A könyv borítóján a paszabi református népiskola látható. Az a hely, ahol Turi Sándor mintegy fél évszázadon át tanított és formálta a közösséget. Nem csupán az intézmény falai között volt meghatározó személyiség: „A Tanító” a falu kulturális és társadalmi életének központi alakjává vált. Valamennyi paszabi közintézményben, továbbá a korábbi népiskola helyén működő Paszabi Szőttes Népművészeti Házban is tovább él szellemisége és közösségformáló öröksége. A kötet négy nagy fejezeten keresztül vezeti végig az olvasót a tanító és a falu életén. Az első, a Falu, nép, iskola című rész a településre, a pedagógiára, valamint a népfőiskolai mozgalomra összpontosít. Turi Sándor maga is aktív részese volt ennek a mozgalomnak: fontos szerepet vállalt az országban elsőként létrejött sárospataki, valamint a nyíregyházi népfőiskolai mozgalomban.

Az első nagy fejezetbe kerültek továbbá kéziratként fennmaradt előadásai és tervezetei, amelyekben a többi között a falusi élet sajátosságait, hagyományait, szokásait, lelkivilágát, az oktatást, valamint a népi kultúra megőrzésének szükségességét tárja hallgatósága elé.

A kötet központi és talán leginkább meghatározó része a Néprajzolás címet viselő második fejezet. Turi Sándor gazdag és sokszínű néprajzi gyűjtésének anyagai révén az olvasó bepillantást nyerhet Paszab község hagyományaiba, babonáiba és hiedelmeibe. A fejezetben a falu emlékei mellett szó esik különböző foglalkozásokról, például a dohányosokról, teknővájókról, és megemlíti még a lózsiványokat is. Különleges erénye a közvetlen hangvétel: az izgalmas, sokszor humoros kéziratok, mesék, tréfák és versek révén az olvasó mintegy maga is részesévé válik a falu egykori életének és egyedülálló kultúrájának.