Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és- értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Az egyedülléttől – szeparációtól –, szorongástól, sötétségtől, sőt a gyermeki védtelenségből, kicsiségből eredő gyermeki félelmet is finoman, szeretettel, szelíden gyógyíthatják a mesék – mondja Bagdy Emőke. – Értékük, hogy van magatartási és erkölcsi üzenetük, amely beivódik.
Létezésünket Istenen kívül más nem képes igazolni. Önigazoló ördögi köreinkből békét és gyógyulást csak akkor nyerünk, amikor Isten ad nekünk igazat, amikor Isten igazít meg minket. Ez az evangélium örömhíre. Ez van benne leírva. Van lehetőség szabaddá válni attól a belső kényszertől, hogy saját eredményeinket lobogtatva állandóan igazolni akarnánk létezésünk értelmét.
Szívügye a kis falvak reformátussága. A nehezebb utat választotta, amikor minden hívás ellenére hűséges maradt a szülőhazájához. Pásztor Dániel, a tiszáninneni egyházkerület püspökjelöltje azt vallja: – Lelkiségemet azok ítélhetik meg, akikhez szólok. Rám az bízatott, hogy a legfontosabb üzenetet itthon továbbadjam. Átéltem, mit ad a vigasztalás, a remény. Hiszem, hogy más is átélheti ezt a csodát.
Templomot épített és intézményeket alapított az egykori szocialista iparvárosban. Szolgatársai megbecsülése mellett Krisztus szolgálatát tartja legfőbb feladatának Varga István tiszaújváros-tiszaszederkényi lelkipásztor, a tiszáninneni egyházkerület egyik püspökjelöltje. – Azt kívánom, legyünk nyitottak, bízzuk dolgainkat jobban az Úristenre! Semmit ne akarjunk nélküle megoldani.
Országosan is súlyos problémát okoz az elnéptelenedő falvak és a fogyatkozó kis gyülekezetek kérdése. Összetett ez: vannak fogyatkozó közösségek, amelyeken úrrá lesz a lemondás, máshol tizenöt-húsz ember erős magot képez, hitelességükkel, odaadásukkal másokat is bevonnak – mondja Csernaburczky Ferenc iskolaigazgató, borsod-gömöri egyházmegyei gondnok.
Csodálatos szerkezet az ember, mennyi-mennyi helyen és módon elromolhatna, mennyiféle baja lehetne, mégis működünk. Ugyanakkor ügyeltem pszichiátrián is, és láttam, hogy sok betegségnek a szeretetlenség az oka. Ha az ember maga alatt van, minden súlyosabban érinti – állítja Molnár Pál, a Miskolc-Tetemvári Református Egyházközség presbitere.
Lehet, hogy tudunk válaszolni néhány olyan kérdésre, hogy mit tesz az ember a világban, de ettől még teljes homályban marad az, hogy tulajdonképpen mi történik a világgal és benne az emberrel. Erre igazán akkor lehetne válaszolni, ha látnánk az egészet, mégpedig a vége felől. – A világról csak akkor lehet többet mondani, ha összefüggésbe hozzuk azzal, ami nem a világ: Istennel.
Szabadságunk van arra, hogy tehetségünk és képességeink szerint éljünk és dolgozzunk, építsünk vagy romboljunk. Józanság kell ahhoz, hogy felmérjük, hol vannak a saját határaink. Ha túlpörög bennünk az akarás, olyan célokért küzdünk, amelyek nem Istentől valók, elfáradunk, elszabadulnak az indulatok.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
„Civil” nagymamaként igen meghatódtam, és megörültem a váratlan üzenetnek, amelynek minden libbenése azt mondta nekem: „Ne félj, nagymama, fogunk még találkozni, sátrat építeni, a zongorát nyúzni és énekelni!” Az üzenő pertlit hátrahagyó három kislányról pedig Debrecen egyik püspöke, Nógrádi Mátyás jutott az eszembe...
Októberre már beérett az évi utolsó termés, lassan a dércsípte naspolyát is lehet szüretelni – itt van tehát az ideje a számvetésnek, így az emlékezésnek és a készülődésnek is. A hulló falevelek igyekeznek beborítani az utolsó lomtalanítás morbid maradékait – az emlékektől sokan igyekeznek ilyenkor megszabadulni.
Idén a balatonakarattyai református templom építésére ajánlja fel az egyház az október utolsó vasárnapján befolyó perselyadományokat. Amíg nem készül el az épület, addig az akarattyai gyülekezetrész minden vasárnap egy kis imaházban tart istentiszteletet.
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
A döntés megszületett: a zsidókat ki kell irtani Adár hónap tizenharmadik napján. Sírtak, gyászoltak a zsidók egész Perzsiában. Sírt és gyászolt Mordokaj is. Mordokaj gyászruhában ment a királyi palotához, hogy beszéljen Eszterrel. De a palotába nem engedték be így.Amikor Eszter meghallotta, hogy a nagybátyja gyászruhában sír a palota bejáratánál, azonnal kiküldte szolgálólányait.
A 139. zsoltár szavaira figyelve kezdődött a Zsinati Tanács október 14-i ülése, amelyet, tekintettel a járványhelyzetre, online formában tartottak. – Valósággá válik a zsoltár felirata: Isten mindenütt jelen van – mondta nyitóáhítatában Pásztor Dániel tiszáninneni lelkészi főjegyző. – Bár távol vagyunk egymástól, a szívünk mégis egy lehet, mert összeköt bennünket Lelke által – tette hozzá.
Megújult a borsod-abaúj-zempléni Kesznyéten református temploma. A beruházás érdekében a református gyülekezetek is összefogtak, két éve országos perselypénzadomány is a e megújulást támogatta. Teljes körű felújításra volt szükség. Tizenkét év után először tartottak istentiszteletet a kesznyéteni templomban.
–Tizenhárom hétközi alkalmunk van rendszeresen, én öt csoportot vezetek. Évekig végeztem a felnőttkonfirmációi oktatást, ma a korosztályos tartozik hozzám, és azt élvezem a leginkább. Szeretem a gyerekeket, és szeretek velük időt tölteni, játszani, tanítani őket. A lelkigondozás szolgálatát is rendszeresen végzem, igyekszem kísérni a bajba jutottakat, meghallgatni őket.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Fodor Ferenc, a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem oktatója (XI. 30.) és Bella Violetta református lelkész, teológus (XII. 1–6.) osztják meg velünk gondolataikat.
Miközben Finnország Legfelsőbb Bírósága előtt tovább zajlik a sokak által bibliai perként említett eljárás, Päivi Räsänen Budapestre látogatott. Ügye történelmi jelentőségű Finnországban és egész Európában. – A modern korban valószínűleg most először fordul elő, hogy tulajdonképpen a Biblia kerül a vádlottak padjára: az ügy középpontjában a bűn fogalma áll és az áll, amit a Biblia tanít róla... – mondta el lapunknak a finn parlamenti képviselő.
Gyermek- és serdülőkorú sportolók számára létrehozott sportegészségügyi centrummal bővült a Bethesda Gyermekkórház. – Óriási az érdeklődés a családok és az egyesületek részéről is, hiszen gyermekek tekintetében ilyen komplex ellátást egyelőre nem végez más egészségügyi szolgáltató rajtunk kívül. Ezt felismerte a sportszakma is – tudatta Hajnes József stratégiai igazgatóhelyettes.
Az egyik legemlékezetesebb karácsonyestémet elevenítem fel. Az istentisztelet alatt is imádkoztunk beteg ismerősünk gyógyulásáért, a feloldódást az Úrhoz való fohászkodásban találtuk meg. Életét sikerült orvosa segítségével megmenteni, visszahozni őt a szerettei közé, és még számos évet élhetett meg. Ezért is éreztük úgy akkor feleségemmel együtt: Isten vezetett oda minket abban az órában, amint az ő eszköze volt a beavatkozást végző orvos kollégám is.