Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Jobb minőséget szeretne adni a református gyermekkórház a betegeknek annál, mint amit a törvény előír. Kisbuszra gyűjtenek, amellyel táborba vihetik a gyerekeket, és amely segítségével Kárpátalján is gyógyíthatnának. Bencze János diakóniai igazgatót kérdeztük.

Várjuk, hogy jobb lesz a helyzet, hogy Isten kiemel minket a bajból, hogy ne kelljen félteni a szeretteinket, egészségünket, hogy ne nyomasszon tovább a sok otthon töltött idő, a kétely, hogy megmarad-e az állásunk, vagy találunk-e újat. És ott a kérdés bennünk: milyen lesz a karácsonyunk? Tudjuk-e majd együtt tölteni azokkal, akiket szeretünk?

A futás iránti szeretetről, arról, hogyan vált ez a sport karitatív munkává, Gui Angéla jótékonysági aktivistával, karitatív futó nagykövettel beszélgettünk. Szó esett a gyermekotthonok támogatásáról, a kárpátaljai gyermekotthonnal való kapcsolatáról, jövőbeli terveiről.

A Nagyvárad téri gyülekezet 1908-ban alakult. A múltját gondosan őrző és ápoló gyülekezetet 2009 óta vezeti Zila Péter, akit a Hajdúböszörmény-Kálvin téri Református Egyházközségből hívott el a Nagyvárad téri presbitérium. Szerinte a gyülekezetnek úgy kellene működnie, mint egy normális családnak, ahol együtt vannak a szülők, a nagyszülők és az unokák is.

Ha valaki kiskorú, az általában nem ismeri a törvényeket, amik meghatároznák az életét, nem látják a határaikat, és nincsenek tisztában azzal, hogy mikor cselekszenek helyesen, és mikor helytelenül. Pál a zsidókhoz írt levelében lelki kiskorúságról beszél, nagykorúaknak pedig azokat nevezi, akik meg tudják különböztetni egymástól a jót és a rosszat.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősíti a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra ösztönző elmélkedések. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Több tulajdonosváltást is megélt a Szigetszentmiklós-Újvárosi Református Egyházközség épülete, mire templommá alakult. Volt magántulajdonban, állami kézben, otthont adott a Szigetszentmiklósi Rendőrkapitányságnak, és a rendszerváltás után vált gyülekezeti templommá. Morva Ákos lelkipásztort és Varga Emese beosztott lelkészt kérdeztük.

A karácsony eredete történeti eseményre nyúlik vissza. Olyan eseményre, amely a világ történetét radikálisan megváltoztatta. Megszületett valaki, akinek az élete, a tevékenysége, a tanítása korokon átívelő hatást gyakorolt és gyakorol a világra. Ennek fényében teljesen jogos azt állítani, hogy Jézus születése egyetemes jelentőségű az egész emberiség számára.

Isten nem azt ígérte, hogy Krisztus második eljöveteléig a teljes béke korszakát éljük át, hanem igenis az egyre szorítóbb nehézségeket, ahol a gonosz erői fenyegetnek bennünket. Igaza van a modern meséknek: szükségünk van a kitartásra, szükségünk van erőre, és szükségünk van hősiességre.

A hitetlen, az Istentől rejtőzködő ember azért fél a világosságtól, mert az nemcsak a környezetét világítja meg, hanem őt magát is. Az ember pedig szereti rejtegetni a bűneit a sötétben, az árnyékban. Ezért elég a legtöbb embernek az adventből és a karácsonyból is egy kicsike fény.

„A gyermekeké az Isten országa” – mondja Jézus. Mert ők tudnak igazán lelkesedni mindenért, a betlehemi jászolért, a karácsonyfa alatt elhelyezett ajándékokért, amelyekkel azonnal játszani kezdenek. Gyermeknek lenni ugyanis azt jelenti: szüntelenül játszani, vagyis az álmokat, vágyakat, elképzelt történeteket valóra váltani.

Online díjátadóval zárult a 23. Faludi Nemzetközi Filmszemle: értékelték a legjobb alkotásokat, köztük az ökumenikus zsűri által kiválasztott filmet is. Idén ezt az elismerést Magda Strzyzyáskának ítélték oda rövidfilmjéért. Az A day like today üzenete: a másik iránti nyitottság és az a képességünk, amellyel lemondhatunk saját vágyainkról, közelebb visz minket egymáshoz.

Franciscus Pariz Papai (Pápai Páriz Ferenc) hivatásainak száma igazi polihisztort mutat: orvos- és bölcsészdoktor, filozófus, szótárszerkesztő nyelvész, író. „A béke embereként” tartják számon. A rendíthetetlen hit és hűség jellemzi. Úti feljegyzéseiben megtalálhatók a hitéleti elemek. Többek között bölcsészdoktor, filozófus, szótárszerkesztő nyelvész, író, orvos és kollégiumi tanár is volt.

„Élményt adni. Játszani. Fejleszteni. Törődni. Bátorítani. Nevetni. Közösséget építeni” – hét nap alatt ezzel a hét üzenettel foglalták össze a Bárka tábor céljait a program Facebook-oldalán. Az eseményt egyházunk szervezi nyaranta, hogy vidám élményeket nyújtson a rászoruló gyermekeknek. A tábor ingyenes, ehhez támogatásra is szükség van.

Az öreg Simeonról / többet szól a fáma, / aki Jézust régóta várta-várta, / s akinek faág-karján repeshetett a Gyermek aztán, / ott, a templom szentséges mélyén...

– Petrőczi Éva József Attila-díjas költő versét adjuk közre

Vörösné Baracsi Erzsébet faipari mérnök, belsőépítész tervező művész (1956–2020) a minőség embere volt. Pál apostol nem anyagi minőségről beszél, hanem szakrális alapról és arról, hogy életünk során mindnyájan meghívást kapunk arra, hogy csatlakozzunk egy óriási építkezéshez.

Pál Csaba nyugalmazott lelkipásztor hatalmas tenni akarással végezte munkáját. Hajdúhadházon teljesedett ki a gyülekezetért, templomáért, városáért érzett lelkészi felelőssége. Lehetetlent nem ismerő szervezőmunkája eredményeként 2008-ban a városban református óvoda, majd egy évvel később iskola kezdte működését.

– Hívő családból származom, tizenöt évesen csatlakoztam a hajdúszoboszlói gyülekezet ifjúságához. A lelkészi elhívást tizennyolc éves koromban kaptam, néhány hónappal az egyetemi jelentkezés előtt. A családom megdöbbent, hogy nem orvosi vagy gyógyszerészi pályára lépek, pedig reál beállítottságú ember voltam.