Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Azzal számolok, hogy szeptember közepétől romlani fog a helyzet, de akkor sem kell olyan országos bezárásra készülni, mint amilyen márciusban volt. A tantermen kívüli, digitális munkarend szerinti oktatást pontszerűen is elrendelhetik, ha valamelyik járásban vagy településen a járványügyi intézkedések ezt szükségessé teszik.

Nem tudni előre, hogy mi lesz a következő élethelyzet, csak egy biztos: a változatlanul hűséges Isten ott lesz a jövőben is. Felkerekednek, és mindennapi csodákat megtapasztalva, néha zúgolódva és megtört reménységgel haladnak tovább, majd elérkeznek a „Kánaánba”. Isten vezeti őket, és közben tanulnak.

Több hónapos gyűjtőmunka után kezdődött a négy (évszakonként egy) szöveggyűjtemény és módszertani segédkönyv kidolgozása és fejlesztése, amelyben egy éven keresztül 30 pedagógus közel 800 gyerekkel végzett munkája jelentett kontrollt és visszajelzést mind a szövegekre, mind a tanegységekre.

„Úgy hiszem, a fiatalok és az idősebbek egy része is szereti, hogyha az éneknek pezseg a ritmusa, és megmozgatja nemcsak az elmét és a szívet, hanem talán a lábat is. Ebbe az irányba is kellene változtatni a gyülekezeteink éneklésén, hogy az örömöt megéljük, megértessük és láttassuk is.”

Egy telefonbeszélgetésben vagy egy hagyományosan írt postai levélben ugyanazt kifejezhetjük, amit korábban egy kézszorítás vagy simogatás mondott el. A szemünk csillogásával, tekintetünk melegével jelezhetjük barátságunkat, ezek hallhatók, láthatók, érezhetők a maszkok mögött is. Hála a modern technikának, a világháló útján új találkozási lehetőség, „érintkezési felület” az online kapcsolat.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

„Már nem tudok olyan aktívan templomba járni, de mindennap hálát adok azért, amit eddig kaptam az Úr közelében. Mert ez a legnagyobb áldás. Az ő Igéje mellett élek ma is, ez éltet engem.” (Lovas Péterné Mészáros Zsófia)

„Korunkban a legismertebb a matematika elve. A matematikáé, amely úgy áll korunk embere előtt, mint valamiféle varázseszköz, amelynek segítségével mindenféle rejtély előbb-utóbb megmagyarázható.”

Hozzáférhető, jó példák bizonyítják, hogy az iskola lehet az a hely, ahol az együttérzés a másikkal, a segítés jól megtanulható. A nagy múltú református kollégiumok is ilyenek voltak. Reméljük, hogy az ősszel újrainduló oktatás kettős felszabadulást hoz: a családok megerősödését nevelő szerepükben, az iskola pedig tovább fejlődhet kulturális beavató, és a béke és szeretet gyakorlatát megvalósító, terjesztő feladatában.

A türelem a lélek gyümölcse, tehát isteni ajándék. „...az ember magot vet a földbe, azután alszik és felkel, éjjel és nappal: a mag sarjad és nő, az ember pedig nem tudja, hogyan. Magától terem a föld, először zöld sarjat, azután kalászt, azután érett magot a kalászban.” (Mk 4,26–28)

Lábadi Károly a magyar szellemi életnek itthon és a Délvidéken is csendesen, fáradhatatlanul működő szolgálattévője, hitvesével együtt. Nem a harsány médiajelenlét emberei ők, hanem az értékmentésbe, értékfelmutatásba soha bele nem fásuló, tevékeny emberpár.

A Magyarországi Református Egyház mindkét helyi testvéregyháza, a bejrúti központtal működő Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat (NESSL) és a Közel-Keleti Örmény Református Egyházak Uniója (UAECNE) is súlyos károkat szenvedett az augusztus 4-i robbanás következtében.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Fárasztó volt ez a munka, de Ruth kitartóan végezte. Egy napon a föld tulajdonosa, Bóáz is kiment a mezőre. Azonnal észrevette Ruthot, és megkérdezte a munkák felügyelőjétől, hogy mit keres itt ez az idegen asszony.

Vad Zsigmond 1990 augusztusában kezdte meg szolgálatát a Nagytemplomban. Az elmúlt harminc évért adott hálát a gyülekezet, az alkalmon pedig személyesen és videóüzeneteken keresztül is köszöntötték lelkészüket.

Fontos a személyes beszélgetés, amely sokszor nem is tudatos a gyülekezetépítés szempontjából. Mégis egy-egy ilyen alkalom – amikor elültetünk egy kis magot a másik ember lelkében – az Isten ügyét szolgálja.