A reformkor kétszázadik évfordulóján korabeli irodalmi toposzok közé tévedek, de csak néhány példát van módom említeni. A korszak pontos kezdete vitatott. 1825 mellett lehet kezdőpont az 1832-es diétai időszak; 1830, a magyar gazdasági és politikai élet reformját sürgető Hitel megjelenése; irodalomtörténeti szempontból a Hymnus születése (1823), Kölcsey Nemzeti hagyományok című programadó tanulmánya (1826). Kölcsey 1831 végén írta Huszt című versét, amely a reformkori eszmék szintézise: „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” Majd 1833 nyarán négy szót vésett örökül az Emléklapra: „A haza minden előtt.” A korszak vége vita nélküli: 1848. március 15. (és az április 11-én szentesített, az utolsó rendi országgyűlésen elfogadott áprilisi törvények életbe lépése). Ám Petőfi 1847 elején már két ars poeticában hirdette programját: a Szabadság, szerelem és A XIX. század költői a kötelességetika vállalása is – a közösségérdekű szerep az áldozatvállaló halálig ível.