„Ez okozza az egyre nagyobb hőséget”; „Ez áll a dolog hátterében”; „Ez az oka a visszatérő náthának”; „Ilyen idő lesz a hétvégén”; „Ilyen lesz a tavasz” ; „Ekkor lesz a tavaszi szünet”; „Ekkor játsszák a szezon meccsét”; „Ekkor adják át az orvosi rendelőt”; „Ekkora béremelést akarnak”; „Ekkora értékben épülnek raktárak Magyarországon”; „Ekkortól jön gyökeres változás az időjárásban”; „Ennyi évesen vesznek a legtöbben saját lakást”; „Ennyi diák vállal munkát évente az országban”; „Ehhez kezd a focista a visszavonulása után”; „Ebben a korban kezdenek telefonozni a gyerekek”; „Ennek köszönheti győzelmét” a sportoló…

Unos-untalan találkozunk a média, elsősorban az internetes újságírás címadási gyakorlatában a mutató névmások e dömpingjével. A közlők szándéka nyilván a teljes szöveg elolvasásásra való késztetés. E jóindulatú magyarázat mellett lehet persze kevésbé megértő, barátságos (és sejtelmünk szerint gyakoribb) értelmezés is: nevezetesen az, hogy mesterséges olvasótoborzás, afféle kattintásvadászat sejlik a háttérben…

Akár így, akár úgy világítunk rá a szóban forgó jelenségre, az idézett névmásözön a médiaközlések pontossága, konkrétsága ellenében hat, egyszersmind feleslegesen rabolják az olvasó idejét az ezekhez hasonló, titokzatoskodó címek.

A citált példákat úgy is tálalhatta volna az üzenet feladója, hogy a körülményeskedés, művi talányosság helyett rögtön elmondja a lényeget. Pl.: a globális felmelegedés okozza az egyre nagyobb hőséget; a kevés alvás is okozhat visszatérő náthát; meleg, napsütéses idő lesz a hétvégén; április 9-től 14-ig lesz a tavaszi szünet; évente háromszázezer diák vállal munkát itthon; kétéves kortól a gyerekek fele „kütyüzik” stb.

A lényeg közlésének elodázása, a hírek böngészőinek indokolatlan és elkerülhető várakoztatása, a mesterséges titokzatosság helyett az információt célszerű világosan és egyenesen közölni.