Égi frekvenciára hangolt házasság

Előfizetek

A hanghullámok fizikája szerint két vonós játéka soha nem hallatszik olyan tisztának, mint amikor három hangszer szól egyszerre. A házasság egységét is akkor tudjuk igazán megélni, ha a „harmadik csellistával”, Istennel rezgünk közösen. A Süll házaspár életében nem csak a zene áll központi helyen: a hitet, a precizitást és az egymásra szakított időt ugyanolyan komolyan veszik.


Mit kell tudni a Süll családról?

Süll Kinga: Elég korán ismerkedtünk meg. Mindketten Nyugat-Szlovákiából származunk, Tamás Szenc mellől, Rétéről, én pedig Kisújfaluról. A rendszerváltozás után beindultak a református ifjúsági programok, mi is egy országos találkozón ismertük meg egymást 1993-ban Jabloncán. Én tizenhárom éves voltam, Tamás tizenöt. Fiatalon, tizenkilenc és huszonegy éves korunkban házasodtunk össze. Nem sokkal ezután külföldre költöztünk, Németországban, Halléban egyházzenét tanultam az egyetemen. Ekkoriban még nehezebb volt kijutni külföldre, ezért rendkívül szerencsésnek éreztük magunkat, hogy kimehettünk az első hullámmal.

Süll Tamás: Balettművész bátyám nyomdokaiban járva tánckonzervatóriumot végeztem Pozsonyban. A test mozgása helyett a lélek mozgása kezdett el érdekelni, így a teológusi pálya mellett döntöttem. Komáromban kezdtem meg a tanulmányaimat, Kinga után indulva pedig először Prágában, majd Lipcsében szereztem ösztöndíjat.

A Süll házaspár Fotó: Kiss László

Öt évet töltöttünk el így, fiatal, egyetemista házaspárként. Szép időszak volt, amely alapjaiban határozta meg az életre való rálátásunkat, életvitelünket. A német mentalitás, a precizitás máig a napjaink része. Amikor hazajöttünk, egy kicsi faluba, Kulcsodra kerültünk, itt szolgáltam lelkipásztorként, Kinga pedig a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Egyházzenei Osztályának kialakításán dolgozott. 2010 óta Észak-Komáromban élünk, ott, ahol a feleségem nagyszülei laktak, miután lelkipásztor nagyapját idő előtt nyugdíjba kényszerítette a kommunista rendszer.

Süll Kinga: Sokáig vágytunk gyermekre, de valamiért nem jöttek. Első fiunkat, Dömötör Sámuelt örökbe fogadtuk, ő a vízipólóban jeleskedik. Egy évvel később megszületett Csillag Virág, aki hegedűn játszik, most konzervatóriumban tanul. Néhány évre rá megszületett Benedek, ő csellózik és focizik. Ezután nem sokkal tragédia történt az életünkben: kisbabánkat, Klárát elveszítettük a születésekor. Úgy döntöttünk, megint örökbe fogadunk, így érkezett meg családunkba Eszter. Az ügyintézés már zajlott, amikor újra várandós lettem legfiatalabb lányunkkal, Hajnalkával, így kettőjük között csak kilenc hónap van, egy osztályba járnak az iskolában. A zene és a sport meghatározó mindkettőnknek, ezt igyekszünk gyermekeink nevelésében is érvényesíteni.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!