Közleményben fordultak a nyilvánossághoz: „Amikor az éttermek, bárok, a tömegközlekedés, az iskolák és még számos közösségi tér továbbra is működhetnek, az istentiszteletek betiltását túlzó, következetlen és egyházellenes intézkedésnek tartjuk.” Mi történt?

Szlovákiában hasonló a vírushelyzet a magyarországihoz. Ősszel megemelkedtek az esetszámok, a kormányzat szeretné lassítani a járványt. Szeptember 28-án tudtuk meg, hogy a válságstáb (mint itthon az operatív törzs – a szerk.) javaslata szerint betiltanák a kulturális rendezvényeket, sporteseményeket és az istentiszteleteket, de a gazdasági működést nem kívánják korlátozni, vagyis éttermek, szórakozóhelyek, kocsmák, boltok nyitva lehetnének. Egyetlen napunk maradt a kormányülésig, ezalatt megpróbáljuk elérni, hogy ne kelljen bezárni újra a templomainkat. Végül a katolikus, evangélikus, református egyházak egyetértésben fordultak a kormányhoz, jelezve, hogy egyetértünk a vírus elleni védekezéssel, de a teljes bezárást nem tartjuk elfogadhatónak.

Végül hogyan döntött a kormány?

Igor Matovič miniszterelnök már a kormányülés előtt sajtótájékoztatón jelezte, nem támogatja a bezárási javaslatot, hanem a korlátozott működés mellett áll majd ki. Ez végül az egyházaknak azt jelenti, hogy zárt térben ötven főig tarthatunk gyülekezeti alkalmakat. Ez a lehetőség számunkra elfogadható, mert a legtöbb gyülekezetünk kis létszámú. Néhol többen járnak templomba, például Komáromban, ahol háromezer református van, ott azt kérjük, tartsanak több istentiszteletet. Azt, hogy milyen módon osztják meg a gyülekezetet, a presbitériumokra bízzuk. Abaújszinán, ahol én szolgálok, már korábban is külön alkalmat tartottunk a hatvan év felettieknek és alattiaknak. Így most is be tudjuk tartani az állami korlátozást. A templomok teljes bezárása nehéz helyzetbe sodorta volna az egyházi közösségeket. Nem vagyok virológus, de az esetszámok ősszel jó esetben is stagnálni fognak, vagy tovább emelkednek. Ha a kormány az eredeti javaslatot fogadja el, valószínűleg idén már egyáltalán nem tarthattunk volna istentiszteleteket. A korlátozást elfogadhatónak tartjuk, mert így tudjuk működtetni az egyházi életet.

Hogyan érintette a járvány az egyházuk tagjait? Voltak megbetegedések?

Egyáltalán nem volt jellemző, hogy gyülekezeti alkalmak váltak volna gócponttá. Az első hullámot is beszámítva két-három olyan esetről tudunk, amikor istentisztelet vagy mise alkalmával kapta el valaki a fertőzést.

A lelkészeik között voltak fertőzöttek?

A kétszázharminc lelkipásztorunk közül néhányan elkapták a koronavírust, de ők sem a gyülekezeti élethez köthetően fertőződtek meg. Tíz alatt van azoknak a lelkésznek a száma, akik karanténba kerültek azért, mert például családi rendezvényen vettek részt, ahol a kontaktkutatás szerint volt koronavírus-fertőzött.

Mi az oka, hogy az egyházukban tapasztalt megbetegedések, karanténok száma alacsony a szlovákiai országos esetszámokhoz viszonyítva?

Sok a falusi, kisebb gyülekezet. A mi egyházunk elsősorban nem a nagyvárosokban van jelen, ahol a járvány is erősebb. Pozsonyban például egy gyülekezetünk van. A kistelepüléseken jóval kevesebb eset van. Azért is tartottuk volna elfogadhatatlannak, hogy az összes templomot be kelljen zárni, mert sok településen nem is volt fertőzött.