Aludni jó, álmodni pedig még jobb. Mert amikor álmodik az ember, olyan dolgokat „él át”, amilyeneket még soha. Képes repülni, vagy úgy úszkál a víz alatt, mint a halak, vagy képes beszélgetni az állatokkal, esetleg találkozik valakivel, akit rég nem látott. Persze vannak rossz álmok is, ezekből jobb minél hamarabb felébredni.

Ha rosszat álmodsz, akkor anyukád vagy apukád biztos odaszalad hozzád, hogy megnyugtasson. És talán elmondják azt is, hogy nincs mitől félni, az álom nem a valóság, csak olyan, mintha alvás közben az agyad mozifilmet vetítene, amelyben te vagy a főszereplő. És igen, a filmek is lehetnek félelmetesek, de az sohasem történhet meg, hogy a főgonosz lemászik a képernyőről, és randalírozni kezd a szobádban.

A Biblia azonban beszámol néhány olyan álomról, amely valóra vált, mert Isten akart üzenni általuk. Persze azt, hogy mit akart üzenni, nem is volt olyan egyszerű megfejteni. Egyiptom uralkodója, a fáraó egyszer furcsa álmot látott. A nagy folyam, a Nílus mellett állt, amely az országa gazdagságát adta. Amikor kiáradt a folyó, termékeny iszappal öntötte el a szántóföldeket. Nagyon szerették az egyiptomiak a Nílust, még saját istent is kitaláltak neki, akit Szobeknek hívtak, és krokodilfejjel ábrázoltak. Sokat imádkoztak hozzá, mert a folyam isteneként ő felelt azért, hogy Egyiptomban jó legyen a termés.

A fáraó tehát azt álmodta, hogy a víz partján áll. Ekkor a Nílusból hét szép és kövér tehén jött elő, majd a sás között legelészni kezdett. De aztán hét másik tehén is előjött a Nílusból, ezek csúnya, sovány tehenek voltak. És mi történt? A csúnya, sovány tehenek megették a hét szép és kövér tehenet. Fölébredt erre a fáraó. Aztán újra elaludt, és ugyanezt álmodta, csak hét gabonakalásszal. Először hét szép, súlyos kalász nőtt, tele gabonaszemekkel. Azután hét rusnya, sovány kalász sarjadt, és ezek bekebelezték a szép kalászokat. Amikor a fáraó reggel felébredt, fogalma sem volt, mit jelenthet ez az álom. És nem ment ki a fejéből. Úgyhogy összehívatta Egyiptom minden jövendőmondóját, minden bölcsét, és elmondta nekik, amit álmodott. De hiába. Senki sem tudta megfejteni a fáraó álmát. Még Szobek papjai sem, pedig ők voltak a felelősök a Nílusért.

Ekkor a fáraó főpohárnokának eszé be jutott egy zsidó rabszolga, József, aki korábban megfejtette egy fontos álmát. Elmondta ezt a fáraónak, aki azonnal hívatta Józsefet. – Álmodtam valamit, de senki sem érti, mit jelent – szólt Józsefhez a fáraó. – Rólad azt hallottam, hogy meg tudod fejteni az álmokat. – Nem én, hanem Isten ad megnyugtató választ a fáraónak – felelte József.

A fáraó elmesélte, mit álmodott. József pedig úgy olvasta az álmokat, mint az írást. – A hét szép tehén és a hét szép kalász ugyanaz. Hét bő esztendő, amikor annyi lesz a gabona Egyiptom földjén, mint még soha. De jön utána az éhínség hét esztendeje, amikor nem terem a föld gabonát. Isten azért ismételte meg az álmot kétszer, mert ez biztosan be fog következni (az 1Móz 41,1–32 alapján).