Mit tudunk javasolni?

Tartalmas igénk, a tud két alapjelentést hordoz: ’valamilyen ismeret birtokában van’; ’szellemi vagy fizikai értelemben képes valamit megtenni’. „Tudtuk, hogy az ember esendő” (Ady Endre); „Mert mondom nektek, hogy Isten ezekből a kövekből is tud fiakat támasztani Ábrahámnak” (Mt 3,9). „Az ember németül, franciául stb. nem azt mondja, amit akar, hanem amit tud; nos, én azon voltam, hogy tudja, hogy mit tud, s azt biztosan tudja” (Németh László). Hibátlan, ékes példák a szóban forgó igénk alkalmazására.

A nyelvhasználatban azonban gyakran terpeszkedő kifejezés igéje a tud: „Mit tud javasolni a problémáimra?”; „azt tudom javasolni, hogy ne legyenek előítéleteid”; „előszeretettel tudjuk ajánlani vegyes grilltálunkat”; „azt tudjuk tanácsolni, senki ne induljon el ma esernyő nélkül”; a zsűrizés „eredményét szombaton tudjuk közölni”. Ilyenkor elhagyható a tud ige, mert nyilvánvaló a közölt képesség megléte: mit javasol a problémáimra?; azt javaslom, ne legyenek előítéleteid; szívesen ajánljuk vegyes grilltálunkat; azt tanácsoljuk, senki ne induljon el ma esernyő nélkül; a zsűrizés eredményét szombaton közöljük.

Megannyiszor előfordul, hogy fölösleges körülírás eleme ez a szó, ráadásul modoros a vele alkotott szerkezet: „Futballimádó emberként csak azt tudom gondolni, hogy ő a valaha volt egyik legjobb.” Egyszerűbben: azt gondolom, ő a valaha volt egyik legjobb; vagy: szerintem ő a valaha volt egyik legjobb.

„Az elemzések alapján csak azt tudom mondani, hogy egy nagyon erős csapattal találkozunk.” Ez esetben az igeneves szerkezet egésze elhagyható (anélkül is világos a közlendő), illetve ható igével helyettesíthető: az elemzések alapján nagyon erős csapattal találkozunk; az elemzések alapján azt mondhatom, nagyon erős csapattal találkozunk.

Azt tudjuk javasolni (pontosabban: azt javasoljuk), tartózkodjunk az efféle bőbeszédűségtől is.