Hogyan érzi magát friss Dizseri-díjasként?

Leginkább megtisztelve. Kevés ember részesülhet ebben az elismerésben, amely ifjúsági tagozatának díját minden évben két harmincöt évnél fiatalabb kaphatja meg, ezt csak néhány éve alapította az egyház. Az, hogy most én lehettem az egyik, hatalmas öröm.

Számított rá?

Egyáltalán nem. Igyekszem alázattal, kedvességgel és a betegekhez való teljes odafordulással végezni a munkámat, nem gondoltam volna, hogy ez a munkatársaimnak is feltűnik, és megtisztelnek ezzel a díjjal. Jólesett, hogy figyelnek rám, észreveszik a szakmámba befektetett energiát.

Orvoscsaládban nőtt fel, és gyermekkora óta tudja, hogy nagyszülei, szülei nyomdokaiba szeretne lépni. Hivatását már több éve gyakorolja. Azt kapta, amire számított?

Igen, talán még egy kicsit jobbat, többet is. Más elképzelni gyerekként, milyen egy orvos hétköznapja, és teljesen más megtapasztalni. Változatos amunkám. A gyermekgyógyászat különleges szakirány, kisgyermekekkel foglalkozni igazi erőforrás, amely számtalan örömteli pillanattal jár. Mindig jó látni, hogyan tudnak örülni a gyerekek a legapróbb dolgoknak is, milyen elszántsággal kutakodnak a matricakosárban a jutalom kiválasztása közben, milyen aranyosan mesélnek az óvodás hétköznapjaikról.

Melyik a legjobb része a munkájának?

Talán amikor látom, hogy az erőfeszítéseink nyomán javul annak a gyermeknek az állapota, aki kritikus állapotban érkezett a kórházunkba. Ahogy az aggódó szülők arca is lassan a megkönnyebbülést sugározza. A legszebb pillanat, amikor egy ilyen súlyos állapotú kis beteget sikerül egészségesen visszaadnunk a családjának.

A Bethesda mellett számos hazai kórházban megfordult már különböző képzések kapcsán, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórházban ügyeletet is vállal. Milyen tapasztalatokat szerzett a magyar egészségügyről?

Próbálom mindig a pozitívumokat meglátni. Rezidenséveim alatt dolgoztam vidéki kórházakban is egy rövid ideig. Mindenhol szívélyesen fogadtak. A legtöbbet az segít, ha szeretetet, kedvességet adunk, mert ez tükröződik tovább. Vitathatatlanok a problémák az egészségügyben, de nekünk az a feladatunk, hogy áthidaljuk őket. Hiszek benne, hogy olykor nincs szükség többre egy-egy bátorító szónál, mosolynál a változáshoz.