Tudvalevő, hogy […] a súlyos gazdasági viszonyok következtében a Bethesda kórház üzemét 1919 nyarán meg kellett szüntetni. 1920 tavaszán angol és holland segítség lehetővé tette, hogy a kórház egyik osztályát, a szülészetet újból megnyissuk. A külföldi segélyek egy-két év múlva megszűntek, s kórházunk bevételét túlnyomó részben az államkincstár terhére ápolt, vagyontalan betegek ápolási díja képezte. Ez a napi ápolási díj, sajnos, sohasem fedezte a folyó kiadásokat.

A jó hírnévnek örvendő Bethesda kórházban régebben sok budapesti és vidéki beteg fordult meg és talált gyógyulást. Ezek útján nemcsak Budapesten, de vidéken is széles körben megismerték a kórházat. Református gyülekezetek tagjai közül újabb időben mind több beteg kívánta a Bethesdába való felvételét. Ez arra indított minket, hogy a szülészeten kívül most már a sebészeti osztály megnyitására is gondoljunk. Tekintve azonban azt a sajnálatos tényt, hogy a közös betegek napi ápolási díjával semmiképen sem fedezhetjük a folyó szükségleteket, az újonnan felállított 20 ágyas sebészeti osztálynak napi ápolási díját még mindig igen mérsékelten, 75.000 koronában állapítottuk meg.

Az új sebészeti külön osztály berendezése és a vele járó épületjavítási munkálatok 197,653.457 koronába kerültek. Nem lévén erre a kiadásra fedezetünk, kénytelenek voltunk súlyos feltételek mellett 150 millió korona bankkölcsönt felvenni. Látva azt, hogy a jövőben befolyó ápolási díjak sem teszik lehetővé a bankkölcsön törlesztését, egyelőre a dunamelléki, tiszántúli és a tiszáninneni református egyházkerületek püspökei szíves jóindulatából a református gyülekezetekben gyűjtés indult a Bethesda részére, amely gyűjtésnek a mai napig 153,115.827 korona az összege. […]

Miután a holland református egyház kórházunkat jelenlegi nehéz helyzetében támogatni kívánta, odakint egy Bethesda-segítőbizottságot alakítottak.