LXIX. évf. 25. szám
-
Az Ige mellett
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, lelkigondozó, református egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
-
Minden perc számít
A Magyar Református Szeretetszolgálat vészhelyzeti orvoscsoportja új tagokkal megerősödve néz az elkövetkezendő természeti csapások, katasztrófák elé. A világ bármely pontjára azonnal riasztható egészségügyi szakemberek küldetéséről Katona Viktória, az MRSZ új ügyvezetője számolt be.
-
Hálátlanság ellen hűséggel
Akkor is rendíthetetlenül végezte a hittanoktatást és a gyülekezeti gyermekmunkát, amikor az tiltott, de legalábbis alig megtűrt lett. Mivel az egyházközségben nem volt külön gyülekezeti terem, így a parókia helyiségeit nyitották meg a gyülekezeti alkalmak, gyermekprogramok számára – abban a családi otthonban, ahol három gyermeküket nevelték.
-
Híd lettem – kérdésből, hallgatásból, reményből
Politológusként kezdte, frissen felszentelt lelkészként szolgál tovább Martina Wasserloos-Strunk. A Református Egyházak Világközösségének Európai Területi Tanácsában nyolc év után búcsúzott az elnöki tisztségtől. – Napjainkban együttműködésre van szükség, kommunikációra, személyes kapcsolatokra – nyilatkozta lapunknak.
-
Lelki tér – Litér iskolája
Litér református iskolája több évszázados múltra tekint vissza, mégis naprakész válaszokat ad a mai kor próbatételeire. A lelki és közösségi nevelés mellett fontos cél a személyes odafigyelés, a gyermekek teljes emberré formálása – hitre, közösségre és életre tanítva őket minden nap.
-
Reflexiót...
A mai embert nem az üdvösség foglalkoztatja, mint Luthert és kortársait a reformáció idején. Jobban izgatja, hogyan lehetne most boldog. Az üdvösség szót sem tudja értelmezni, mivel azt a halál után következő állapotnak véli. Élményközpontú, nem akar és nem tud szenvedni, ezért azt keresi, hogyan érezze jól magát. A sajgó sebekre és az űrérzésre gyors oldást keres.
-
Imádkozzunk!
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
-
A heti bibliai részhez – A teremtés rendje
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
-
Halld meg a hangom!
Mit tehetünk, mikor kiszolgáltatott helyzetben elönt az önsajnálat és a düh? Ez volt az egyik központi kérdés a keresztyén nőknek szervezett konferencián, ahol a résztvevők háború sújtotta területekről érkeztek Libanonba, egymás bátorítására. Morzsaszedegetés Pocsainé Tövissi Tímea lelkipásztorral.
-
Éhség
Létezik lelki éhség is. Hova vezet az téged? Hol enyhíted? Jézus azt mondja, ha éhezed és szomjazod az igazságot, megelégíttetsz. Ez visz közelebb az Úrhoz, nem a lelki jóllakottság. Ha megelégszem magammal – akkor vagyok üres. Nem lehet több napra sem előre enni. Nem lehet lelki táplálékkal sem előre feltöltekezni. Naponta táplálkozni kell, amikor a lelkünk vágyik rá.
-
Hiteles hallgatás, hiteles beszéd
Napjainkban is nehéz megtalálni az egyensúlyt e téren, már csak azért is, mert mind különbözőek vagyunk: ami valakinek szimpatikus, az a másiknak taszító, ami az egyiknek szép hitvallás, a másiknak „szenteskedés”. Talán csak egy segítő eszközünk van e mérlegelésben: ha folyamatosan párbeszédben vagyunk Istennel és önmagunkkal.
-
A pusztába való elvonulás életet virít bennünk
Valljuk be, a túlterheltséggel mindannyian küzdünk. Én is, a lelkipásztori szolgálatban – mondja Závodi Zsuzsanna, aki ennek okait is kifejti: az emberben létezik egyfajta külső tükör, talán nem is a sajátja, és mintegy elvárásként működik. – Szerinte ha ettől a tükörtől meg tudnánk szabadulni, más lenne a helyzet.
-
Tudósíthatatlan
A Református Énekek lényege: a repertoár egy részét nem csak kórusok, a közönség is énekli. Az Opera falai így teltek meg Szentlelket hívó, bűnbánó, hitvalló, áldást kérő énekekkel. A jelenvalóság erejét aláhúzta a négy kiváló orgonista improvizációja. A karnagy teljes testével közvetít a leírt hangok, az éneklő közösség és az orgonista közt: médium. Így vezényeltek mind a négyen.
-
Múltidéző
Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.
-
Hétből kettő
A hét diakónusból ötről nem sokat tudunk, de István és Fülöp történetéről beszámol Az apostolok cselekedeteiről írott könyv. A hétből kettő megelevenedik előttünk. Most Istvánról fogunk beszélni, aki hatalmas hittel és erővel tudott szólni Isten dolgairól és bizonyságot tenni Jézus Krisztusról. Mert ugyan a diakónusok elsősorban a gyülekezet tagjait gondozták, de időnként prédikáltak is.
-
Szegedi László Tamás
– A református öntudatot kell erősítenünk, az idei az ifjúság éve, ezzel fogunk kiemelten törődni. Az idősotthonok munkáját is szem előtt kell tartani, mert az erdélyi magyar társadalomra jellemző az elöregedés. A lelkészi hivatástudattal is sok a tennivalónk. A teológia megadja az elméleti tudást, viszont a gyakorlati tudáshoz még rengeteget hozzá kell tenni.