Önkéntesek nélkül nem megy
Messze még a nyár, és a szeles februárban nehéz elképzelni, hogy néhány hónap múlva ismét több száz hátrányos helyzetű gyermek lubickol majd a Balatonban a Bárka tábornak köszönhetően. De hogy ez megvalósulhasson, a szervezőknek – alkalmazva az elmúlt két esztendő tapasztalatait – még sok feladatot kell megoldaniuk. Ezek közül az egyik legfontosabb és legaktuálisabb a megfelelő oktatók és önkéntesek toborzása. Többek között erről kérdeztük Becze Orsolyát, a tábor szakmai vezetőjét.
Immár a négyéves projekt harmadik évadánál tartunk. Hol tartanak jelenleg az előkészületek?
Gőzerővel folyik az oktatók és önkéntesek jelentkezése, akik a 2020-as táborainkban munkatársainkként vesznek majd részt. Január 27-én megkezdődött az intézmények jelentkezése is. Habár a férőhelyeink több mint hetven százaléka már betelt, még vannak elérhető turnusaink, ezekre érdemes minél hamarabb jelentkezni.
Milyen kritériumok alapján választják ki a részt vevő intézményeket?
Minden református fenntartású oktatási intézmény, tanoda és a nevelőszülői hálózat kap lehetőséget a részvételre, de a kiválasztásnak szigorú feltételei vannak. Mivel a tábor kiemelt célcsoportja a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek, ezért alapvető kiválasztási szempont, hogy az adott intézményből ilyen státuszú gyerekek is jöhessenek. Ezt harminc százalékos részvételi arányhoz köti a pályázat. Tehát az egy adott intézményből jelentkező gyerekek harminc százalékának ebből a célcsoportból kell kikerülnie. Tisztában vagyunk azzal, hogy lesznek olyan intézmények, amelyekben a jelentkezők között százszázalékos a hátrányos helyzetű gyermekek részvételi aránya, és lesznek olyanok is, ahol ezeknek az ellenkezője igaz. Ezekben az esetekben a tábor összlétszámában kiegyenlítődnek ezek az arányok.
Habár a kezdetekben az intézmények megkapták a tájékoztatást a program céljáról, az integrálásról, akadtak súrlódások – a társadalomban tapasztalt viszonyok alkalmanként leképeződtek a táborban. Van olyan, aki kipróbálta a Bárka tábort, de a továbbiakban nem szeretne részt venni benne?
Van olyan intézmény, amelynek képviselői tavaly úgy érkeztek a táborba, hogy nem értették pontosan, hová, milyen közegbe jönnek. Azonban ők is úgy mentek haza, hogy hasznosnak érezték a tábort, és jövőre is vissza szeretnének térni. Az idei jelentkezésekben meg is mutatkozik, hogy azok az intézmények, amelyek már részt vettek a táborban, a következő években is élnének a lehetőséggel.
Ez örömteli hír, hiszen tavaly is tapasztalták a már említett súrlódásokat gyermek és gyermek, pedagógus és pedagógus, illetve pedagógus és gyermek között.
A program részben éppen az ilyen konfliktusok megelőzését és kezelését hivatott segíteni. Ez azonban nem tanulható könyvből, csak a gyakorlatban. Tehát a súrlódásokra, a vitákra, még a konfliktusokra is úgy tekintünk, mint az élet természetes velejáróira, azok feloldásán keresztül megtanulható és megtanítható az empátia, az elfogadás.ű
A kísérő pedagógusokat is érzékenyítjük, igyekszünk nyitottabbá tenni őket a különböző szociokulturális helyzetű gyerekek iránt. Az elfogadóképesség csiszolása nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek saját élménye is. Rájuk is pozitív hatással van a tábor elfogadó és támogató közege, az élménypedagógiai keretbe ágyazott színes programkínálat, amelyből mindenki azokat az impulzusokat viszi magával, amelyek őt leginkább építik. Közösséget építünk mindenféle gyerekből és felnőttből.

Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!