Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a két héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.

December elején nyolc percenként meghalt valaki koronavírus-fertőzésben Magyarországon. Nehéz így a karácsonyt ünnepelni. – A hitvallás hatósugarában lenni mindig sokat jelent – vallja Bodó Sára református lelkész. A koronavírus-járványról, annak következményeiről beszélgettünk vele.

A karácsonyi készülődés során, sok ember szívében a szorongás és a szomorúság uralkodik el. Mi fog történni ünnep tájékán? Erről visszaemlékezünk arra, hogy milyen jó volt, amikor mind együtt lehettünk. Az ünnep igazi üzenete: velünk az Isten. Ő nem hagy el egy pillanatra sem. Akár milyen életet élünk Ő akkor is ott van. Ez a szeretet. – Kató Béla erdélyi püspök ünnepi írása

A Kárpátaljai Református Nőszövetség által vezetett programokról, a szülő-gyermek szétszakítottságáról, a Benei Nőszövetségben imádságra összegyülekező közösségről, a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedésekről, az imanap megvalósulásáról Orbán Sándorné Jana Erzsébet gazdasági vezetővel, hitoktatóval beszélgettünk.

„A szeretet türelmes, jóságos, nem irigykedik, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr”. Mindent kibír. A szeretet Isten ajándéka. Az Ökumenikus Segélyszervezet szemléletformáló kampányában hirdeti, hogy „a szeretet nem árt”. A családon belüli erőszak, a bántalmazás ellen szól ez a rövid és világos kijelentés.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

A mostani járványhelyzet lehetőséget ad arra, hogy otthonunkban, egyénileg és családunkkal együtt is imádkozzunk – mondja Barta Zsolt. A Pápai Református Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Intézetének docensével, a Rédei Református Egyházközség lelkipásztorával a koronavírus-járvány közösségre gyakorolt hatásairól, a lelkészek válsághelyzetre felkészüléséről, elmaradt gyülekezeti programokról beszélgettünk.

A karácsony szokásszerűsége lelkileg az állandóság érzetét nyújtja. Sok ideológus a legfőbb ellenségnek a szokást tekinti, a változást pedig legfőbb értékként kezeli. Ez az ideológia már az egyház hitét is hagyománynak állítja be. Így válik szokássá, hogy mit gondolunk Istenről és emberről, a nemzetről és családról, a férfiról és nőről.

December nyolcadika, az advent második vasárnapját követő keddre esett. Az Egyesült Királyságban ezen a napon kezdték meg az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett védőoltás beadását. Magyarországon ugyanekkor elindult a regisztráció a vakcinainfo.gov.hu weboldalon a védőoltásra. Ekkor több mint hatezer fő volt a koronavírusban elhunytak száma.

Az ünnep idején meg kell állnunk: elcsendesedni, a karácsony valódi üzenetére figyelni. Imában hordozni a családtagjainkat, rokonainkat, betegeket, gyógyultakat, lelkipásztorunkat, presbitereket, a gyermekeket nevelő pedagógusokat. Ezen a karácsonyon hálával emlékezhetünk Szűcs Ferenc professzor úrra, lapunk teológiai főmunkatársára.

Karácsony ünnepe többszörös dráma. Nem félek a drámaszót használni. Tudom, a magyar fülnek inkább tragikusan cseng e kifejezés, de talán éppen így segít jobban megérteni azokat a nagy titkokat, amelyeket az evangélium közöl velünk. – Isteni dráma ez. Az Ige maga Isten. Az Ige által lett minden. Az Igében van az élet, és ez az élet maga a világosság.

Aki megtért és ezáltal Jézus Krisztusban van: az soha nem mondhat le a világ egyetlen sarkáról sem, ahol emberek tapogatóznak a sötétségben. Inkább úgy él, hogy Krisztus világossága rajta keresztül elérjen el ezekhez az emberekhez. Krisztus és az ő követői azokért is küzdenek, akik velük szemben állnak a világban.

Sosem éreztem nehézségnek, hogy nő vagyok a szakmámban. Valószínűleg nem tulajdonítottam nagy jelentőséget annak, hogy ez férfias szakma. Úgy tapasztalom, nem a karmester neme számít igazán, hanem a szakmai felkészültség és az emberi kontaktus – tudatja Szabó Mónika, a Budapesti Operettszínház karigazgatója.

Isten már megcselekedte a csodát Jézus feltámadásával. Innentől a feltámadott Úrra tekintve kell élnünk és szolgálnunk. Így nem a csodálatoson, hanem a tanácsoson van a hangsúly. Ő az aki Igéje és Lelke által tanácsol, vezet bennünket. A Biblia igéi állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy az Úr üdvösséges irányításában részesülhessünk.

A nemesbikki szeretetotthon harminc munkatársa ötvennyolc idős embert ápol, akik közül tizenegyen súlyos demenciában szenvednek. Nemrég azzal kerültek be a hírekbe, hogy mindannyian felépültek a koronavírusból. Utánajártunk, hogyan telik a karácsony azoknál, akik emlékeik jelentős részét elveszítették.

A koronavírus idején jobban féltek az emberek, mint egyébként. Féltették magukat is és családjukat is a betegségtől. Isten parancsa ebben a helyzetben is: „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” Nincs olyan helyzet, hogy ne bízhatnánk Istenben, ne számíthatnánk jelenlétére, ő alkotta a világot, benne minket is.

A karácsonykor a legtöbb emberben megmozdul a szeretet, és igyekszik valami aprósággal kedveskedni, örömet szerezni a másiknak. Ez az általános karácsonyi ajándékozási láz visszaemlékezés arra a legnagyobb szeretetre, amellyel Isten ajándékozta meg a világot az első karácsony alkalmával, Jézus személyében.

Ezt mondják egyházzenészeink, karnagyaink. Arra kértük őket, mutassanak be szívükhöz közel álló karácsonyi énekeket. Célunk a történetekkel arra buzdítani olvasóinkat: készülődés közben és az ünnep perceiben dúdoljanak, sőt: fakadjanak dalra! Hiszen az éneklés közösségbe helyez, akkor is, ha fizikailag egyedül vagyunk.

Jézus észreveszi a szeretetre éhező embert. Megszólította a bujkáló Zákeust is. Jézus szavára Zákeus sietve elhagyta rejtekhelyét, és örömmel befogadta őt. Ebben a Jézus-közelségben különleges dolgok történtek, melyek cikkünkben olvashatók. Az Emberfia ma is úgy jön felénk Szentlelke által, hogy megkeressen és megmentsen minket.

A világjárvány életünket átrendező hullámaiban rémisztő eseményeket látunk a korábban olyannyira irigyelt, majmolt, imádott nyugaton. Ahol az Ige jó híre helyett a pánikkeltés irányába nyitott a fül és a szív, ott értelemszerűen a félelem is nagyobb lesz. A recept csak ennyi az adventi csendet kereső embernek: kevesebb Facebook, több Ige.

Nem a külsőségek határozzák meg karácsony szent ünnepének lényegét. Karácsonykor ajándékot adunk és kapunk, mindkettő egyaránt jó, ha valóban a szeretet motiválja. Ez azonban az ünnep lényegét szorítja háttérbe. A karácsony bibliai értelemben vett, lélekben megélt ünnepe több, maradandóbb mindezeknél.

Az elmúlt hónapokban az idős hozzátartozóinknak hiányoznak egyre jobban a személyes találkozások, beszélgetések. A Schweitzer Albert Református Szeretetotthon munkatársaielérték, hogy a lakók és a hozzátartozóik kis időt együtt tölthessenek. A maszk többszöri ellenőrzése, kézfertőtlenítés és már belépéskor is fokozott távolságtartás megmaradt.

Minden emberi kapcsolatban elengedhetetlen a bizalom légköre. Mégis törékeny mindez. Mennyire megérezzük, ha valami művi, ál-, nem igazi kapcsolatra és bizalomra épül. Ez az alig húsz szóból álló irodalmi alkotás pontosan jelzi, a „kölcsönös egyetértés és bizalom” mennyire hamis is lehet, mert éppen az ellenkezőjéről szól. Hogyan vagyunk mi jelen bizalmas köreinkben?

Manapság magyar–magyar hídfőállás Komárom. A Duna medrének közepén meghúzott határ 1920-ban és 1945-ben is kettévágta nemcsak a várost, hanem a református gyülekezetet is. Hogyan álltak mégis talpra a folyó két partján élők? Fazekas László püspök, Máté László esperes és Nemes Andrásné lelkipásztor mondja el.

A viharos tó színén a tanítványaihoz közeledett Jézus. A tanítványok először megrémültek tőle. Ki lehet az? Talán kísértetet látnak? A rémült kiáltásra egy ismerős hang szelíd, de határozott szavakkal felel: „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” Nem a látványával akarja megnyugtatni őket, hanem a hangjával, a szavaival. „Ne félj! Én vagyok itt!”

A megváltozott élethelyzetek sem szegik kedvét azoknak a református testvéreinknek, alkotóközösségeknek, akik az anyaországban és a határainkon túl egyedi ötleteikkel, kreativitásukkal szolgálnak másokat, örömöt vagy éppen meglepődést csempészve az arcokra. Színes összeállításunkban közülük mutatunk be négyet.

A félelem kezelhető. Ehhez a félelem tárgyát kell a helyén kezelni. A legnagyobb lányom megtanulta, hogy a kutya nem szörnyeteg. Lehet aranyos, de akár beteg vagy kiszolgáltatott is. Nem rettegni kell tőle, hanem figyelni rá, gondoskodni róla. Az 1Jn 4,18-ban azt tanítja az apostol, hogy „a teljes szeretet kiűzi a félelmet”.

Belém ivódott a minta, a példa. Sokáig nem mertem követni, mert megtanultam, milyen formái vannak az imádságnak, és nem lehet csak úgy keret nélkül, illetlenül, bárhogyan imádkozni. Szükséges, hogy az imádságnak is legyen liturgiája, szép és dicső legyen. Lelkesen próbálkoztam mindennap megtalálni az ima helyét, formáját, és szenvedtem a magamra erőltetett idegen ruhától – rájöttem: nem ezt az örökséget kaptam.

A recski kényszermunkatábor 1950 és 1953 között működött. Kb. kétezer embert tartottak itt rabságban. A második világháború után a kiépülő kommunista rendszer reakciósok tömegeit internálta, bírósági tárgyalás nélkül, koholt vádak alapján. A témáról Földváryné Kiss Réka történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével beszélgettünk.

A Bethesda Gyermekkórházat is érinti az egészségügy átalakítása: annak érdekében, hogy a református intézmény dolgozói se maradjanak ki a kormány által ígért béremelésből, szolgálati jogviszonyukat 2021. március 1-től az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, az Országgyűlés által nemrég elfogadott törvényhez igazította a Zsinati Tanács.

– Sokat változtam, amióta a kislányunkat várjuk. A feleségemmel készülünk arra, hogy nagyobb felelősséggel, odaadással legyünk egymás iránt. Készítjük a fészket, mindent, amit emberileg lehet, de közben ott van bennem az ige, hogy édesapaként is elég lesz nekem Isten kegyelme. Természetes, hogy félünk, aggódunk, de közben bennünk van a bizonyosság, hogy minden rendben lesz.