Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten (I. 31-ig) Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor és (II. 1-től) Hodossy-Takács Előd református lelkész, hittudományi egyetemi tanár osztja meg velünk gondolatait.
Tréninggel indítja az évet az Ifjúsági Vezetőképző Akadémia. Az ifjúsági munka szakmai és lelki vonatkozásaiban mélyülhetnek el a résztvevők. – Folyamatosan igazítjuk a tematikánkat a generációk változásaihoz – tudatja az Exodus Kelet-Közép-Európa Egyesület vezetője, Bogyó András.
Az indiai Krisztus-követők, akik több mint harmincmillió hívővel Ázsia egyik legnagyobb és legrégebbi közösségét alkotják, egyre súlyosabb fenyegetéseknek vannak kitéve. Csak az idő dönti el, hogy a Nyugat meddig hajlandó figyelmen kívül hagyni a vallási üldözés jeleit. Az ország jövője és hitelessége azon múlik, képes-e egyszerre megőrizni gazdasági előretörését és a társadalmi harmónia alapvető értékeit.
A Bodrog két partján fekvő Sárospatak neve összeforrt a Rákóczi családdal, Lorántffy Zsuzsannával és a református kollégiummal. Földrengést is túlélő református temploma több száz éve otthona az ország egyik legrégebbi református gyülekezetének, amelyben a kultúra és a szellemi táplálék legalább olyan fontos, mint a lelki. – Odaadó és befogadó gyülekezet a pataki – vélekednek az eklézsia tagjai.
A református megközelítés szerint: az államhatalom Istentől van; a keresztyének elsődleges feladata nem az államforma megváltoztatása, hanem Isten akaratának követése a fennálló keretek között; választási lehetőség esetén pedig olyan berendezkedés támogatása, amely Isten akaratának követése szempontjából az adott körülmények között a legelőnyösebb.
A Nobel-békedíjas német teológus, lelkész, tanár, Albert Schweitzer humanitárius tevékenysége mindnyájunknak példaadó. Az ő nevét viseli az 1979 óta működő szeretetotthon is. Az intézmény az alapítás 45. évfordulóján rendezett programsor részeként adott hálát fennállásáért.
Isten szeretete ránk talál, betölt, átformál, azután abból adunk másoknak, az sugárzik kifelé belőlünk? Vagy először belátjuk, mi akarjuk, igyekszünk a magunk elszánásával Istentől megtanulni, hogy szeressünk, befogadjunk, és azután következik, hogy jutalmat kapunk: Isten fiaivá válunk, azaz megáld szeretetével?
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
Az egyetemkezdés sokak számára a kollégiumi élet megkezdését hozza magával. Az ország különböző pontjain tanuló református fiatalok tapasztalatai alapján összetett képet kapunk az egyházi kollégiumok jelentőségéről, az egyetemisták lelki és közösségi életében betöltött szerepéről.
Aki a jót elfogadja, annak a rosszat is el kell, mondja Jób is. A szenvedés Isten tervében nem büntetés, hanem a hozzá való közelebb kerülés eszköze, ami után megújul a hit, a teljes élet. Nem szenvedésmentes életet ígér az Úr az őt követőknek, hanem hogy átviszi őket ezeken, az ő javukra. Amikor látni és érezni engedi a poklot, valójában burokban vezet végig azon. Isten sorrendje mankó és vigasztalás a nehéz időkben.
Egyszerűnek tűnik a következtetés: a hit nem valamilyen elvont fogalom, hanem cselekvés, mert a hit a materializálódásban, magában a cselekvésben válik valósággá. Olyan, esztétikai terminusokkal is leírható realitásról (vagy Isten-valóságról) van szó, mely harmóniához vezető arányosságot hordoz; az ellentétekkel szembesít, mert mindig döntéshelyzetben vagyunk; és katarzishoz vezet a hitben fakadt cselekvés eredménye.
„Bizony az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom”. Ezt a gondolatot – bár nem ebben a formában ismertem – nem tudta kiirtani belőlem semmi, így a „woke-kultúrában” való teljes elmerüléstől az is távol tartott, hogy soha nem tudtam egyetérteni az abortusz gondolatával, nemhogy alapjogként való értelmezésével.
Lapunk esszépályázatának 2. helyezett írása felnőttkategóriában, Horváthné Csalló Júlia tollából
A valódi értékek nem a külső, múló dolgokban, hanem Isten szeretetében és az ő tervében rejlenek számunkra. Ha ezt megértjük, a szívünk békét találhat még akkor is, ha a világ körülöttünk tele van a mások életét megcsillogtató képekkel.
Lapunk esszépályázatának 2. helyezett írása ifjúsági kategóriában, Balázs-Gál Eszter tollából.
Testvérként nemcsak adunk, hanem rengeteget kapunk is. A gyerekek őszinte mosolya és az a tudat, hogy Isten fényét vihetjük közéjük, minden fáradtságot feledtet. Megtapasztalhatjuk, amit Jézus mondott: „Ti vagytok a világ világossága...”.
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
El tudod képzelni, hogy öt kenyérrel és két hallal meg lehessen vendégelni sok ezer embert? Ugye, nem nagyon? Ha voltál már lakodalomban, tudod, milyen sok ételre van szükség mondjuk száz ember vendéglátásához. A házigazdák gyakran napokig készülődnek, hogy ennyi embert vendégül lássanak. Sok előkészületet és munkát igényel ez, és igen sokba kerül. De több ezer embernek vacsorát adni? Elképzelni is nehéz, hogyan lehet ezt megtenni!
Sepsy Károly egész munkássága alatt átérezte annak felelősségét, hogy a debreceni Nagytemplom a Magyarországi Református Egyház egyik fontos egyházzenei központja, amelynek kisugárzása van. A debreceni Nagytemplom orgonista-lelkipásztorát, Sepsy Károlyt ez év elején, kilencvenöt évesen hívta haza életének Ura.
– Sokszor megrendülve mentem ki a templomból: honnan tudhatja a lelkipásztor, velem ez meg ez történt? Szégyelltem magam, amiért azt gondoltam az életemről, tökéletes. Ez pozitív szégyenérzet volt, mert az igemagyarázatok során a valóban jóval és tökéletessel találkoztam, aki atyaian szeret, óv, és az életemet kész úgy irányítani, hogy jó gyümölcsöket teremjek.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Bereczky Ildikó nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg gondolatait velünk, az olvasókkal.
E kérdés többekben felmerülhetett, akik még csak kívülről látták egyházunk legnagyobb ifjúsági rendezvényét. A szervezés kulisszái mögé Nagy Ilona Henrietta főkoordinátor és Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője engedett bepillantást. A kettős interjúból kiderül, mitől református a Csillagpont. Szó esik a dicsőítő zene szerepéről is.
Ma újra ki merem mondani, hogy ahol nincs jelen a szeretetszolgálat, arra a gyülekezetre igazzá lehet az intés: „...az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” A keresztyénségnek ez a tevékenysége nagyon is látható módon jeleníti meg Isten ama napon elhangzó szavát, amelyet kiemelt Igénkben olvashatunk. Ma súlyos betegként látom a református egyházamat.
A fővárosi református eklézsiák tekintetében a legkisebbek közé tartozik bár a rákoshegyi közösség, az összetartó és lelkes hívek élettel töltik a templom falait. Ezt jelzi például a házasság hetéhez kapcsolódó, népszerű gyertyafényes vacsora házaspároknak, vagy az utóbbi években megerősödött ifjúsági élet.
