A felelősséggel élni kell!

Előfizetek

„Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon (Lk 12,48)” – vallja Édes Árpád, a kiskunhalasi gyülekezet vezető lelkipásztora. A Bács-Kiskun megyei kisvárosban nem nehéz reformátusokkal találkozni, hiszen a település központjában a templom mellett egyházi fenntartású óvoda, iskola és szociális otthon is működik. Aki pedig messzebb él, vagy éppen úton van, annak csak a rádiót kell bekapcsolnia, a gyülekezetnek ugyanis saját csatornája van. A missziós munkának előbb-utóbb beérik a gyümölcse, ez évben például már több mint hatvanan tesznek majd konfirmációs fogadalmat.

A kiskunhalasi lelkészi hivatal tekintélyt parancsoló szobái egy csapásra vidám és otthonos közösségi térré változnak, ahogy megjelenik Kántor, a segítőkutya – mi is vele találkozunk az elsők között. A kistestű keverék otthonosan mozog a parókia udvarán, jó néhány istentiszteletet és hittanórát végigült már, Kántor ugyanis mindenhova elkíséri gazdáját, aki augusztus óta szolgál a gyülekezetben: Arany-Michels Tímea epilepsziával él, ezért különleges kutyája nélkül szinte egy lépést sem tesz. Az állat megérzi a rohamokat, és ugatással, ugrálással akár öt-hat órával előre is jelezni tudja azokat.

Édes Árpád, a kiskunhalasi gyülekezet vezető lelkipásztora. Amikor idekerültünk, a kutyát sokkal hamarabb megjegyezték az itteniek. Az iskolában is úgy emlegettek, hogy a kutyás tanár néni – köszönt bennünket a fiatal lelkipásztor, aki férjével egy apró borsodi faluból költözött Kiskunhalasra. Itt a korábbi tapasztalataikra építve rögtön bekapcsolódtak a gyülekezeti munkába. – Próbáljuk beindítani a cigánymiszsziót. Kicsit szokatlan ez nekünk Borsod után, de nagyon szeretjük ezt a szolgálatot. Itt teljesen más a cigány kultúra, sokszor nem is értjük őket, mert saját nyelvükön beszélnek. Házaknál tartunk alkalmakat, nagyon sokat játszunk a gyerekekkel, kötetlenül beszélgetünk – foglalja össze eddigi tapasztalatait Tímea.

KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ ISKOLA

A lelkipásztort nemcsak családok fogadták szeretettel, hanem a templomtól néhány száz méterre álló református iskolába is gyorsan beilleszkedett. A Szilády Áron Református Gimnáziumban csaknem hatszáz diák tanul nyolc- és négyévfolyamos képzésben, az intézmény – névadójához méltó módon – igazi reformátori szellemiségű iskola. Tantárgyak helyett sokszor projektek és témahetek alapján tanítanak, az ötödik osztályosok most például egy képzeletbeli tanyán dolgoznak.

Fotó: Somorjai Balázs

– Ennek az a célja, hogy a diákok négy-öt fős csoportokban különböző témákat dolgozzanak fel egy-egy tanév alatt. Most választanak egy települést, és év végén be kell mutatniuk a történelmét, vallását, mezőgazdaságát, domborzatát. Itt több tantárgy is összedolgozik, például a természetismeret-órán az állatokról és növényekről tanulnak, rajzórán pedig megtervezik a házat – avat be bennünket Szabó Ferenc, az iskola igazgatóhelyettese. Mint mondja, a tanításon túl rendkívül fontosnak tartják a diákok lelki nevelését is, így például minden hétfőn közös áhítattal kezdik a hetet, de a hittanóráknak is fontos szerep jut. Talán ennek is köszönhető, hogy érettségi után több diákjuk is a teológián folytatta tanulmányait.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!