rajtunk is múlik, hogy mi olvasható le az arcunkról. Persze a mostani járványveszélyben maszkot viselünk, nyilvános helyeken kényszerülünk az arcunkat eltakarni, mert ezzel is óvnunk kell magunkat és másokat a fertőzéstől. Mi van az álarcok mögött? Pontosabban ki van alatta? Rossz szándékú rabló, vagy angyalarcú keresztyén, mint István vértanú? Nem derül ki első látásra.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

„A románok követelték az esküt. Bennem ágaskodott a magyarságom, megtagadtam. Most azután nem volt más választás, mint vándorbotot venni a kezembe” – Czucza Emma bánffyhunyadi református tanító menekülése kilencven nappal később, ötszáz kilométerrel nyugatabbra ért véget: 1921. augusztus 25-én elfoglalta állását a pápai Református Nőnevelő Intézetben.

Az a közösség, amelybe mi beleszülettünk, a magyar keresztyének közössége. Lehet erre azt mondani, hogy jó, jó, de ezt csak örököltük, mi közünk van ehhez? A helyzet viszont az, hogy lehet hálával rádöbbenni arra, hogy Isten kikutathatatlan akaratából ez a közösség adatott nekünk. Általa tudjuk elmondani önmagunkról, hogy kik vagyunk.

Azt sem veszik észre, hogy ember lett belőle: gerince és haja van, hogy az ujjaival tapogat, hogy a lelkével érez, hogy bőrén simítja el a fényt? Újjászületett – de nem volt egészen boldog. Kellett volna, hogy a gyilkos Részek is megszűnjenek. Magából kiirtotta mindet, ám az ördög nem hagyta elpusztulni. Arra gondolt, hogy fölveszi a régi ruháit, elmegy a régi helyekre, találkozik a régi ismerősökkel, és mert jólesik: sír a vállukon.

Az alázat, az istentisztelet csendje ez. Amely vetődjön bármerre, egy-egy külhoni templomba betérve is ugyanazt érzi: az Úr hatalmát, nagyságát és gondviselő kegyelmét. Az otthonosság jól ismert érzése ez. Az Istennel való találkozás áldott lehetősége, amelyben jólesik elmélyedni, megfogalmazni az Ég felé a szívünkben elraktározott gondolatokat.

Versbe öltöztette Habakuk zsoltárát David Pawson angol lelkész, aki életéből eddig négy évtizedet töltött el a Biblia ismertetésével. Akkor írta, amikor a prófétákat magyarázta gyülekezetekben. Meglepő, de meggondolt döntés, hogy dallamra írta munkájának ezt a szemléltető betétét – Beethoven örömódájának dallama zsongott benne. Könyve, a Kulcs a Bibliához címmel tavaly jelent meg magyarul.

– A Reposzt kísérlet volt a reformátusok társadalmi véleménynyilvánítására. Még nem tudjuk, lesz-e folytatása – mondja Köntös László. A dunántúli egyházkerület főjegyzője kilenc évig osztotta meg markáns gondolatait a közelmúltban megszűnt blogon. Mi az oka, hogy nehezen vállalják véleményüket a reformátusok közéleti kérdésekben? Erről is faggattuk a lelkipásztort.

Hosszú volt az út Betlehemig, és Naomi nem tudta, mi vár rájuk. – Több mint tíz éve eljöttünk gondolkodott útközben –, talán már senki sem emlékszik rám. Szerencsére nem így volt. Alighogy beértek Betlehembe, az egész város felbolydult. Sokan körbevették őket, és az asszonyok azt kérdezgették: – Csakugyan Naomi ez? – De ő azt mondta: – Ne hívjatok engem Naominak, inkább Márának.

Az építés alatt álló pesterzsébeti Összetartozás templomának tetőszerkezete kigyulladt. A budapesti tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, érkezésükkor a tetőszerkezet már 150 négyzetméteren égett. A meglevő források az épületegyüttes szerkezetkész megépítése mellett a templomtér megvalósítását fedezik.

– Harminchat év után munkahelyet váltottam, és 2019 májusától a gyülekezet főállású gondnoka lettem. A feladatok az egyházi óvoda és a szeretetotthonunk karbantartási munkáira, a működésükkel kapcsolatos feladatokra, az idősek és gyermekek szállítására, majd a hamarosan épülő új óvoda és bölcsőde építésének felügyeletére is kiterjednek.