Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.

Fő célunk a különböző helyeken élő reformátusok egy közösséggé szervezése, lehetőséget adva a lelki, a szellemi és az érzelmi töltekezésre, az egymás általi épülésre – tudatja Sárosi Dániel, a tiszántúli egyházkerület zenei igazgatója az idei református egységnapról.

Minden istentiszteleti Szentírás-olvasás visszatérés ehhez az örök forráshoz, e velünk vándorló, éltető eredethez A Szentírás megszólaltatásának a legfőbb célja az, hogy a felhangzó Ige bennünk is életté, „testté” legyen (Jn 1,14), növekedést, érést hozzon, gyümölcsöt teremjen.

A jövőkép nem elsősorban gazdasági kérdés, hanem hitbeli ajándék. Ezért azt szeretném, hogy sokkal többen eljussunk ahhoz a felismeréshez: Isten gondolatában benne vagyunk egyenként és nemzetként is. Az üdvösségünkkel együtt kapjuk, hogy gondja van ránk, jól tudván, mire van szükségünk.

„A nagy mesemondó”, Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulóján emlékkonferenciát rendezett a kecskeméti Ráday Múzeum. A három előadó, Bárdos Dóra, Bárdos József és Galuska László Pál a következő kérdést járta körbe: mitől jó ma (is) Jókai?

... vagy kevesen lesznek? Gyakran kérdezik emberek, amikor templomba, istentiszteletre, ifjúságira hívjuk őket. Érthető, amikor új helyre megyünk, kicsit vagy nagyon szorongunk. Érthető, amikor új helyre megyünk, kicsit vagy nagyon szorongunk.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Ha valami nehézség adódik az életünkben, ígéretet kaptunk arra, hogy értelme van még a küzdésünknek: nem kell feladnunk, meg tudunk birkózni mindazzal, ami ránk vár. A körülményeink változhatnak, de ami a belső világunkban történik, az része az örök emberi természetnek. És ebben nem vagyunk magunkra hagyva: Isten a nehézségeinkben is velünk van.

Az orosz–ukrán háború érintettjei számára február 24-e a veszteség és az újrakezdés szimbólumává vált. Mára csupán egy-két család kér szállást a határ közelében kialakított segítőponton, de a Szeretetszolgálat továbbra is támogatja azokat a menekülteket, akik hazánkban találtak új otthonra.

Ha a testünk a Szentlélek temploma, akkor a szívünk lehet a szentek szentje. Csak annak válhat azzá a teste-lelke, aki Isten irgalmát szívébe fogadja és továbbadja. Ez pedig nem könnyű, mert mindnyájan fájóan mély sebeket hordozunk. Élő templomot nem lehet kőszívekből építeni, csak az irgalom eleven köveiből, kötőanyaga pedig csak a szeretet lehet.

Az igazi cél eljutni Krisztushoz, az egyedüli igazsághoz, az egyedüli úton, ennek egyik eszköze a regula betartása. A másik, talán még nagyobb – a kegyelem. Ha a törvény követését céllá tesszük, ez öncéllá, sőt céltévesztéssé válik. Nem is beszélve arról, hogy a szabályok – vagy akár a KRESZ – teljes betartása, az utolsó vesszőig, nem is lehetséges.

Minősítettnek vagy súlyosnak azt a bűncselekményt nevezzük, amelynek kapcsán a szándék vagy a konkrét körülmények lényegesen súlyosbítják annak megítélését, illetve az áldozatok részéről elszenvedett kárt. A keresztyén érvelés elsősorban az 1Móz 9,5–6-ra hivatkozva tartja legitimnek a halálbüntetést, és ugyanezt a szakaszt mint a polgári kormányzat alapjait biztosítót tartja számon.

A szakemberek is egyre nehezebben tudják pontosan meghatározni, mit nevezhetünk manapság családnak. Fodorné Ablonczy Margit könyve végigvezet azokon az állomásokon, amelyeken a gyülekezet szolgáltatását igénybe vevő egyén és famíliája születésétől a végső búcsúig áthalad.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Ekkor a Nílusból hét szép és kövér tehén jött elő, majd a sás között legelészni kezdett. De aztán hét másik tehén is előjött a Nílusból, ezek csúnya, sovány tehenek voltak. És mi történt? A csúnya, sovány tehenek megették a hét szép és kövér tehenet. Fölébredt erre a fáraó. Aztán újra elaludt, és ugyanezt álmodta, csak hét gabonakalásszal.

– Nagy öröm látni, mennyit fejlődnek a gyermekek, hogy vannak kérdéseik, majd a következő találkozáskor visszautalnak a beszélgetésekre. Lényegesnek tartom mindig emlékeztetni magam arra: nem elsősorban hatékonyan megoldani akarok mindent, a fő cél az, hogy Isten szólhasson általam a gyerekekhez.