Gyula belvárosában egész református sziget van, vagy ahogyan a helyiek emlegetik néha: a református negyed. Itt található a kétszáztizenöt éves templom, a lelkipásztori hivatal, a Magvető iskola és óvoda, valamint a gyülekezeti ház.

– A Tiszántúli Református Egyházkerülethez tartozó gyülekezet népegyházi szemszögből nézve ezer-ezeregyszáz lelkes – mondja Baráth János, a Gyulai Református Egyházközség lelkipásztora, majd hozzáteszi: a választói névjegyzéket a megkeresztelt, konfirmált, úrvacsorával élő, templomlátogató és a gyülekezetet anyagilag támogató tagok alkotják háromszázöten, hétszáz fő azoknak a száma, akik valamilyen módon anyagilag támogatják a gyülekezetet, a vasárnapi istentiszteleteken pedig általában kétszázötven fő vesz részt. Az aktív szolgálattevők száma meghaladja a száz főt.

MÉLYSÉGEK ÉS MEGÚJULÁSOK

A jelentős alföldi városban elég korán elkezdett terjedni a reformáció, itt élt és tevékenykedett például Szegedi Kis István, Sztárai Mihály és Gálszécsi István, a legrégibb ismert magyar kottás énekeskönyv szerzője, a török uralom alatt azonban a reformáció szinte teljesen visszaszorult. Kósa Ferenc főgondnok, akinek az édesapja egykor a gyülekezet lelkipásztora volt, a 20. századra ugorva saját emlékeit idézi fel:

– A ’40-es, ’50- es évek ébredési mozgalmának köszönhetően Gyulán is sokan megújultak lelkileg. Itt nőttem fel, szemtanúja voltam ennek az időszaknak, amikor nem fértek be a templomba, a legkeményebb Rákosi-diktatúrában kint álltak előtte az utcán, és hallgatták az igehirdetést.

A 2000-es évek elején nehezebb időszakon esett át a gyülekezet, az utóbbi nyolc évben, Baráth János és felesége, Andrea érkezése óta azonban fellendült az élet, gyarapodó, virágzó közösség lett a reformátusokból. A pár tizenhét éve házas, három iskolás gyerekük van. A férj a gyülekezet pásztoraként, a feleség intézményi lelkészként szolgál. De miben rejlik a titkuk? A presbitériummal közösen kiépítettek egy ma már olajozottan működő rendszert, amelyben kulcsfontosságú a feladatok elosztása, és ez lehetővé teszi, hogy a gyülekezet vezetője valóban a lelkipásztori munkáját végezhesse – magyarázza Baráth János. 2017 óta a főgondnok mellett egy igazgatási, egy építésügyi és egy gazdasági gondnok is szolgál, a szeretetszolgálat, a média és a tevékenységek is önálló lábon állnak, a lelkipásztor csak felügyeli ezeket.

– Nem mondjuk, hogy minden tökéletesen működik nálunk, de szépen haladnak, fejlődnek a dolgok – teszi hozzá a lelkész. Kósa Ferenc főgondnok szerint ennek az összetett tevékenységnek és feladatelosztásnak köszönhetően a gyülekezet korösszetétele is kedvezően változott. – Mi imádságosan kerestük azt a lelkészt, aki megfelel a gyülekezetünknek, az utóbbi nyolc évben pedig lélekszámban, anyagiakban és lelkiekben is felfelé ível a gyülekezet élete – mondja a főgondnok.