Hat évvel ezelőtt, 2014. november 13-án, úrvacsorás istentisztelettel fejezte be munkáját az MRE XIII. Zsinata. Az új összetételű Zsinat 2015. február 25-én gyűlt össze először a budapesti zsinati székházban.

SZEMÉLYI ÜGYEK

Egyházunk legfőbb döntéshozó testülete alakuló ülésén Bogárdi Szabó István dunamelléki püspököt választotta lelkészi elnökének, Huszár Pál dunántúli főgondnokot világi elnökének, helyetteseik pedig Fekete Károly tiszántúli püspök és Ábrám Tibor tiszáninneni főgondnok lettek. A százfős testületet még kétszer hívták össze abban az évben: az áprilisi ülésszakon Veres Lajos piliscsabai presbiter lett az új zsinati jogtanácsos, Gáborjáni Szabó Botond debreceni gyűjteményigazgató pedig az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnöke, míg a novemberi ülésszak megerősítette Gér András zsinati tanácsosi megbízását.

Korábban a Kálvin Kiadó, a Református Lelkészi Nyugdíjintézet, a Református Pedagógiai Intézet, a Református Missziói Központ és az Egységes Gyógypedagóiai Módszertani Intézmény igazgatóját, valamint a Reformátusok Lapja, a Confessio, a közmédia vallási rádió- és tévéműsorainak felelős szerkesztőjét is közvetlenül a Zsinat választotta egy-egy hatéves zsinati ciklus idejére. A 2015-ös törvénymódosítások azonban – az Elnökségi Tanács javaslata alapján eljáró – a Zsinati Elnökség hatáskörébe utalták a már említett vezetők kinevezésének és visszahívásának jogát.

Az egyházi tisztségviselők választása is több ponton változott: lehetővé tették, hogy a gyülekezeti gondnok lemondása vagy elhalálozása esetén a közösség új világi vezetőjének megválasztásáig ideiglenes gondnokot válasszon maga közül a presbitérium. Emellett a mostani tisztújításon az egyházmegyei és az egyházkerületi főjegyzőket a korábbi gyakorlattal ellentétben már nem az egyházmegyei közgyűléseken jelölték és nem a presbitériumok választják, hanem a január elsején hivatalba lépő egyházmegyei, illetve egyházkerületi elnökségek javasolnak maguknak helyetteseket, akikről az illetékes közgyűlés dönt majd. Módosították az egyes tisztségek betöltéséhez szükséges feltételeket, valamint kikötötték azt is, hogy egyházmegyei és egyházkerületi elnökségek esetében egy személy csupán egy tisztségre fogadhatja el a jelöltséget.

STRATÉGIAI KÉRDÉS AZ OKTATÁS ÉS A NEVELÉS

Ciklusterv nélkül kezdte meg hatéves munkáját, és az Egyházi Jövőkép Bizottság előző ciklus végére elkészült jelentését sem tárgyalta az új összetételű Zsinat, a református oktatás területén viszont folytatódott a stratégiai gondolkodás: 2016-ban ugyanis megkezdődött a református köznevelés-fejlesztési stratégia kidolgozása. Küldetésnyilatkozat és fejlesztési tervek megfogalmazása után 2019-ben el is kezdték megvalósítani a stratégia első ütemét.

Jelenleg a református köznevelési intézményhálózat rendszerszintű fejlesztésére, az intézményvezetők szakmai támogatására, a keresztyén szellemiségű és korszerű módszertani és tananyagok készítésére, a református pedagógusok hivatásmodelljének kidolgozására, valamint a keresztyén nevelőtestületek támogatására koncentrálnak. Az állam is segítséget nyújt ehhez, egymilliárd forintot biztosított tananyagfejlesztésre, harmincmilliárdos támogatásából pedig hatvanhat református óvoda épülhet és újulhat meg országszerte.