Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, lelkigondozó, református egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.

A Magyar Református Szeretetszolgálat vészhelyzeti orvoscsoportja új tagokkal megerősödve néz az elkövetkezendő természeti csapások, katasztrófák elé. A világ bármely pontjára azonnal riasztható egészségügyi szakemberek küldetéséről Katona Viktória, az MRSZ új ügyvezetője számolt be.

Akkor is rendíthetetlenül végezte a hittanoktatást és a gyülekezeti gyermekmunkát, amikor az tiltott, de legalábbis alig megtűrt lett. Mivel az egyházközségben nem volt külön gyülekezeti terem, így a parókia helyiségeit nyitották meg a gyülekezeti alkalmak, gyermekprogramok számára – abban a családi otthonban, ahol három gyermeküket nevelték.

Politológusként kezdte, frissen felszentelt lelkészként szolgál tovább Martina Wasserloos-Strunk. A Református Egyházak Világközösségének Európai Területi Tanácsában nyolc év után búcsúzott az elnöki tisztségtől. – Napjainkban együttműködésre van szükség, kommunikációra, személyes kapcsolatokra – nyilatkozta lapunknak.

Litér református iskolája több évszázados múltra tekint vissza, mégis naprakész válaszokat ad a mai kor próbatételeire. A lelki és közösségi nevelés mellett fontos cél a személyes odafigyelés, a gyermekek teljes emberré formálása – hitre, közösségre és életre tanítva őket minden nap.

A mai embert nem az üdvösség foglalkoztatja, mint Luthert és kortársait a reformáció idején. Jobban izgatja, hogyan lehetne most boldog. Az üdvösség szót sem tudja értelmezni, mivel azt a halál után következő állapotnak véli. Élményközpontú, nem akar és nem tud szenvedni, ezért azt keresi, hogyan érezze jól magát. A sajgó sebekre és az űrérzésre gyors oldást keres.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Mit tehetünk, mikor kiszolgáltatott helyzetben elönt az önsajnálat és a düh? Ez volt az egyik központi kérdés a keresztyén nőknek szervezett konferencián, ahol a résztvevők háború sújtotta területekről érkeztek Libanonba, egymás bátorítására. Morzsaszedegetés Pocsainé Tövissi Tímea lelkipásztorral.

Létezik lelki éhség is. Hova vezet az téged? Hol enyhíted? Jézus azt mondja, ha éhezed és szomjazod az igazságot, megelégíttetsz. Ez visz közelebb az Úrhoz, nem a lelki jóllakottság. Ha megelégszem magammal – akkor vagyok üres. Nem lehet több napra sem előre enni. Nem lehet lelki táplálékkal sem előre feltöltekezni. Naponta táplálkozni kell, amikor a lelkünk vágyik rá.

Napjainkban is nehéz megtalálni az egyensúlyt e téren, már csak azért is, mert mind különbözőek vagyunk: ami valakinek szimpatikus, az a másiknak taszító, ami az egyiknek szép hitvallás, a másiknak „szenteskedés”. Talán csak egy segítő eszközünk van e mérlegelésben: ha folyamatosan párbeszédben vagyunk Istennel és önmagunkkal.

Valljuk be, a túlterheltséggel mindannyian küzdünk. Én is, a lelkipásztori szolgálatban – mondja Závodi Zsuzsanna, aki ennek okait is kifejti: az emberben létezik egyfajta külső tükör, talán nem is a sajátja, és mintegy elvárásként működik. – Szerinte ha ettől a tükörtől meg tudnánk szabadulni, más lenne a helyzet.

A Református Énekek lényege: a repertoár egy részét nem csak kórusok, a közönség is énekli. Az Opera falai így teltek meg Szentlelket hívó, bűnbánó, hitvalló, áldást kérő énekekkel. A jelenvalóság erejét aláhúzta a négy kiváló orgonista improvizációja. A karnagy teljes testével közvetít a leírt hangok, az éneklő közösség és az orgonista közt: médium. Így vezényeltek mind a négyen.

Nincs régibb egy tegnapi újságnál – tartja a tréfás mondás. Pedig a hajdani lapok, a református sajtóorgánumok, kiadványok számos megfontolandó, ma is igaz, érvényes, tanulságos, sőt jövőbe tekintő gondolatot kínálnak. Időálló régi elmélkedésekből olvashatók citátumok e rovatban. Idézésük értékőrzés, hagyományápolás.

A hét diakónusból ötről nem sokat tudunk, de István és Fülöp történetéről beszámol Az apostolok cselekedeteiről írott könyv. A hétből kettő megelevenedik előttünk. Most Istvánról fogunk beszélni, aki hatalmas hittel és erővel tudott szólni Isten dolgairól és bizonyságot tenni Jézus Krisztusról. Mert ugyan a diakónusok elsősorban a gyülekezet tagjait gondozták, de időnként prédikáltak is.

– A református öntudatot kell erősítenünk, az idei az ifjúság éve, ezzel fogunk kiemelten törődni. Az idősotthonok munkáját is szem előtt kell tartani, mert az erdélyi magyar társadalomra jellemző az elöregedés. A lelkészi hivatástudattal is sok a tennivalónk. A teológia megadja az elméleti tudást, viszont a gyakorlati tudáshoz még rengeteget hozzá kell tenni.