Az applikáció ifjúsági énekes tartalmai a debreceni egységnapon debütáltak. Az app gitáros füle mögötti tartalom ötletgazdái a dicsőítés műfaján belül igényes zenei életre szeretnék buzdítani és segíteni a gyülekezeteket. A háttérben zajló munkáról kérdeztük a projektet vezető Brandenburg Ádámot és Révész Csillát, mindketten a Missziói Szolgálat dicsőítő munkacsoportjának tagjaiként álltak be ebbe a szolgálatba.

MEDERBE TERELNI AZT, AMI MÁR ÚGYIS FOLYIK…

A Missziói Szolgálat vágya kezdettől olyan csoport létrehozása, amely összefogja a kisebb kezdeményezéseket, gyülekezeti zenekarokat és dicsőítő csoportokat, és segíti a kapcsolódásukat. – Három feladatot láttunk magunk előtt: az egyik a csapatok összegyűjtése és számontartása. A második: legyen olyan applikáció, amelyen felhasználóbarát módon mindenki számára elérhetők az énekek, nem kell egyesével keresgélni, netán elakadni a különféle szövegvariánsok vagy hangnemek között. Harmadszor pedig: olyan alkalmak szervezése, amelyek összehozzák a dicsőítésben érintetteket, hogy megismerjük és ihlessük egymást – sorolja Csilla. Ádám hozzáteszi, a munkájuk elsődlegesen abból áll, hogy zeneileg igényes mederben tartsák azt az énekkincset, amelyet a gyülekezetekben már amúgy is használnak, és a szövegek dogmatikai szempontból is megállják a helyüket. – A református egyházi zenei életnek nem csak a tradicionális repertoárjában akarunk dolgozni, az elmúlt hatvan év értékeivel is lényeges foglalkozni, hiszen használják őket – különösen rétegalkalmakon. Ne tegyünk tehát úgy, mintha nem is létezne ez a zenei anyag! Ehelyett arra gondoltunk, inkább átnézzük az énekeknek ezt a körét, és többszűrős rendszeren átválogatott adatbázist hozunk létre belőlük, amelyet így már a református egyház ajánlásával lehet publikálni. Ádám elmondja, hogy természetesen jelen vannak az egyházban az ortodox zenei látásúak és az ellenkező véglet is: aki kizárólag a most divatos angolszász dicsőítő formákban szeretné megélni a közösségi éneklést. Neki ezért nagy könnyebbség, hogy nem széthúzó, végletes véleményen lévő partnerekkel kellett dolgoznia: a munkacsoportban mindenki a saját preferenciáin túli közös halmaz megtalálására törekedett, szintézisben gondolkodtak. – Széles spektrumban keressük az értékeket és a nívót, hogy aranyalmát kínáljunk ezüsttálcán – árulja el a dicsőítő munkacsoport szolgálatáról Ádám. A munka ugyanakkor sok fejtöréssel és egyeztetéssel jár. Mivel mind olyan lelkészek és egyházzenészek, akiknek ez a sokadik szolgálati területük, nem ritkán csak késő estébe nyúlóan tudnak megbeszélést tartani. A dicsőítő munkacsoport mottója a római levél végéről így hangzik: „A türelem és vigasztalás Istene pedig adja meg nektek, hogy egyetértés legyen közöttetek Jézus Krisztus akarata szerint, hogy egy szívvel és egy szájjal dicsőítsétek a mi Urunk Jézus Krisztus Istenét és Atyját.” Csilla úgy látja, az egy szívvel való együttlét megélése fájón hiányzik manapság az embereknek. A munkacsoport azonban a leglényegibb kérdésben tudott egy szándékkal lenni: Isten dicsőítése az első! – Mind arra törekedtünk, a munka ne arról szóljon, mi milyen zenéket akarunk, nekünk mi tetszik, és mi nem, hanem arra irányuljon, hogy Isten dicsőítessék! Sokszor túl hangsúlyos az én a dicsőítő énekekben. Bármilyen stílus és korszak akkor lesz jó, ha nem mi, hanem Isten magasztalása áll a középpontban úgy, ahogyan akár Szenczi Molnár Albertnél látjuk a zsoltárfordításokban. Lehet sok stratégia, ötlet és vélemény, de mi figyelhetünk Jézus Krisztusra, ő mutatni fogja az irányt. A munkacsoportban is annyifélék vagyunk, más-más háttérből és különböző látásmóddal, mégis tudunk egy irányba haladni. Kezdetben csodálkoztunk is, hogy nem estünk egymásnak, de most már lassan két éve dolgozunk együtt, és Isten kegyelméből eddig nem voltak konfliktusok – mondja a lelkipásztor.

EZER SZEMPONT A LEKTORÁLÁS MÖGÖTT

Bár a válogatás tekintetében a legszélesebbre szeretnék tárni az ajtót, a bekerülő énekeknek mégis sok elvárásnak kell megfelelniük. Csilla elárulja, hogy az applikáció ifjúsági dalok menüjébe bekerülő első kilencven közé elsősorban a régebbi és jól bevált énekek jutottak be, az újabbakat egyelőre néhány Sófár (református dicsőítő egyesület)-szerzemény képviseli. – Az örökzöldnek számító ifjúsági dalok sem frissek – hiszen így választódtak ki. Bibliaórás közösségekben látjuk egyébként, hogy az életkor sem akadály, hiszen a mostani hatvanasok-hetvenesek a beatkorszak gyermekei, szeretik, ismerik ezeket a dalokat is – magyarázza végignézve az első válogatáson. A mostani éneklista összesen hat-hét ember munkája, az applikáció fejlesztőit és az informatikai hátteret nem számolva. Tíz évvel ezelőtt kezdték el a munkát Ujláb Gábor és Bellai Veronika vezetésével, eddig közel háromszáz éneket dolgoztak fel, amelyek jogai a Dunántúli Református Egyházkerületet illetik, és amelyeket átadtak kiterjesztett használatra az applikáció kedvéért. Tizenöt kötetet fésültek át, és azokat a dalokat sorolták előre a munkájukban, amelyek a legtöbb válogatásban benne voltak, tehát valószínűleg jól ismertek. A nyelvtani lektoroknak sokkal több munkájuk adódott, mint amire előzetesen számítottak. Visszanyúltak ugyanis az eredeti nyelvhez, hogy lássák a fordítások helyességét. Hogy egy dal beleillik-e a hitvallásos keretünkbe, arról a dogmatikai és missziói elbírálás gondoskodott, és természetesen sok tennivaló akadt a kottaképekkel, hangnemekkel, kísérettel a három zenei szakértő számára. – Volt olyan szerző, aki felől vitatkoztunk, és végül abban egyeztünk meg, hogy a művet fogjuk nézni, nem az íróját. Ez örök művészeti-esztétikai kérdés: az érték a létrehozó személytől függ-e, vagy a mű önmagában képviseli-e azt. Mi az utóbbi mellett tettük le a garast. Így beemeltük olyan szerző alkotását is, aki nem református, de mind a szöveg, mind a dallam összeegyeztethető a mi hitelveinkkel. Ezért a munkacsoport lelkészeinek dogmatikai jellegű visszajelzéseit mindig figyelembe vettük – részletezi Ádám a folyamatot. A kortárs angolszász énekekkel – mint akár a Hillsong- vagy a Rend Collective-dalok – nehéz dolguk volt. Bár elvi fenntartásokba nem ütköznek, a magyar szövegváltozataik nemegyszer a Google-fordító stílusát tükrözik. Sokszor nem illik össze a szöveg és a dallam sem. Másutt a melódia nagyon sematikus, vagy épp annyira erőlteti a katarzist, hogy az már-már pszichedelikus hatást kelt. – Sok nem alkalmas a felhasználásra a jelenlegi formájában – jegyzi meg Ádám –, de némelyikben rejlik annyi érték, hogy megérje a kellő lektorálási munkát. Ugyanis az egyféle „megbízható márka”, pecsét, minősítés, ha valami bekerülhet a Bibliappba, amelyben a hitvallásaink, a napi igemagyarázat és az egyházunk hírei is helyet kapnak. Éreztük is a súlyát, mennyire nem mindegy, mit emelünk be. Ami nem egyezik a hitvallásainkkal, annak semmiképp sincs ott helye, még ha szerepel is más énekes applikációban vagy kisközösségek repertoárjában – szögezi le. Csilla hozzáteszi, az angol prozódia és ritmika a popzenénket is megüli, és egyre kevesebbeket zavar a magyartalanság. – De árnyaljuk a képet: egyáltalán nem állítjuk, hogy nincs közöttük értékes, ihletett és jól lefordítható dal. Ebbe az ötvenbe is került Rend Collective-szerzemény. Időnként éreztük a lektorálásnál, mennyire mélyen bele kellene nyúlnunk ahhoz, hogy tényleg megfeleljen a mi prozódiai elvárásainknak. De inkább kompromisszumot kötöttünk, hogy hasonlítson az eredetire akkor is, ha minket, idősebbeket kicsit zavar az angol nyelvhez igazodó ritmizálás. Nem akartuk ilyen okból kategorikusan kizárni őket, a művészi szabadságot is tisztelni kell – jegyzi meg.

FELHASZNÁLÓ- ÉS LELKÉSZBARÁT

Amikor a megvalósítás formáján gondolkodtak – mármint azon, hogyan jusson a kezekbe és zsebekbe ez az énekkincs –, arra jutottak, hogy előnyösebb lenne egy újabb, külön letöltendő alkalmazás helyett csatlakozni a Bibliapphoz, amely már úgyis megjelenik sokak telefonján. Ez a márkanév egyúttal ki is jelöli a hitvallásos kereteket. Csilla lényegesnek találta azt is, hogy wifin keresztül kivetíthetők legyenek az énekek. Ahol nem akad senki, aki zeneileg képzett volna vagy ismerné a dallamot, ott rá tudnak kattintani a kotta alatt az AZÉ zenekar linkjére, és a YouTube-ról megszólal a dal kísérete – árulja el, hogy azok se búsuljanak, ahol nincs kéznél gitáros vagy zongorista. Míg istentiszteleti liturgiában elsősorban a református énekeskönyv anyagát látják továbbra is alkalmasnak, rétegalkalmakra: bibliaórás közösségeknek, ifikre, táborokba jó szívvel ajánlják az applikáció gitárikonja alatt található énekeket. Nemcsak arra figyeltek a kották, a dalok hangfekvése esetében, hogy a gyülekezetek könnyen énekelhessék, de arra is, hogy egy kezdő zenész is felbátorodjon a kíséretre, és ő is kreatívan tudjon bánni a leírt keretekkel. – Annak nem sok értelme – mondja Csilla –, ha olyasmit adunk közre, aminek már a kottaképétől visszariad valaki. Inkább bátorítani szeretnénk azokat s, akik csak egy pár akkordot ismernek, hogy kísérjék bátran az éneklést! – Fontos szempontként fogalmazódott meg a kereshetőség – mondja Ádám. – Cím, dalszöveg, szerző, metrum, hangnem, illetve olyan kulcsfogalmak, kifejezések (mint a bűnbánat vagy az öröm) alapján is rátalálhatunk az énekekre. Felsoroltuk azokat az Igéket is, amelyekből a szöveg táplálkozik. Szeretnénk ezzel a prédikátorokat, lelkészeket segíteni, hogy könnyebben illesszék az igehirdetéseikhez a hozzájuk illő dalszövegeket. Terveink szerint később ezeket összekötjük az applikáció bibliai részével is, hogy a felhasználók az igehelyre kattintva oda is jussanak az adott részlethez – osztja meg Ádám.

BŐVÜLŐ KINCSESTÁR

Az eddig megjelent ötven zeneművet hamarosan még negyven követi, folyamatban van a kibővült repertoár tesztfolyamata. Első körben gyermekénekekkel, erdélyi eredetű dallamokkal és taizéi dalokkal egészül majd ki. A munkacsoport folyamatosan bővülő énektárat álmodott meg, ezért azt remélik, pár éven belül már nem kilencven, hanem kétszáz tételről beszélhetünk, amelyek természetesen szintén átmennek a már említett szűrőkön. Bár attól mind a ketten ódzkodnak, hogy a gyülekezeti tagok – különösen a fiatalok – sok időt töltsenek a képernyő előtt, a cél, hogy minőségi formában és könnyen elérhetőek legyenek az énekek, felülemelte őket a fenntartásaikon. – Engem kifejezetten zavar, amikor valami üresen akar modernkedni. Itt a korszerűségi törekvés mögött viszont látható az elgondolás, a hitéleti haszon, nem önmagáért való. Szerintem nem ez az applikáció fog függőséget okozni, de amikor szükséges, praktikusan előrántható a zsebből! – magyarázza Csilla, aki szerint ha a fiatalok Bibliát olvasnak és énekelnek, az olyan örömteli, hogy még az sem zavaró, ha ezt digitális eszközzel a kézben teszik.