Az Orgonapont-koncertsorozat hosszú évek óta népszerű a közönség körében. Tapasztalatai alapján hogyan jellemzi a rendezvényt?

A szervező Filharmónia Magyarország koncertiroda évek óta törekszik arra, hogy az orgonát megismertesse a szélesebb közönséggel is. Ez annak is köszönhető, hogy az igazgató, Szamosi Szabolcs maga is e hangszer művésze, mi, orgonisták pedig, akik egész életünkben arra készültünk, hogy a tudásunkat megoszthassuk a publikummal és hazánk minél több pontján erre alkalmas hangszereken játszhassunk, boldogan mondunk igent a felkérésre.

Érdemes elgondolkodni a névadáson. Orgonapont: az országnak azon helyei, ahol a hangszerek találhatók. Zenei kifejezés is, egy hosszú, tartott hang az orgonán. Johann Sebastian Bach és sok más komponista él azzal a lehetőséggel, hogy a témát és a zenei történést egy rögzített hang felett mutassa be. Ez szimbolizálja ennek e sorozat sokszínűségét, izgalmát. Minden évben én is nagy örömmel veszek részt ezen az eseményen.

Idén két helyszínen, a szegedi dómban és az egri bazilikában hallgathatja meg a közönség a teremtéstörténetet feldolgozó, improvizációira épülő hangversenyét. Mindkét templom kivételes akusztikával és egyedülálló hangszerrel rendelkezik. Mennyire fog másként hangzani az előadás ezen a két orgonán?

Mivel improvizáció, ha megtörténik, és nem rögzítik, elszáll. A rögtönzés a gondolatokkal, ihlettel való játszadozás, amely mögött határozott koncepció és felkészülés áll, de a sok-sok meglepetés miatt egyik sem ugyanolyan. Ezért sem érzem unalmasnak és ismétlésnek tizenötödször, tizenhatodszor előadni a Teremtéstörténet-koncertemet. Mindkét épület az ország legnagyobb terű templomai közé tartozik. Előbbi hangszerét sokáig hazánk legnagyobb orgonájaként tartották számon a maga 139 regiszterével. Az esztergomi hangszer építője, Baróti István ezt kívánta túlszárnyalni 143 regiszterrel. Bár nem először játszom majd rajtuk, különös izgalommal ülök majd a padra, és valósítom meg a projektemet, amely az elmúlt években első számú feladatom lett.

Mit érdemes tudni erről a hangversenyről?

Az improvizáció művészete és a lelkiség találkozik. Ez akár általános is lehetne számunkra, hiszen istentiszteleteken játszunk, az orgonát pedig szakrális zeneként tartják számon. Ám a hangversenyeken a művészet mögött mintha háttérbe kerülne a lelkiség. Ezt az egyensúlyt igyekszem visszaállítani a Teremtéstörténet-koncertekkel, amelyeken átütő üzenetet szeretnék átadni lelki síkon is. Különös élményem, ahogy összekapcsolódik a magas szintű művészet a mély lelkiséggel. Huszonnyolc éve kezdtem el az igehirdetésekre reflektálni néhány perces játékkal a fasori templom orgonáján, majd Orgonazene a Biblia lapjaira címmel zenés áhítatokat tartottunk. A Covid csendes, alkotói magányában gondolkodtam el a Szentírás első oldalain olvasható lényeges üzenetről, arról, hogy mi is ott lehetünk a világ teremtésénél. Három éve hangzott el az első ilyen koncertem. Kilenc rögtönzésből áll, reflektálva a Bibliából felolvasott teremtéstörténet egyes szakaszaira. A bevezetést Anthoni van Noordt 24. zsoltárra írt variációja adja, amely nagyon szép alapvetés, a barokk orgonazene egyik briliáns megszólalása.

Mennyire alkalmas ez a nyári sorozat az új generációk megszólítására?

Azt tapasztalom, hogy a felnövekvő nemzedék kíváncsian figyeli azt a fejlődést, amely a magyar orgonazenében és -kultúrában zajlik az ezredforduló óta. Kiváltságosnak érzem magam, hogy része lehettem ennek a fordulatnak, és örömmel fedezem fel a fiatalokat – akár diákjaimat is – a hallgatóság soraiban.