Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Felkészültek a gépi lélegeztetésre a nyíregyházi Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában. Van mentálhigiénés csoportjuk, és intézményi lelkész is segít ebben a lakóknak. Vári Zoltán intézményvezető szerint nem elég elkerülni a betegséget, az elszigeteltséget is oldani kell.

A gyertyát meg kell gyújtani, hogy világítson. A Jézus által említett világosságot azonban felülről kapjuk. Amikor a keresztyén ember világít a maga szűkebb-tágabb családjában, környezetében, nem a maga fényét sugározza, hanem azt, amelyet Jézus hozott erre a világra és adott át tanítványainak.

Magához hívta Teremtője Adorján Gusztávot, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatóját. Isten hatvanhat évet adott neki. Életét az „orando et laborando – imádkozva és dolgozva” jelszava alapján élte.

Egy jó gyülekezet befogadó, ezért a személyes találkozásoknál nem tudok jobbat kitalálni. Az elmúlt időszakban nagyon sokat tettünk azért, hogy a különböző találkozókon elmondhassák az emberek, mivel küzdenek, mi foglalkoztatja őket – tudatja Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, kerülete egyetlen püspökjelöltje a következő hat évre.

A gyülekezetekkel való aktív kapcsolattartásban és az őszinte párbeszédben látja legfőbb teendőit Molnár János, a tiszántúli egyházkerület főgondnokjelöltje. – Egyházunk egységes, de a négy kerületnek különbözőek a lehetőségei. Itthon felelősséggel tartozunk partiumi, erdélyi és kárpátaljai testvéreinkért – leginkább az utóbbiak segítése kötelességünk.

„Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra.” Hogyan képes így látni a testi és lelki megpróbáltatásokat? Nem csak áltatja magát, nem illúziókat kerget? Nem: szilárdan hisz. A jutalom, az örök dicsőség reménye mindezeket felülírja benne.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

– A lelkész nem egyedül dolgozik, a gondnok nem egyedül cipeli a terheket, a presbitérium nem a lelkipásztor nyakába zúdítja a teendőket, hanem közösen tesszük a dolgunkat – tudatja Rácsok András arnóti lelkész. – A Borsod-Gömöri Református Egyházmegye jóváhagyta az Arnóti Református Missziói Egyházközség kérelmét, hogy önálló anyaegyházközség legyen a jövőben.

A keresztyén meggyőződés Isten Igéjének a létéről éppen azt üzeni, hogy az ember önmagában mindig is tudatlanságban szenved, és rászorul arra, hogy sorsát ne önmagából magyarázza. Isten Igéjének a léte azt jelenti, hogy az embernek nem kell bezárulnia önmagába, hanem láthatja önmagát mintegy „kívülről”, úgy, ahogy van. Isten felől.

Kárpátalján nőttem fel, ahol az egészségügy színvonala messze elmarad az európai követelményektől. Nyolcéves voltam, amikor a saját bőrömön kellett tapasztalnom az áldatlan körülményeket. Épp a születésnapomon derült ki, hogy félig lábon hordtam ki egy tüdőgyulladást.

Idén olyan válságot élünk, amely minden embert érint valamilyen formában. Még az első hullám során sokan elemezték: vajon milyen hatással lesz a lelkekre, a hitéletre a világjárvány? Sokan vizionáltak megtérő tömegeket, akiket a betegségtől való félelem „odatol” az Úr ölelő karjaiba.

Örvendetes, hogy a magyar nyelvterületen ma is ilyen sokan ragadnak pennát vagy inkább tabletet, és sokan jól csinálják – értékelt Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító, a zsűri elnöke a Református Művelődésért Kutatóműhely Bebábozódás után elnevezésű versírópályázatának eredményhirdetésén.

Az igehirdetés tartalma mellett természetesen ott van az igehirdető és annak kezei is. A képen Luther Mártont látjuk prédikálni. Nagyon kifejező ez a részlet is. A két kéz pozíciója teológiai üzeneteket hordoz. A prédikátor bal kezének ujjbegyei az Ige betűit érintik. Az örök Ige megtestesülése a Biblia lapjain, de mégiscsak „holt betűk” ezek.

Idén megszervezték a Károli Gáspár Református Egyetem Tréninghetét, azaz a Károli Közösségi Napokat. Az alkalmon szigorú járványügyi intézkedések mellett online és élőben is részt vehettek az érdeklődők. Az idei rendezvényt „Jövőkép az egyházi egyetemen” címmel tartották.

Nemzetközi Patmosz-konferenciát szerveztek „A Lélek születése” címmel a Debreceni Hittudományi Egyetemen. A Patmosz kutatóintézet már hetedik alkalommal tartott tanácskozást „Az ókori keresztyén világ” témakörében, ez alkalommal, a járványhelyzetre tekintettel, az eseménybe otthonról is be lehetett kapcsolódni.

Évekkel ezelőtt döntöttünk úgy, hogy digitalizáljuk az oktatást és egységes tanulmányi platformot alakítunk ki a diákok és a tanárok számára. Ehhez a Microsoft innovatív iskolaprogramja nyújtott kiváló alapokat – ismertette Kerboltné Tóth Edit tanulmányi igazgatóhelyettes.

Eljött a nap, amikor Eszternek be kellett mennie a királyhoz, hogy könyörögjön a népéért. Ám a bejutás sem volt egyszerű, mert aki hívás nélkül a király elé merészkedett, az halállal lakolt. Ahasvérós kedves szavakkal fogadta Esztert: – Mi járatban vagy, Eszter királyné? Mit kívánsz? Még ha országom felét is, megkapod! – Ha jónak látja a király… – kezdte Eszter a kérését. De vajon hogyan folytatta?

A Szilády Áron Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre emlékhelyeket szépített meg és sírokat gondozott a kiskunhalasi régi református temetőben. A több mint háromszázhatvan éves alma mater számos jeles tanára, igazgatója, lelkésze nyugszik a sírkertben.

Ünnepi istentiszteletet tartott a baktalórántházi református gyülekezet, hogy hálát adjanak az Úrnak a Trianon-emlékmű és a Bárka Református Óvoda és Bölcsőde átadásáért. Az új épület ideális körülményeket nyújt a nevelési munkához, hiszen modern, korszerűen felszerelt létesítményt vehettek használatba a Bárka óvodásai és bölcsődései.

Hálaadó istentiszteletet tartott a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség: elkészült a templom huszonnégy harangból álló harangjátéka. Fekete Károlyt tiszántúli püspök a 33. zsoltár verseivel szentelte fel. Az istentisztelet után az új harangjáték klasszikus zeneműveket szólaltatott meg. A gyülekezet a templom előtti téren hallgatta.

– Azt gondolná az ember, hogy egy kis gyülekezetben a lelkésznek semmi dolga sincsen, de ez nem így van. Én vagyok a gyülekezet lelkésze, hitoktatója, könyvelője, harangozója, a helyi közmunkaprogram vezetője és igazából minden. A Debreceni Egyházmegye egyik legkisebb gyülekezete vagyunk, közel a városhoz, ezért a fiatalok rendszerint ott keresik a boldogulást.