Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkész, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

Nem mondom, hogy tömegesen, de vannak megtérések a börtönben. Aki szabadulása után három évvel is ott van a templomban, az tényleg megtért. Ismerek ilyen testvéreket is – mondja Koroknai András, a Szegedi Fegyház- és Börtön nyugalmazott börtönlelkésze.

Mindig ott van az a tűz is az életünkben, amely bár rémisztőnek tűnik, nem rejt fájdalmat. Arra hív, hogy átformáljon – megfoghatatlanul, felfoghatatlanul, de a békéről tanítva. Mi történne, ha engednénk, hogy ez a tűz lobogjon életünkben? Ha hagynánk, hogy ne csak a tragédiák alkalmával égjenek a lángok, hanem mindennap?

Héderfája református haranglábja szándékos gyújtogatás miatt égett le. Az erdélyi település gyülekezete a tűz utáni vasárnapi istentiszteleten úgy döntött: a régivel egyező haranglábat épít. Nem haragszanak, nagyon megrendültek, de bíznak Istenben – mondják a Maros megyei falu lakói.

Sok olyan jelentkezőnk van, aki tavaly vagy az első évben oktatóként vett részt a táboroztatásban, most pedig önkéntesként, azaz pótapuka-pótanyukaként szeretné segíteni a táborlakókat. Ennek oka: szeretnének más szerepeket is kipróbálni, más minőségben is időt tölteni a gyerekekkel – tájékoztat Becze Orsolya, a Bárka tábor szakmai vezetője.

... a szív a szeretettől, mert megöli az ént, a sötét zsarnokot – mondja az ősi keleti bölcsesség. Ez még a szülői, házastársi, rokoni, baráti szeretetkapcsolatokban is tapasztalható igazság, hát még akkor, amikor az ellenségről van szó! A hegyi beszéd csúcsa éppen ezt emeli életünk és magatartásunk középpontjába. – Jézus példáiban világos: a szeretet nem jóérzés, szimpátia kérdése, hanem életforma.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Előrehoztuk a konfirmáció időpontját tizenhárom éves korra, mert azt tapasztaltuk, hogy nyolcadik osztályban a ballagás és a nyelvvizsgák annyi plusz teherrel járnak, hogy nehéz méltóképpen beilleszteni ezek közé a fogadalomtételt – tudatja Édes Árpád, a kiskunhalasi gyülekezet vezető lelkipásztora.

– Mit keres a fiatal fotóművész, amikor a latrokat fotózza? Sajátos zarándokút ez, a kálvária katatón stációja, amely éveken keresztül tart. Zellei Boglárka miért nem a középen keresztre feszítettet figyeli? Meddig maradnak a latrok a kereszten? Talán épp a XXI. század veszi le őket – mondta a tárlatnyitón Hegedűs Gyöngyi költő.

A keresztyénséggel az a „baj”, hogy hiányzik belőle a bátorság és az a hit, hogy az ember végül képes legyőzni a betegség és a halál hatalmait, vagyis azokat a korlátokat, amelyek megakadályozzák, hogy teljes ura legyen saját életének. Ezt a problémát úgy oldja meg, hogy a végső győzelmet a túlvilágba helyezi, az élet feletti uralmat Istennek engedi át ahelyett, hogy bízna saját hatalmában.

Számomra a két sákramentumot, a keresztséget és az úrvacsorát a konfirmáció köti össze, a személyes döntés Krisztus és Egyháza mellett. Az úrvacsoravétel valamiképpen mindig ennek a személyes döntésnek az újbóli megerősítése, a bizonyság, a bűnbánat és megtérés nyilvános vállalása.

A román társadalom megdöbbent. Mert eddig abban a hitben élt, aki celeb, annak minden percét ezrek figyelik. Annak minden órájára töméntelen barát jut. Az nem lehet egyedül. Rengeteg embert ismerek, aki ebben a tévhitben ringatja magát. Eszerint is él. Látom, ha sétált, ha főzött, ha evett, ha virágot locsolt, ha elköszön a nap végén.

A diákok többsége falusi környezetből, messziről is – például a Küküllő mentéről, a Gyimesből, a Gyergyói-medence településeiről – érkezik. Felekezeti szempontból sem tesznek különbséget: a bentlakók mintegy fele református. Katolikusok, unitáriusok is sokan vannak – vázolja a közösség összetételét Juhász Ábel.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Más fáraók idején még az ínséges időkben is behajtották az adót, nem nézte senki, marad-e annyi élelme a szegény földművesnek, hogy kihúzza családjával a következő aratásig. József azonban bőven hagyott gabonát a parasztok magtáraiban, éppen eleget, hogy bőven megéljenek, és még jusson a következő évben vetőmagnak is.

Minden gazdálkodó kiszolgáltatott a természetnek, ennek elfogadásában a hit hatalmas segítség. Csombordon a helyi borászok a gyülekezet aktív tagjai, többen presbiterek is. – Nálunk reformátusnak lenni létkérdés: ebbe születtünk, és majd reformátusként is halunk meg – vallja Vass Attila borász.

– Örömmel tapasztaljuk, hogy az utóbbi évben több olyan család jelent meg az istentiszteleteken, akikről tudjuk, hogy az intézményen keresztül kerültek kapcsolatba velünk. A mi feladatunk megszólítani az egyházhoz egyáltalán nem kötődőket, de azoknak is vonzó közösséget nyújtani, akik esetleg valahol negatív élményeket szereztek, ám itt lépni tudnak az Isten felé.