HOZZÁVALÓK (közepes tepsihez, kerek piteformába is tehető)

• 40 dkg finomliszt

• 15 dkg rétesliszt

• 15 dkg cukor

• 25 dkg zsiradék (margarin, vaj, zsír)

• 3 db tojás

• 0,5 dl tej

• 1 tk sütőpor

• 0,3 tk szódabikarbóna

• 1 csipet fahéj

• 1 tk reszelt citromhéj

• 50 dkg sárgabaracklekvár (keményebb fajta)

• 15 dkg dió (durvára darálva)

ELKÉSZÍTÉS:

Az átszitált liszteket összekeverjük a cukorral, sütőporral, szódabikarbónával, fahéjjal, majd beledolgozzuk a választott zsiradékot. A tojásokat felverjük, a negyedét félretesszük a kenéshez, a többit a liszthez adjuk. Hozzáöntjük a tejet is, és alaposan összegyúrjuk. (Ha margarinnal készítem, a tejet tejfölre cserélem.) Puha tésztát kell kapnunk, amely leválik a tálról és a kezünkről is. Gyúrás után legalább fél órára a hűtőbe tesszük pihenni.

A tésztát kétharmad/egyharmad arányban elosztjuk. A nagyobbik darabot körülbelül egy centiméter vastagon formájára nyújtjuk, majd a kivajazott vagy sütőpapíros tepsibe fektetjük. A tetejét vastagon megkenjük lekvárral. A legjobb, ha sűrűbb, darabos lekvárt használunk hozzá. Rászórjuk a durvára tört diót.

A kisebb darabot is kisodorjuk, majd vékony csíkokra vágjuk. Ezeket rácsként a sütemény tetejére fektetjük. A maradék tojással finoman megkenjük, durva szemű kristálycukor vagy díszítő jégcukor is jól áll neki. Előmelegített sütőben 160 fokon halványbarnára sütjük. Porcukorral tálalva melegen és hidegen egyaránt remek. Pár napig – már ha marad – eláll, így előre is elkészíthető a nagyobb ünnepek előtt.

Tipp: az esetleges maradék tésztából apró lekváros kifliket szoktam csinálni (második kép), mert a nagymamámmal mindig ilyeneket sütöttünk. Ehhez egy pohárral köröket szaggatok, megtöltöm lekvárral, majd félbehajtva gondosan lezárom, végül aranybarnára sütöm.