... olvastuk a következő történet dilemmájának a megoldását is. Simon farizeus vendégségbe hívta meg Jézust az asztalához. Megtudta ezt egy bűnös asszony és odament hozzá, könnyeivel öntözte Jézus lábát, kibontott hajával törölgette, csókolta azt, és illatos olajjal megkente. Simon megbotránkozott magában, amire Jézus egy példázattal felelt, majd így tanította őt: „...neki sok bűne bocsáttatott meg, hiszen nagyon szeretett. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret” (Lk 7,47).

Az első mondat erősen félreérthető a kötőszó miatt. Azért bocsátotta meg Isten az asszony bűnét, mert az nagyon szeretett? Kit? Istent vagy Jézust? Előbb volt az asszony szeretete, és erre válaszul Istentől bocsánatot kapott? Furcsa. Lehetséges az, hogy Istent nagyon szerette, ugyanakkor mégis bűnös életet élt? Egyszerre csak magától rájött, hogy bűnös az életmódja, azután föltámadt benne a szeretet Isten iránt? Hogyan és miből táplálkozik az Isten iránti szeretet? Bibliai példákon látjuk, hogy a szeretet milyen hatalmas erő és hatalom. Gondoljunk a kánaáni asszony kitartó könyörgésére, aki nem hagyja magát lerázni, és a lánya iránti szeretetéért elviseli először Jézus hallgatását, majd azt is, hogy kitartó könyörgésére a kutyákhoz hasonlítja a szerepét (Mt 15,21–28). Anyai szeretete kibírta, s végül Jézus úgy dicséri meg a hitét, ahogy a pogány századosét (Lk 7,9).

A felvetett történetben Jézus első mondatának fordítása nyelvtanilag helyes, de a kötőszó, akárhogyan vizsgáljuk, nem ad eligazítást, s még az eredeti szövegben sem egyértelmű. Ha viszont biblikusan, a Szentírás teljes mondanivalóját figyelembe véve értelmezzük, azt feltételezzük, hogy itt is Isten megbocsátó irgalma van először, mint mindig, és az ébreszt az emberben szeretetet. Minél mélyebbről szabadul meg, annál nagyobbat. Minél nyomasztóbb az adósság, amit Isten elenged, annál felkavaróbb a felszabadultság, a hála és öröm. A folytatás is ezt a gondolatmenetet erősíti: „Akinek kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.” Tehát Isten a kezdeményező, mi csak választ adunk rá.

A Teremtő adja az életet, mi gazdálkodunk, eladósodunk, törlesztünk valamit, legalább a kamatokból, de fizetésképtelenségünkből Jézus szabadít ki. Teológusok küzdenek a fordítással, de nem tudnak jobb magyarázatot, mint ezt: Isten kegyelmének átélésére születik az emberben a túlcsorduló hála és szeretet. A revideált új fordítású Bibliában, a lábjegyzetben olvasható a nem szó szerinti, de egyedül biblikus megoldás: neki sok bűne bocsáttatott meg, „ezért szeret olyan nagyon”.