Krumplis lepényt szerettem volna készíteni, de semmi sem úgy sikerült, ahogy elképzeltem. A massza túl lágy lett, türelmetlenségemben nem melegítettem fel eléggé a zsiradékot, ráadásul a szükségesnél többet is öntöttem belőle a serpenyőbe. A lepények egyre jobban szétestek, ahogy sülés közben igazgattam őket, végül megpörkölődött császármorzsához kezdett hasonlítani az egész. Eközben ügyetlenkedésem eredményeként az olaj kifröccsent a főzőlapra, és ijesztően ugráló, pattogó kis lángcsóvákká változott. Ezek az aprócska tüzek pillanatok alatt el is aludtak, de nekem átfutott a fejemen a gondolat: mi lett volna, ha nem érik be ennyivel, és kigyullad a serpenyő?

Sokan nem tudják, hogy ilyen esetben mit kell tenni. Valószínűleg én is a lehető legrosszabb megoldást választottam volna, ha néhány évvel ezelőtt nem beszélgetek a tűzoltók egykori szóvivőjével, aki sok más hasznos tanács mellett elmondta a lángra kapó serpenyőkkel kapcsolatos intelmeit is. Az ember ilyenkor ugyanis ösztönösen egy kancsó vizet öntene a tűzre, de ez tilos. Egy nagyobb fedővel el kell fojtani a lángokat, így megúszhatjuk a nagy bajt: az olajos, forró gőz okozta súlyos égési sérüléseket vagy akár a lakástüzet.

Hála Istennek érte, ha nem lett is mutatós, de baleset nélkül elkészült az étel, és a konyhának sem esett bántódása.