Jókai Mór komáromi szülőháza a türelmi rendelet (1781) előtt az üldözött reformátusok imaházaként szolgált. A református kegyesség személyes öröksége az író gyermekkorában még elevenen élt a családban, nővére így emlékezett meg erről: a... AZ a ház olyan volt, mint egy templom; édesanyánk kerekes pergő rokkája mellett oly szépen énekelte szent Dávid zsoltárait és azt a szép dicséretet: Istenre bízom magamat; magamban nem bízhatom. Édesapánk is minden hivatalos foglalkozás előtt naponkint elővette a Szikszait (Szikszai György debreceni lelkész imádságoskönyve), s abból buzgón imádkozott, azt tartotta, aki az Istentől eltávozik, az Isten is eltávozik attól... abban a szobában közel volt a mindenható Isten, aki lételt ad mindeneknek!

Jókai 1841-ben a pápai, majd rá egy évvel a kecskeméti református kollégiumba került, ahol filozófiát, illetve jogot hallgatott. Hogy írásaiban e két város és iskolái alig jelennek meg helyszínként, annak az az oka, hogy ott szerzett élményeit nagyobbrészt debreceni tárgyú írásaiba helyezte át, jóllehet a cívisek világával csak pár évvel később, 1849 első hónapjaiban találkozott, amikor a kormánnyal együtt ide menekült. Debrecenben szembesült azzal, hogy a református műveltség, amely a Dunántúlon kicsiny szigeteket képez, a Tiszától keletre hatalmas tömegek gondolkodását hatja át, s így a XVI. század óta az egész magyarság számára jelentős történelem- és kultúraformáló erő.

Jókai Petőfi oldalán jelentős szerepet játszott az 1848-as pesti forradalom eseményeiben, majd az év szilveszterén, követve a kormányt, feleségével, Laborfalvi Róza színésznővel négy hónapra Debrecenbe települt. A város kijózanítóan hatott Jókaira, aki a forradalom iránti romantikus rajongást feledve a békepárt programját tette magáévá. Kezdetben ugyan a Kossuth politikáját támogató hivatalos Közlöny munkatársa volt, később azonban saját kiadványt indított Esti Lapok címmel. A Kollégium Oratóriumában április 13-án elfogadták A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát, másnap pedig kihirdették a Nagytemplomban. Az események emelkedett szelleme Jókait is áthatotta, azonosult a függetlenség gondolatával, így a szabadságharc bukása után maga is bujdosásra kényszerült.