Létrejötte óta – belegondolni is sok – már a 490. tanév kezdődött el a Sárospataki Református Teológiai Akadémián.

1531 az alapítás éve, iskolánk azóta folyamatosan működik, kivéve azt az időszakot, amikor 1951-ben állami nyomásra bezárták, és csak 1991-ben indulhatott újra.

Miért lehetett ilyen fontos a reformátoroknak, hogy az egyház megújítását célzó viták kirobbanása után szinte azonnal iskolákat alapítsanak?

Nem vagyok egyháztörténész, de véleményem szerint ennek okát a mohácsi vész következményeiben kell keresnünk. 1526 tragédia volt az ország számára.

A református kollégiumok – különösen a pataki – azért alakultak, hogy legyenek olyan képzett emberek, akik a népet bibliai alapon vigasztalni tudják. Ez a fajta gondolkodás tesz bennünket nélkülözhetetlenné Északkelet-Magyarországon mind a mai napig.

Tekintélyes múlttal büszkélkedhet az intézményük. Hogyan látja annak jelenlegi helyét a református egyházban, a felsőoktatásban?

A Sárospataki Református Teológiai Akadémia erőssége gyülekezettudatosságában rejlik. Nem mondunk le a tudományos igényességről, de nem látjuk értelmét annak a tudománynak, amelyik nem éri el a gyülekezetek szintjét, hiszen a teológia a gyülekezetekért van. Református közösségszervező szak például egyik magyarországi teológián sem működik, mi most is huszonnyolc új hallgatóval kezdjük az évet, folytatva azt a képzést, amelyet másfél évtizede indítottunk. De említhetném a katechéta–lelkipásztori munkatárs szakunkat, vagy a Népfőiskola keretében működő presbiterképzést is.