A szigetszentmiklósi Szabó Hengermalom története egyben családtörténet is. Tavaly volt száz éve, hogy elkezdődött benne a munka, és nehéz száz esztendő van mögöttük, két világháborúval, államosítással, rendszerváltozással. – Mindannak ellenére, ami velünk történt, a családomat mindvégig az elhivatottság, a szaktudás jellemezte – mondja Harmati László, a molnárdinasztia leszármazottja, a malom egyik tulajdonosa, aki nagynénjével és feleségével irányítja az üzemet. – A nagyapám minden akadály ellenére hitt abban, hogy jó az embereket élelemhez, a mindennapi kenyérhez szükséges liszthez juttatni, ezért örömmel, lelkesedéssel dolgozott mindennap – folytatja.

Ám az unoka nem sejtette, hogy valaha egy malom lesz a munkahelye, őt a külkereskedelem foglalkoztatta. Aztán a rendszerváltozás környékén nagyapja meggyőzte, hogy vásárolják vissza a dédszülőktől átvett, az 1950-es években államosított családi malmot. Harmati Lászlónak volt bejárása az üzembe gyerekkorában is, mert a nagyapját az államosítás után néhány év múlva visszahívták dolgozni, ezért végül az unoka is igent mondott. Otthonos volt számára a környezet, most így emlékezik vissza erre: – Ha beleszagoltam a lisztbe, mindig is úgy éreztem, hogy Isten elültetett bennem egy magot. A mag aztán életre kelt, és bár sok év telt el, de teljes szívvel, odaadással kezdtem el a szakmát.